Megcáfolták a Zahavi-féle hátrányelvet
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatóinak vezetésével megcáfolták az őszinte jelzések magyarázatára vonatkozó Zahavi-féle hátrányelvet. A kutatásban az evolúciós egyensúlyban használt szignálok őszinteségének feltételeit vizsgálták. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciótudományi Intézetének kutatói, Zachar István és Czégel Dániel, valamint az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) tudományos főmunkatársa, Számadó Szabolcs vezetésével egy általános megoldóképletet sikerült megalkotni, …
A káros mutációk elősegíthetik az evolúciós újításokat
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói szerint a káros mutációk nagymértékben elősegíthetik az evolúciós újítások megjelenését. Az ELKH SZBK Biokémiai Intézetének Papp Balázs, Pál Csaba és Horváth Péter által vezetett három kutatócsoportja azt vizsgálta, miként jönnek létre új tulajdonságok az élőlények evolúciója során. Élesztőgombában végzett kísérleteik révén kimutatták, hogy ökológiailag és klinikailag fontos új tulajdonságok …
Ember és növény találkozása az evolúciós hadszintéren
Különös dologra derítettek fényt a tudósok két hónappal ezelőtt! Felfedeztek – jobban mondva, ismételten megtaláltak – egy gyógyhatású liliomfajt, amely igyekezett elrejtőzni előlük. Az evolúciót ismerők számára a Fritillaria delavayi növény rejtőzése egyáltalán nem volt különös, meglepő annál inkább. Az evolúció kíméletlen rendezőelve, a természetes kiválasztódás, semelyik földi fajt nem hagyja érintetlenül, ahogyan az ember …
A dögevés tett minket emberré?
Robotok bizonyíthatják, hogy a dögevés tett minket emberré egy világelső magyar kutatás segítségével. Három-négy főbb paradigma van, amely a nyelv kialakulását magyarázza. Közülük az egyik legígéretesebb a kooperatív dögevés elmélete. Ennek alátámasztásán dolgozik az ex-MTA Ökológiai Kutatóközpontban Szilágyi András és kutatócsoportja. Módszerük az egész világon egyedülálló, mert robotok segítik a munkájukat. Így az intuíció működését …
A dinoszauroszok evolúciókutatása
Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport és a Genti Egyetem kutatói felfedezték, hogy csont- és porcszövet furcsa keveréke segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését. A kutatók szerint ez a szövet kulcsfontosságú szerepet játszhatott a madarak extrém gyors növekedésének evolúciójában, és esetleges jelenléte akár dinoszaurusz-fosszíliákban is tanulmányozható. A mai madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, mely túlélte a földtörténeti kréta …
A lamarckizmus, az evolúciós magyarázat előfutára
Ma már az élővilág létrejöttét és ,,működését”, a lamarckizmus helyett, az evolúciós magyarázat válaszolja meg kimerítően, ami ma már bevett paradigma! Ennek kidolgozásában és tökéletesítésében az idő előrehaladtával egyre többen és többen vettek részt. Ennek a – leginkább darwiniként hivatkozott – küzdelemnek volt az előfutára Lamarck, a lamarckizmus atyja. Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet de …
A gepárdok belső füle létfontosságú a nagy sebességű vadászathoz
Egy új tanulmány szerint a világ leggyorsabb szárazföldi állatának különálló vesztibuláris rendszere csak a közelmúltban alakult ki. A gepárd sikeres vadász. Nem csak azért, mert gyors, hanem azért is, mert hihetetlenül csendes a zsákmány üldözése során. A kutatók első ízben vizsgálták a gepárd rendkívüli érzékszervi képességét azáltal, hogy elemezték a gyors állat belső fülét, egy szervet, …
Régen a Föld felmelegedésekor összementek az emlősök
A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri széndioxid-mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben. Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük. Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három …
A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok
A 300 millió éves lelet arról adhat fontos információkat, hogyan jelent meg ez a táplálkozási mód, amely a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt. A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini „a húsevők és a növényevő állatok közötti első ismert láncszem” – idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát, a …
DNS-vizsgálattal derítették ki a mai oroszlánok eredetét
DNS-vizsgálattal derítette ki a mai és a valaha élt oroszlánok eredetét és evolúciójának történetét egy nemzetközi kutatócsoport. A közös ős mintegy 124 ezer évvel ezelőtt élt. A Durhami Egyetem kutatói mai oroszlánok és kihalt fajok múzeumban őrzött utódainak DNS-ét elemezték, eredményeiket a BBC hírportálja a BMC Evolutionary Biology című szaklap alapján ismertette. Az oroszlán evolúcióját azért …
