A PwC a közelmúltban 19 ország 32 500 munkavállalójának részvételével készített globális felmérést, amelyben többek között azt írják, hogy a távmunka a lezárásokat követően is fennmarad.

A távmunkában dolgozók 72%-a állítja, hogy a személyes jelenléten alapuló munkavégzés és a távmunka ötvözését részesíti előnyben, és mindössze 9%-uk szeretne teljes munkaidőben visszatérni a hagyományos munkakörnyezetébe. Ez utóbbi különösen igaz az irodai dolgozókra, a cégtulajdonosokra és az egyéni vállalkozókra. Az otthoni munkavégzésnek nem szükséges kizárólag a szellemi foglalkozásokra korlátozódnia. A fizikai dolgozók 43%-a, valamint a betanított munkások 45%-a is azt állítja, hogy munkájuknak több olyan része van, amelyet távolról is el tudnának végezni. Ráadásul ebben az esetben több idejük maradna a szórakozásra is, mint például kaszinó játékok online pörgetésére, amely masszív terjeszkedésbe kezdett az európai piacon is.

A munkavállalók fele az előítéletek miatt maradnak ki a lehetőségekből

Az emberek hozzáállása az otthoni munkavégzéshez földrajzi elhelyezkedéstől függően is eltérő, ami további bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a koronavírus-világjárvány miként növelte a globális digitális szakadékot. A nagyvárosi területek munkavállalói (66 %) nagyobb valószínűséggel dolgoznak olyan munkakörben, amely a távmunkát lehetővé teszi, mint a vidéken élők (44 százalék).

A PwC globális felmérése arra is rávilágított, hogy a munkavállalók fele, azaz 50%-a szembesült olyan munkahelyi diszkriminációval, ami hátrányosan érintette előmenetelüket vagy képzésüket. A munkavállalók 13%-a úgy véli, hogy az etnikai hovatartozás miatt estek el lehetőségektől. 14%-uk tapasztalt nemek közötti hátrányos megkülönböztetést, ami – nem meglepő módon – a nőket kétszer nagyobb valószínűséggel érte, mint a férfiakat. A megkérdezettek 13%-a találkozott osztályalapú megkülönböztetéssel is. Ezen belül leginkább a posztgraduális végzettségűek és a magasabb képesítéssel rendelkezők számoltak be az előítéletek ezen formájáról. A felmérés azt is írja, hogy a fiatalok ugyanolyan valószínűséggel tapasztalnak életkoron alapuló megkülönböztetést, mint az idősebbek.

A készségfejlesztés tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget

Major Andrea, a PwC Magyarország cégtársa elmondta, hogy a jelenlegi gyakorlatot követve a készségfejlesztés tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget. Miközben éppen az ellenkezőjét kellene elérnie. A kormányzatoknak és a gazdasági szereplőknek együtt kell működniük, hogy a leginkább veszélyeztetett iparágakban és csoportokban az emberek hozzájussanak a szükséges lehetőségekhez. „Az automatizálás és a technológiai fejlődés elkerülhetetlenek, az azonban a mi felelősségünk, hogy ennek negatív hatásait kezeljük” – tette hozzá a szakember.

A felmérés megállapította továbbá, hogy a továbbképzési lehetőségek elérhetőségében is vannak különbségek. A posztgraduális végzettségűek 46%-a szerint munkáltatójuk számos lehetőséget kínál számukra digitális készségeik fejlesztésére. Viszont a középfokú végzettséggel rendelkezők mindössze 28%-a mondja ugyanezt. A kiskereskedelem vagy a közlekedés iparágában, amelyek a leginkább ki vannak téve a diszrupció kockázatának, ez az arány csupán 25%, illetve 20%. A bankszektorban viszont 42%.