Megújult a Tiszaigari Arborétum


Megújult a Tiszaigari Arborétum

Csaknem 100 millió forintból újult meg a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaigari Arborétum,

Megújult a Tiszaigari Arborétumahol többek közt új fogadóépület, parkoló, felújított sétaútvonalak és növényjelző táblák várják a látogatókat.

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. (NEFAg Zrt.) közjóléti beruházása a létesítmény történetében mérföldkőnek számít. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter kiemelte: a helyi önkormányzat, az erdőgazdaság, a minisztérium és a hivatalos szervek együttműködésének köszönhető 21. századi színvonalú fejlesztés lehetővé teszi, hogy az arborétumra, „a vidék rejtett gyöngyszemére” irányuljon a figyelem.

A fejlesztés illeszkedik a magyar kormány azon programjába, hogy látogathatóak legyenek a magyar erdők és a magyar táj kincseit hozzáértő módon tárják fel. A Tisza-tavi templomok útján című program keretében már megújultak egyházi műemlékek, kerékpátutak, látogatóközpont épül a kerékpárosok részére. A beruházás során megépült egy fogadóépület kunkapus-bejárattal, parkoló létesült, a gazdasági épület megújult, az irodaépületet kulcsos házzá alakították át a szakemberek. Részlegesen felújították a sétautakat, teljesen kicserélték a növényjelző táblákat, újjáépült az arborétumot körbevevő kerítés is.

Megújult a Tiszaigari ArborétumA  növényállomány bővítése egy 43 darabból álló tölgyfajta-gyűjtemény kialakításával kezdődött, amelyet 65 cserje- és 14 rózsafajta ölel körül. A fafajokat, a helytörténeti érdekességeket új ismertető, eligazító táblák jelzik. Az alapító Széky Péterre is új emléktábla hívja fel a figyelmet. A tiszaigari földbirtokos 1867-ben kezdett a család számára sétakert létesítésébe a külföldi kastélykertek és barátja Bolza Pál, a szarvasi arborétum alapítója hatására. A telepítés a mai arborétum területén kezdődött, Széky a közeli területekről ültetett át többéves, erős egyedeket, amelyek többnyire az Alföldön őshonos fafajokból álltak. 1951-ben a Szolnok Megyei Állami Erdőgazdaság kezelésébe adták az erdő területét. 1976-ban az arborétumot országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, 1985 után a több mint 375 fajból álló gyűjtemény elérte az arborétumi kritériumot.

Az arborétumban számos idős, nagyméretű lomb- és tűlevelű fafaj található, a legjelentősebbek: páfrányfenyő, tiszafa, kolorádófenyő, szerb luc, duglászfenyő, amerikai mocsárciprus. A bükk és a szelídgesztenye mellett 17 tölgyfaj is fellelhető. Említésre érdemes a kúszó farkasalma, a nagylevelű liliomfa, a tulipánfa, az illatos fűszercserje és az amerikai, hasogatott levelű bodza is. A kert legértékesebb fajai az arborétummal egyidős tiszafák, a páfrányfenyő, a kolorádófenyő és a szerbfenyő.



Previous Sorra tűnnek el a csendes-óceáni Salamon-szigetek
Next Mi vezet az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásához?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.