Az első faj, amit egy drónnal fedeztek fel

Tovább...

Holdtalajban nőttek a mustárnövények

Tovább...

A nagyvárosokban elszaporodtak a csótányok

Tovább...

Hol élnek leggyakrabban siklók?

Tovább...

Idén korábban ébredtek a poloskák

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

A mára kihalt japán farkas (Canis lupus hodophilax) magyarázatot adhat arra vonatkozóan, hogyan váltak a kutyák azzá az állattá, amelyeket ma ismerünk és szeretünk. A genetikai adatok megerősítik, hogy a kutyák az eurázsiai szürke farkasok leszármazottjai. De, hogy pontosan mikor, hol és hogyan háziasították a kutyákat egy mára kihalt szürkefarkas populációból, még mindig heves vitákat …

Ha egy konyhában csak néhány fűszernövény lehetne, az egyiknek a bazsalikomnak kellene lennie. Illatos esszenciája jól kombinálható rozmaringgal és kakukkfűvel húsételekben, halakban, zöldségekben, sajtokban, levesekben és tojásokban. Mellesleg a fenyőmag és a parmezán sajt mellett a bazsalikom a pesto egyik fő összetevője. Több mint 60 fajta bazsalikom létezik, amelyek mindegyike finom ízkülönbséget kínál, olyan variációkkal, …

Számtalan esetben rácsodálkozhatunk a természet, így a növényvilág jelenségeire. Ezek közül mindig az átlagostól, a megszokottól eltérők azok, melyek szinte biztosan megragadják a figyelmünket és beindítják a fantáziánkat. Ez a változatosság a mozgatórugója, már több évszázada, a nemesítők munkájának is. Mely jól bizonyítja, hogy nem mindig van szükség zárt, modern laboratóriumokra ahhoz, hogy valami újat, …

Az Egyesült Királyságban változott a génszerkesztésre vonatkozó szabályozás. Vegyes fogadtatásra talált az angol kormány bejelentése, miszerint módosítja a génszerkesztés szabályait, mert ezzel a döntéssel az Egyesült Királyság vásárlói hamarosan a boltok polcain találkozhatnak az így előállított élelmiszerekkel. Nem véletlen, hogy több civil szervezet is aggodalmát fejezte ki a szabályozás változásával és a génszerkesztett élelmiszerek bevezetésével kapcsolatosan. …

Valahogy az emberiséggel mindig az a baj, hogy képtelen az egyensúlyra! Mindenki egy lovat, jelenesetben méhet akar megülni. Ennek következtében a brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, és lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt. Tehát, méhek azok vannak dögivel és nem fenyeget az a veszély, hogy „Jézus atyaúristen! Nem lesz az asztalunkon paradicsom, hagyma, …

Október 4-én van az Állatok Világnapja, ami egyben Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének az emléknapja is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a jeles alkalomra előadással készült, melynek témája: az Év Emlőse, a hermelin. Az Év Emlőse kezdeményezést 7 éve indította el Az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet által működtetett …

A búzát érintő lisztharmatfertőzés első megbízható biomarkereit azonosították az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói. Az E-orr kutatócsoport a világszerte jelentős mértékben elterjedt gomba, kórokozóval fertőzött búza környezetébe, kibocsátott 48 illékony vegyületét jellemzik a kutatók. A GINOP-projekt keretében működő E-orr kutatócsoport távlati célja egy, az azonosított biomarkerek érzékeny detektálására alkalmas bioelektronikus szenzor – e-orr – kifejlesztése …

Minden évben megrendezik a Bird Photographer of the Year (BPOTY) világversenyt, ahol madarakról készült természetfotókat díjaznak. Az idei verseny már lezárult, a zsűrizés folyamatban van, ugyanakkor a lelkes fotósok már készülhetnek a jövő évi megmérettetésre! A verseny népszerűségét mutatja, hogy az idei megmérettetésre 22 000 jelentkező regisztrált, 73 országból. Annak ellenére, hogy a verseny nem tekint …

Az emberek valami okból nagyon szeretik, ha a természet rekordgyanús eseteket mutat be számukra. Ez a Cornufer guppyi óriásbékával sincs másképpen. Átlagosan 250 mm-es hosszúságuk és egy kilós testtömegük van! (De egyes példányok 360 mm-re és 3 kg-osra is nőhetnek.) A furcsa kétéltűeket a helyiek régóta fogyasztják, míg a világ csak most kezdi megismerni őket. Ennek …

A kutatások szerint a lítiumsók közül elsősorban a lítium-klorid megfelelő használata csökkentheti az ázsiai méhatka kártételét. Napjainkban a méhészkedést és ezen keresztül számos gyümölcs- és szántóföldi kultúra beporzását leginkább az ázsiai méhatka (Varroa destructor) kártétele veszélyezteti. Ez sajnos világméretű probléma Ausztrália és Új-Zéland kivételével minden földrészen. A legtöbb jelenleg engedélyezett méhatka-ellenes szer hatása ugyanakkor hosszú …

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben elindította „Év madara” programjának célja, hogy megismertesse a társadalommal  azokat a madárfajokat, amelyek védelméért a lakosság is sokat tehet. A 2022-es Év madara szavazás jelmondata, a Sokszínű természet, amely a madárvilág, a madarak változatossága mellett a biodiverzitásra és a biológiai sokféleségre, sokszínűség fontosságára is utal. Az élőlények …

A Cryptochiton stelleri, vagyis a cserepeshéjú bogárcsiga a legnagyobb csigafaj a Földön. Testhossza a 36 cm-t is elérheti. Azonban a cserepeshéjú bogárcsiga méreténél megdöbbentőbb az illinoisi egyetem kutatóinak legújabb felfedezése, miszerint, a csigafaj fogai vasból vannak! Természetesen, ez bonyolult természeti valóságunk durva leegyszerűsítése. A csigáknak ugyanis még nyelvük sem olyan értelemben van, mint a fejlettebb …

„Aminek nincs neve, az nem is létezik, vagyis nem tudunk róla beszélni. Ez volt a fő indoka a magyar hangyanév-katalógus megalkotásának” – vallja a vállalkozásban részt vevő Csősz Sándor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatója. Mindeddig a hazai hangyafajok csak egy kis részének volt magyar megnevezése, és ezek között is zavar …

Idén májusban a fővárosiak kedélyét több, rétszerű, kaszálatlan terület borzolta. A disputa az úgynevezett méhlegelő miatt tört ki. A politikai vitán túl a méhlegelők azonban nagyon is valóságosak. Ennek járunk most utána! A feszültség tárgya, hogy ezek a foltok valóban hasznosak a „mézgyűjtőknek”, vagy csak a városvezetés hanyagságát jelentik?! A méztermelő méhek rendkívül hasznosak az …

Csak nem tudnak arról, hogy az a nevük lenne. Régóta köztudott, hogy a fejlettebb fajok kommunikálnak egymással, egyes domesztikált példányok pedig speciálisan az emberrel. Utóbbiak, a legújabb kutatás szerint nagyon is megértik gazdáikat, ahogy a tőlük kapott neveiket is! A háziasítás vagy domesztikálás első lépése a helyhez szoktatás mellett az, ha az ember nevet is …

MENU

Back