Európa nagy részén nagyobb lesz a felmelegedés a globális átlagnál, ha a földfelszíni hőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest két Celsius-fokkal emelkedik – derítették ki francia kutatók.

A 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímacsúcson megfogalmazott egyezmény a globális felmelegedés mértékének két Celsius-fokon belül tartását tűzte ki fő céljául az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ha a globális átlagos hőmérséklet két Celsius-fokkal emelkedik, Észak- és Kelet-Európában ennél magasabbra fog szökni a hőmérséklet télen, Dél-Európában pedig nyáron, miközben Északnyugat-Európában – különösen Nagy-Britanniában – ennél alacsonyabb lesz a melegedés.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmány szerint

Dél-és Kelet-Európában, illetve az Ibériai-félszigeten nyáron a napi maximum-hőmérséklet 3-4 Celsius-fokkal emelkedhet. Európa legmelegebb térségeiben pedig jóval 40 Celsius-fok fölé kúszhat a hőmérő higanyszála. Az ilyen magas hőmérsékletek növelik a párolgást és a szárazság kialakulásának valószínűségét. Télen pedig a napi maximum-hőmérsékletek több mint hat Celsius-fokkal lehetnek magasabbak Skandináviában és Oroszországban.

A tanulmányból kiderül az is, hogy jelentősen nő a csapadék mennyisége Közép- és Észak-Európában télen és Észak-Európában nyáron. A kontinens nagyobb részén extrém mennyiségű, hirtelen lehulló csapadékkal lehet számolni. Ami növeli a már manapság is jelentős gazdasági következményekkel járó áradások kockázatát. E tekintetben csak Dél-Európa lesz kivétel, ahol csökkenni fog az átlagcsapadék.

A szakemberek 15 regionális klímamodell segítségével számították ki következtetéseiket.

A két Celsius-fokos célt azzal fogadták el a koppenhágai egyezményt aláíró országok, hogy azt nem szabad túllépni. Az ilyen mértékű melegedés következményeit egy kontinensre, mint például Európára nézve senki nem számszerűsítette.

„Mi azt találtuk, hogy még egy ilyen ambiciózus cél, mint a legfeljebb két Celsius-fok, jelentős mértékben fogja megváltoztatni Európa klímáját és jelentős hatásai lesznek”

– idézte Robert Vautard-t, a francia klíma- és környezettudományok laboratóriumának munkatársát, a tanulmány vezető szerzőjét a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.