A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok


A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok - Eocasea-martini
Olvasási idő: 2 perc

A 300 millió éves lelet arról adhat fontos információkat, hogyan jelent meg ez a táplálkozási mód, amely a mai földi élővilág evolúciójában meghatározó volt.

A növényevő állatok ősét fedezték fel kanadai tudósok - Eocasea-martini

A 20 centiméternél kisebb állat, az Eocasea martini a húsevők és a növényevő állatok közötti első ismert láncszem” – idézte a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál Robert Reiszt, a Torontói Egyetem professzorát, a PLoS ONE tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzőjét.

Az állat az emlősszerű hüllők (Synapsida) Caseidae családjához tartozott. A Kansasban talált kövületek koponyatöredékből, majdnem teljes gerincből, medencecsontból és egy hátsó végtagból álltak. Az új kutatás bemutatta, hogy fejlődtek ki a ragadozókból a növényevő állatok, ami a földi életben forradalmi változást eredményezett, hiszen a szárazföldi gerincesek előtt először nyílt meg egy hatalmas táplálékforrás: a kontinensek növényvilága. Ezután válhattak a növényevő állatok a ragadozók legfőbb táplálékává – magyarázta Reisz.

Az Eocasea majdnem 80 millió évvel korábban élt, mint a dinoszauruszok. Húsevő volt, rovarokat és más kis állatokat fogyasztott. Ez lehetett az első állat annak a folyamatnak az elején, amely a sok növényevőből és az általuk fenntartott, egyre kisebb számú ragadozóból álló földi ökoszisztémát eredményezte. A kutatás egyik érdekessége, hogy a magas rosttartalmú növényi részek – például a levelek és hajtások – emésztésének képessége nemcsak az Ecoseában és utódaiban jelent meg, hanem egymástól függetlenül legalább öt alkalommal, ebből kétszer hüllőknél.

Az új képesség az öt csoportban több lépcsőben alakult ki, a synapsidáknál csaknem 30 millió évvel korábban, mint a hüllőknél. A növényevés tehát először az emlősök távoli rokonainál alakult ki, nem az ősi hüllőknél, amelyekből végül a dinoszauruszok, a madarak és a modern hüllők kifejlődtek. A növényevés látványos változást okozott az első, így táplálkozó fajok méretében. Amikor a kutatók elkészítették az állatok evolúciós családfáját, azt találták, hogy az öt csoportból négynek félelmetesen nagyra nőtt a teste a perm időszakban. Az Caseidae családban volt tapasztalható a legnagyobb ugrás: a legrégibb faj, az Eocasea kevesebb mint két kilogramm, a család legfiatalabb tagja már 500 kilogrammnál is nehezebb volt.



Previous Asztrik érsek maradványait azonosították
Next Dolmányos varjú az interneten

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kilenc − 9 =