A Mentsük meg a méheket! mozgalom árnyoldala


A Mentsük meg a méheket! mozgalom árnyoldala
Olvasási idő: 3 perc

Valahogy az emberiséggel mindig az a baj, hogy képtelen az egyensúlyra! Mindenki egy lovat, jelenesetben méhet akar megülni.

Ennek következtében a brit városok méhállománya igen nagy iramban növekszik, és lassan kiszorítja a helyi, őshonos méhállományt. Tehát, méhek azok vannak dögivel és nem fenyeget az a veszély, hogy „Jézus atyaúristen! Nem lesz az asztalunkon paradicsom, hagyma, káposzta, kakaó vagy kávé!”. De az őshonos méhállomány lassan kipusztul, vagy legalábbis komoly segítségre szorul. A Mentsük meg a méheket! mozgalom árnyoldala igen sötét, olykor még a politika is beárnyékolja.

Tény, hogy az elmúlt 10-15 évben a méhészek a méhek számának szokatlan gyengüléséről és a méhcsaládok elvesztéséről számoltak be. Különösen a nyugat-európai országokban, köztük Franciaországban, Belgiumban, Svájcban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Olaszországban és Spanyolországban jelentkezett ez a probléma. A brit méhállomány 1900 óta 13 méhfajt veszített el és 35 méhfajjal vannak bajban, ennyit fenyeget ugyanis a kihalás.

A nyugat-európai méhállomány csökkenésének egyetlen konkrét okát sem azonosították eddig hivatalosan.

A nyugat-európai méhállomány csökkenésének egyetlen konkrét okát sem azonosították eddig hivatalosan. Azonban számos lehetséges okozósági tényezőt tartanak számon. Ezek együttesen vagy külön-külön is komoly problémát okoznak. Az egyik az intenzív mezőgazdaság, ennek terjeszkedése és az ehhez köthető GMO-, növényvédőszer-használat, a másik a méhek éhezése és rossz táplálkozásának hatásai. Emellett ott vannak még a vírusok, a kórokozók és az invazív fajok, vagy a paraziták és „méhgyilkolóvadállatok” például a Varroa atka (Varroa destructor – Ázsiai méhatka), az Ázsiai lódarázs (Vespa velutina) és a Kis méhkasbogár (Aethina tumida). De említeni kell a környezeti változásokat is – nem-nem-nem a globális felmelegedés –, mint az élőhelyek elaprózódása és elvesztése, illetve vadvirágok eltűnése.

A Mentsük meg a méheket! mozgalom és a méhészkedés iránti lelkesedés Anglia nagyvárosaiban más helyi vadon élő állatokat is fenyeget.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy az Egyesült Királyság városaiban, különösen Londonban, nincs elegendő nektár és pollen a méhkasok jelenlegi számának fenntartásához. (Azért van ilyen sok méhkas, mert ez a divatos hobbizöld-mozgalom ki- vagy inkább túlnőtte magát.) Mára a gazdálkodók (akik általában egyfajta mézelő méhet tartanak) által kezelt méhek annyira elszaporodtak, hogy akár vad rokonaikat is megfosztják az élelemforrástól. De betegségeket is terjeszthetnek, így a beporzók megmentése érdekében végzett méhészkedés éppen ellenkező hatást vált ki.

De betegségeket is terjeszthetnek, így a beporzók megmentése érdekében végzett méhészkedés éppen ellenkező hatást vált ki.

Az észak-amerikai kutatók, saját területükön látott tapasztalat alapján, már 2018-ban aggodalmukat fejezték ki a mézelő méhek fokozott védelmével kapcsolatban is, mert a többi beporzóval senki nem foglalkozik. A kutatók azt állítják, hogy a mézelő méhek gyakran közvetlen negatív hatással vannak a körülöttük élő állatokra. Az általuk terjesztett betegségek elboríthatnak nagyobb területeket és eltávolíthatják a többi méhet a táplálékforrástól. Szerepük lehet abban is, hogy a nem őshonos növények előtérbe kerüljenek az őshonos növényekkel szemben, valamint károsíthatják a virágokat és kivehetik a nektárt a növényből anélkül, hogy beporoznák azt.

Ekkor jött Angliában a Marks & Spencer, amely olyat tett, hogy az kiverte a biztosítékot!

A nagy üzletlánc a környezetvédők szerint nagy bakit, nagy „zöldre festést, zöldre mosást” követett el idén tavasszal. Mi mást tudna? Nagy pénz, nagy baki. Blogjukban azt írták, hogy „a tavasz folyamán több mint 600 méhkast helyeztünk el 25 brit M&S Select Farms-on, amelyek 30 millió méhnek adnak otthont”. A természetvédők szerint azonban ez a cég saját érdeke, profitjának támogatása zöldre csomagolva és inkább megfelelő élőhelyre, illetve a vadon élő méhfajok támogatására van, lenne szükség. Na, de ebből ugye, nincs haszon a Marks & Spencer számára, így sokak szerint ez az évszázad „méhmosása”.

Azok a kampányok, amelyek az embereket a méhek megmentésére sarkallják, fenntarthatatlan állapotot idéznek elő a városi méhészkedéssel. 2015-ben Londonban nem volt azonosított EFB-eset (költésrothadás), ám az elmúlt három évben gyakorlatilag a semmiből a bajnoki tabella élére kerültek. Csupán Londont és agglomerációját nézve, az elmúlt tíz évben a méhcsaládok száma majdnem megduplázódott, ami körülbelül 7400 méhcsaládot jelent.

Mi a baj a méhmegmentő és a Mentsük meg a méheket! kampányokkal világszerte?

  • Sokszor nem elég informatívak, félrevezetőek vagy hiányos információkon alapszanak a méhekkel és azok szükségleteivel kapcsolatban.
  • Azt sugallják, hogy az otthoni, hobbi szinten űzött méhtartással megmenthetjük a beporzókat, ami messze nem így van.
  • A mézet és a méz elvesztését helyezik a középpontba, pedig a beporzás lenne a lényeg.
  • Csak a mézelő méhekkel foglalkoznak, pedig nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a vadméhekre és más beporzókra is.
  • Elfelejtik tudatni, hogy az őshonos beporzó rovarok helyzete vált aggasztóvá nem a mézelő méheké.
  • Azt sugallják, hogy nem lesz mézünk.
  • Magyarországon a méhlegelő politikai téma lett, holott a vadvirágok ültetésének és az élettér növelésének fontos szerepe lenne.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy a tájékoztatáson kell változtatnunk! Nem szabad azt sugallni, hogy méhtartással megmenthetjük a méheket! A mézelő méh nem áll a kipusztulás szélén. Épp ellenkezőleg: a legnépesebb rovarcsoportot alkotja. Valójában arra van szükségünk, hogy helyreállítsuk ökoszisztémáinkat, és olyan tájakat hozzunk létre, amelyek támogatják a változatos növény- és állatvilágot, ezzel együtt minden beporzót.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy a tájékoztatáson kell változtatnunk!

 

Források még:



Previous Az ősi DNS-vizsgálatokra vonatkozó etikai irányelvek
Next Génszerkesztett élelmiszerek az Egyesült Királyságban

No Comment

Leave a reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük