A használt arcmaszk energiává alakulhat
Orosz, amerikai és mexikói kutatók új technológiát fejlesztettek ki orvosi hulladékból költséghatékony akkumulátor előállítására. A kutatók azt állítják, hogy technológiájukkal a nehezen újrahasznosítható hulladékot nyersanyaggá alakíthatják. A koronavírus-járvány idején az emberek havonta több mint 130 milliárd maszkot használtak el, ami több száz tonna polimer hulladékká vált. A használt arcmaszk égéskor mérgező gázokat bocsát ki, ezért …
A Győri Szent László Herma valóban Szent László koponyáját őrzi
A Magyarságkutató Intézet és a Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét. Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Szent László teljes genom szekvenciáját hasonlították össze három további egyén, név szerint III. Béla király, Antiochiai Anna királyné és egy …
Négy neutronból álló, proton nélküli atommag
Az ATOMKI kutatóinak közreműködésével kimutatták a négy neutronból álló, proton nélküli atommag létezését. Az atommagfizika egyik régóta megválaszolatlan kérdése a töltés nélküli magfizikai rendszerek keletkezésére vonatkozik, vagyis hogy létezhet-e atommag pozitív töltésű proton nélkül. A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) munkatársainak részvételével végzett kísérletek során a kutatók úgynevezett hiányzótömeg-spektroszkópia alkalmazásával kimutatták, hogy létezik négy neutronból …
Újabb mérföldkő a magyar őstörténet archeogenetikai kutatásában
Kora középkori temetőket vizsgáltak az Obtól a Volgáig a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében folytatott legújabb magyar őstörténeti vonatkozású archeogenetikai kutatások keretében a szakemberek a magyarság feltételezett vándorlási útvonalán található, különböző – régészeti, történeti, földrajzi – szempontok alapján a magyarokhoz kapcsolható temetkezéseket vizsgáltak. A legfrissebb eredmények szerint számos egyértelmű genetikai kapcsolat …
Oroszország 2024 után kilép az ISS projektből
Megszületett a döntés. 2024 után kivonják az Orosz Föderációt az ISS projektből. Ezt Jurij Boriszov, a Roszkozmosz új, július 15-én kinevezett vezérigazgatója jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után. Bár Boriszov hangsúlyozta, hogy eleget tesznek minden kötelezettségüknek partnereik felé, de a döntés és a 2024 utáni kivonulás erről az állomásról megszületett. Ezzel együtt 2024-re …
A hidrobiológusok új mikrorákfajokat fedeztek fel a Putorana-fennsíkon
A Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem kutatói a Putorana-fennsík tározóiban élő rákfélék fajösszetételét tanulmányozták és 23 új fajt fedeztek fel a régióban, illetve 4 újat, ami a tudomány számára is ismeretlen volt eddig. A Putorana-fennsík egy egyedülálló és nehezen tanulmányozható hegység Közép-Szibériában, ami a sarkkörtől mindössze 100 km-re található. A fennsík 1,7 millió hektáron terül el …
A lakosság segítségét kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét
A már ismert citizen science módszer alkalmazásával, lakossági segítséget kérve mérik fel az inváziós szipókás rovarfajok elterjedését és kártételét az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói. Az már sokak számára ismert, hogy a klímaváltozás mellett a mérsékelt égövi ökoszisztémákat érintő egyik legnagyobb probléma az inváziós rovarfajok megtelepedése és elterjedése. E fajok előre nem megjósolható …
Már magyarok is dolgoznak a James Webb-űrteleszkóppal
A Szegedi Tudományegyetem kutatói is megkezdik a munkát az emberiség eddigi legjobb űrteleszkópjával. Július 11-én, hétfőn Joe Biden elnök jelenlétével nyilvánosságra hozta a James Webb Űrteleszkóp egyik első képét a washingtoni Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón. Ezzel a NASA 10 milliárd dolláros James Webb-űrteleszkópja tudományos ciklusát hivatalosan 2022. július 11-én kezdte meg. Szegedi és szegedi …
Matekfóbia – minden harmadik gyereket érinti
Minden harmadik gyermeket érint a leggyakoribb tantárgyi szorongás, a matekfóbia. A matematikától való félelem (matekfóbia) nem csak rontja a teljesítményt, csökkenti az önbizalmat, de negatív hatása hosszú távon pénzben is mérhető. Bernáth László, az ELTE PPK egyetemi tanárának véleménye szerint az, hogy nem megy egy tantárgy, még nem feltétlenül okoz szorongást. De amikor a feladatok …
Egyedi munkavédelmi alkalmazás
Egyedi munkavédelmi alkalmazást fejlesztett Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) működő BIM Skills Lab Kutatócsoport. Így, ha a virtuális térben lezuhanunk, a valóságban megtart bennünket a leesés elleni védőeszköz. Azaz egy felhőkarcoló építési állványán kell végigmenni egy fa pallón és, ha hibázunk, nem zuhanunk a mélybe, hiszen megtart bennünket a leesés elleni védelmi …
