Idegesítő-e a kutyaugatás?

Tovább...

A lamarckizmus, az evolúciós magyarázat előfutára

Tovább...

A virágok királynője

Tovább...

Most megmutathatod mennyire szereted a biológiát, az élővilágot!

Tovább...

A monogámiának genetikai oka van

Tovább...

ÉLŐVILÁG

mert nem vagyunk egyedül

Tízmillió évvel ezelőtt, a mostani Magyarország területén élhetett  és a mai leszármazottjaihoz hasonló életmódot folytathatott az óriáspandák első őse. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a bambuszrágcsálás gyakorlata végigkísérte a pandák evolúcióját, másrészt újabb bizonyítékokkal szolgálnak arra, hogy a pandák nem Ázsiából, hanem Európából származnak. Az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) kizárólag Közép-Kína erdőkkel borított hegyes vidékein honos. A húsevőkre …

Az amerikai Structure szakfolyóiratban jelent meg az ELTE TTK Biokémiai Tanszék munkatársainak közleménye. Ebben egy kalciumion-függő, membránkötő fehérjecsalád, az annexin egyik tagjának molekuláris szintű szabályozását tárták fel. A szerkezeti biológia egyik legtekintélyesebb folyóiratának hasábjain először jelentek meg az ELTE kutatói által elért eredmények. A kutatás hazai és svéd együttműködéssel valósult meg. A Nyitray László egyetemi tanár …

Amerikai kutatók szerint egyetlen farkaspopulációra vezethetőek vissza a mai kutyafajták, és az érintett farkasok nagyjából 40 ezer évvel ezelőtt léptek először interakcióba az emberrel. Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a kutyák háziasításában két külön (egy európai és egy ázsiai) farkaspopuláció játszott szerepet. Egy másik elmélet szerint a háziasítás folyamata nagyjából 15 ezer évvel ezelőtt zajlott le Európában, …

Az ember képes élettelen tárgyakat, vagy geometriai formákat is élőként érzékelni annak mozgása alapján, sőt esetenként érzelmeket, személyiséget is tulajdonít azoknak.

  Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak – Faragó Tamás, Takács Nándor, Miklósi Ádám és Pongrácz Péter –  legújabb tanulmánya arról szól, hogyan értékelik az emberek a kutyák játékos és agresszív morgásainak érzelmi töltetét. Egyre több kutatási eredmény mutat arra, hogy az állati és emberi hangadások biológiai alapokon nyugvó szabályszerűségeknek köszönhetően hasonlóan kódolják az adott szituációban …

Az emberiség, történelme és fejlődése során, kétszer szelídítette meg a vadmacskát. Legalábbis ezt mutatja az eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatás. Az egyik a Közel-Keleten, a másik Egyiptomban történt. A közel-keleti termékeny félhold, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, majd néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek …

Juliana Machado Ferreira brazil biológus egy TED-es beszédében fejtette ki nézeteit a brazil állatkereskedelem problémájával kapcsolatban.   Véleménye szerint, a brazíliai állatkereskedelem talán a legsúlyosabb problémává nőtte ki magát az évek során és sokkal rosszabb helyzetben van, mint a többi ország, főként a madarak és kisállatok csempészésének esetében. Képzeljük csak el, hogy állatok ezreit szakítják …

Egy Dél-Indiában élő, teniszlabda nagyságú, tarka béka bőrváladékában találtak vírusokat elpusztító és baktériumölő molekulákat indiai és amerikai tudósok. A Hydrophylax bahuvistara nevű békafaj váladékának egyik peptid molekulája az emberi influenzavírus sokféle törzse ellen hatékony és úgy működik, hogy összekapcsolódik egy – sok influenzavírus-törzsben megegyező – fehérjével, ezáltal laboratóriumi kísérletekben vírustörzsek tucatjait volt képes elpusztítani az 1934-től …

Először bukkantak élő óriás hajóféregre a kutatók, akiknek a Fülöp-szigeteken sikerült begyűjteniük a ritka és titokzatos állat néhány példányát. A BBC News híradása szerint az óriás hajóféreg, amelynek testhossza akár az 1,55 métert, átmérője pedig a 6 centimétert is elérheti, kemény meszes héjban tölti az életét, fejjel lefelé belefúródva a táplálékául szolgáló iszapba. Az állat egykor …

A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a kutya és az ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét. Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén …

Természetvédelmi terület lett a bajai földikutya-rezervátum, ami egy kulcsfontosságú lépés a faj megóvása érdekében. Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója ismertette, hogy a délvidéki földikutya bajai élőhelyét a földművelésügyi miniszter 2017 február 28-ai rendeletével nyilvánította védetté. Így 2017. március 8-ától a délvidéki földikutya fokozottan védett állat, éppen ezért védelmet élvez közvetlen élőhelye és a körülötte lévő …

A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri széndioxid-mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben. Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük. Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három …

Algák, kisrákok, kerekesférgek, sőt kétéltűek és hüllők is élnek azokban a kis szikes tavakban, amelyek eredetileg második világháborús bombatölcsérek voltak. A Kiskunsági Nemzeti Park kapujában fekvő Apaj közelében található szikes rétre hullott II. világháborús bombák több mint száz 3-12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása …

A szürkefarkas, a Canis lupus lupus 2000 óta ismét megjelent Németország olyan területein, amelyekről korábban eltűntnek nyilvánították. Inez Lesniak, a Leibniz-i Állatkert és Vadvilági Kutatás Intézetének doktorandusz hallgatója és kollégái számára ez egy jó ok arra, hogy kicsit közelebbről is szemügyre vegyék a hazatérő farkasokat és feltegyék a régóta megválaszolandó kérdést: miként hat a farkasok …

A világon először mutatták ki, hogy a tanulás jelentősen befolyásolja az azt követő alvás alatt a kutyák agytevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatása szerint megmondható, hogy mi történik a kutyák fejében, miközben alszanak. Mivel az álom egyfajta szubjektív élmény, csak abban az esetben van hozzáférésünk mások álmaihoz, …

MENU

Back