Ezek az állatok kerültek fel a kihalás szélén állók listájára


Ezek az állatok kerültek fel a kihalás szélén állók listájára
Olvasási idő: 2 perc

A makifélék csaknem egyharmada mellett a kihalás szélén áll az északi simabálna és a mezei hörcsög is.

A svájci székhelyű Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) idei második, aktualizált vörös listájára felkerült a Madagaszkáron honos összes makifélék csaknem egyharmada, az északi simabálna és a mezei hörcsög is. Így ezek is a súlyosan veszélyeztetett, vagyis a kihalás szélén állók, a kihaláshoz közel kerülő állatok csoportjába tartoznak.

Az IUCN vörös lista a világ legátfogóbb jegyzéke a növény- és állatfajok globális védettségi állapotáról. A szervezet 2020. július 9-én közzétett legfrissebb adatai szerint a vizsgált a 120 372 fajból 32 441-et fenyeget a kihalás.

Például a Madagaszkáron honos 107 makifajból jelenleg 103 tartozik a fenyegetett (közülük 33 a súlyosan veszélyeztetett közé). Ennek pedig elsősorban a kelet-afrikai szigetországban zajló erdőirtás és vadászat az oka. Tizenhárom makifajt pedig magasabb veszélyességi kategóriákba helyezték az intenzívebb emberi nyomás következtében A súlyosan veszélyeztetett makifélék közé, azaz kihalás szélén állók közé bekerült a világ legkisebb főemlőseként számon tartott maki, a Microcebus berthae (Berthe egér makiként is ismert), mely mindössze 10 centiméteres..

Míg Afrika más részein a főemlősök nagyjából 53 százalékát fenyegeti a kihalás addig a 2020-as IUCN veszélyeztetett fajok vörös listájának globális számadatai:

  • Értékelt fajok = 120 372
  • Összes veszélyeztetett faj = 32 441
  • Valószínűleg kihalt = 959  
  • Kritikusan veszélyeztetett = 6811 
  • Veszélyeztetett = 11 732 
  • Sebezhető = 13 898 
  • Közeli kihalási fenyegetettség = 7211 

Nem csak a makifélék, hanem az északi simabálna (Eubalaena glacialis) besorolása is veszélyeztetettről súlyosan veszélyeztetettre változott.

Északi simabálna
Fotó: mongabay.com

Az állatok populációja nagyjából 15 százalékkal csökkent 2011 óta. A becslések szerint 2018 végére kevesebb mint 250 példány maradt. A klímaváltozás okozta magasabb vízhőmérséklet miatt a bálnák elsődleges táplálékául szolgáló fajok északabbra vándorolnak a nyári hónapokban. Ott viszont ezek a nagy termetű vízi emlősök nagyobb eséllyel ütköznek össze hajókkal vagy gabalyodnak halászhálókba. Ezen kívül az alacsony reprodukciós ráta is közrejátszik a populáció csökkenésében.

A mezei hörcsög (Cricetus cricetus) populáció mostanra drasztikusan megtizedelődött Európában és Oroszországban is. Ennek hátterében az alacsony szaporodási ráták állnak, melyeknek lehetséges okai közé tartoznak az állatok élőhelyeit érintő mezőgazdasági és ipari fejlesztések. De a feltevések szerint negatív tényező a fényszennyezés és a globális felmelegedés is. A szakemberek szerint megfelelő intézkedések hiányában a faj most a kihalás szélén van és 30 éven belül kihalhat.

A világ egyik legdrágább gombája, a kínai hernyógomba (Ophiocordyceps sinensis) sérülékenysége miatt került az IUCN vörös listájára. Ezt, a csak a tibeti fennsíkon növő, gombát nagyra értékelik a hagyományos kínai orvoslásban, ahol több mint 2000 éve használják számos betegség kezelésére, ideértve a vesékkel és a tüdővel kapcsolatos betegségeket is. A gomba iránti kereslet az 1990-es évek óta hirtelen megnőtt.

A fenti adatok csak azokra a fajokra vonatkoznak, amelyeket eddig az IUCN vörös listája szempontjából értékelték. Noha a világ összes faját nem vizsgálták meg, az IUCN vörös listája hasznos pillanatfelvételt nyújt arról, mi történik a fajokkal ma, és kiemeli a védelmi intézkedések sürgős szükségességét. A veszélyeztetett fajok IUCN vörös listája hozzájárul a biodiverzitásról szóló 2011-2020 közötti stratégiai terv 12. céljának eléréséhez.

A lista innen tölthető le.



Previous Először figyelték meg egy gázóriás magját
Next Rózsaszín hó jelent meg az olasz Alpokban

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük