10 fantasztikus tudományos felfedezés 2020-ban


10 fantasztikus tudományos felfedezés 2020-ban
Olvasási idő: 4 perc

A 2020-as év minden izgalma mellett voltak olyan fantasztikus tudományos események, amelyekről talán kevesen hallottak.

Nem csak ez a 10 fantasztikus tudományos felfedezés volt 2020-ban, de ezzel az első tízzel kezdjük a sort.

1. A Földön található legrégebbi anyag ősibb, mint a Naprendszerünk

Több milliárd évvel ezelőtt egy haldokló csillag csillagport szórt az űrbe. Most, egy Földdel ütköző meteorit csapdájába esett csillagporból mutatták ki, hogy ez a legrégebbi anyag. A por más kőzetekkel összeforrt és Murchison-meteorit néven ismert, ami 1969 szeptember végén bevilágította az égboltot Ausztrália felett, amikor a bolygónk felszínére érkezett. Az ősi kőzetek,  preszoláris szemcsék friss elemzésekor 4,6 milliárd és 7 milliárd év közötti csillagszemcséket találtak. A tudósok becslései szerint ezek a korai porszemek csak a meteoritok körülbelül öt százalékában rejtőznek.

2. Először fedeztek fel Tirannoszaurusz embriókat

A kutatók olyan fiatal egyedek maradványait azonosították, amelyek még nem hagyták el a tojást. A felfedezés két különböző helyszínen található leletből származik – kanadai Alberta-i Patkó-kanyonból 2018-ban előkerült lábkarom és a Montanában 1983-ban talált alsó állkapocs. A 71-75 millió éves maradványok elemzéséből kiderült, hogy akkorák, mint egy csivava hosszú farokkal. Tehát a gigantikus csúcsragadozó egy egér méretű koponyával rendelkezett kölyökként. Gregory Funston paleontológus szerint azért fantasztikus szenzáció ez, mert bármilyen fiatalkorú Tirannoszaurusz rendkívül ritka. Ez a tudományos felfedezés azért fontos, mert eddig nem találtak olyan csontokat, amelyekről feltételezhették volna, hogy embriók. 

Először fedeztek fel Tirannoszaurusz embriókat
Kép: © Gregory Funston 2020

Idén a paleontológusok azt is felfedezték, hogy a korai dinoszauruszok bőrszerű, puha héjú tojásokat raktak le, mint a kígyók és a teknősök.

3. A Mars „dúdol” és a tudósok nem tudják az okát

2018 novemberében egy szonda, az InSight érkezett a Mars rideg, poros felszínére, amely robotgeológus nemrégiben visszaküldte néhány korai eredményét a Földre, ami zavarba ejtette a tudósokat szerte a világon. Az InSight már 480 marsrengésnél is többet detektált és a korábbi küldetéseknél sokkal részletesebb időjárási mérésgyűjteményt csinált. Az érdekességek között szerepel egy marsi zümmögés. A Földnek sok ilyen háttérrezgése van, a szél zúgásától kezdve a hullámok csapódásáig a parton. De a Mars zenéje magasabb hangon visszhangzik, mint a Föld legtöbb természetes zúgása. Talán a szonda alatti kőzet felerősít egy adott hangot, vagy maga a szonda generálja a zajt.

Itt meghallgatható a marsrengés hangja.

4. Megoldódott a Betelgeuse csillag rejtélye

Az Orion csillagképben található Betelgeuse általában az égbolt legfényesebb csillagai közé tartozik, de 2019 decemberében intenzív csillogása titokzatos módon elhomályosult. A drámai változás elkeserítette a tudósokat és arra gondoltak, hogy a Betelgeuse élete végén volt és a teliholdnál fényesebb szupernóvában robbant fel. Ám ez év augusztusában a NASA jóval kevésbé rendkívüli magyarázatot közölt hirtelen árnyékra. Az első elhalványulást egy porfelhő okozhatta, míg a második esetében a csillag pulzálása miatt lett halványabb a Betelgeuse fénye. A kutatás során az is kiderült, hogy a csillag mindössze 530 fényévnyire van a Földtől, vagyis nagyjából 25%-kal közelebb, mint eddig hitték.

5. Egy páncélos dinoszaurusz utolsó étkezésének lenyűgöző részletei

A 110 millió éves páncélos dinoszaurusz ragyogóan megőrzött első fele 2011-ben véletlenül került elő egy albertai olajhomok-bányából. Az 5,5 méter hosszú és mintegy egy tonnát nyomó Borealopelta a nodoszauruszok csoportjába tartozott. Teste széles volt, a feje kicsi, és négy rövid lábán járt. A nagy húsevő dinoszauruszoktól páncélzata, a bőrébe ágyazódott csontok védték és mellső végtagjai fölött, vállainál csonttüskék nőttek. Ebben az évben még nagyobb izgalmat adott, amikor egy elemzésből kiderült, hogy az állat utolsó étkezése is megmaradt a hasában. Még a levelek sejtszerkezete és ép spórák is a kutatók rendelkezésére álltak. A gyomrában az elemzés szerint a páfrány egy fajtájának levelei voltak és egy nagyon kevés örökzöld tűlevélmaradvány. A gyomortartalomban kimutatható volt a faszén is, ami azt jelezte, hogy halála előtt leégett erdőterületen járhatott. Tehát néhány órával halála előtt jórészt egy bizonyos típusú páfrányt rágcsált a rendelkezésre álló növények sokféleségéből. A páfrányokkal együtt elfogyasztott fás gallyak gyűrűiből kiderült, hogy a nodoszaurusz valószínűleg nyáron halt meg. Találtak még néhány tucat gyomorkövet is a gyomorban, amelyet bizonyos állatok, köztük madarak és krokodilok azért nyelnek le, hogy elősegítsék az emésztésüket.

6. Véget ért a második legnagyobb ebolajárvány

2020. június 25-én az Egészségügyi Világszervezet kihirdette annak a második legnagyobb ebolajárványnak a végét, amely több mint 3480 embert fertőzött meg és közel 2300-at megölt. A Kivu járványként ismert szomorú esemény 2018 augusztusában kezdődött, a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő Kivu közelében. Egy új oltással felfegyverkezve azonban az egészségügyi dolgozók Michael Yao, a WHO vezetésével kampányt indítottak az esetlegesen kitett személyek beoltására. A közösségi elkötelezettség javításával ez az erőfeszítés több mint 300 000 ember oltásához vezetett. Bár ez nem egy tudományos felfedezés, de a 3. ebolajárvány esetében sokat segíthet.

7. Megtalálták a legrégebbi Homo erectus koponyát

A Johannesburg közelében fekvő Drimolen-barlangrendszer, mely az emberiség egyik bölcsőjének tekinthető, már több mint 900 hominin maradványt tártak fel ott. Jesse Martin és Angeline Leece, az ausztráliai La Trobe Egyetem hallgatói az itt talált leleteket vizsgálva egy 2 millió éves, a Homo erectustól származó koponyatöredéket azonosítottak. Ez a faj legkorábbi ismert lelete. A fantasztikus felfedezés segít a kutatóknak megfejteni kusza családfánkat.

8. Újraírhatják Amerika benépesedésének történelmét

Egy 11,5 ezer éves csecsemő maradványainak genetikai elemzése alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerek egy korábban nem ismert ősi embercsoporthoz tartozott. A DNS-ből kiderítették, hogy ez alátámasztja azt az elméletet, ami szerint a kontinensre mintegy 20 ezer éve egyetlen hullámban Szibériából érkeztek bevándorlók. Az akkori alacsonyabb vízállás miatt száraz földterület alakult ki a Bering-szorosban, amely csak akkor került újra víz alá, amikor az északi jégtakaró megolvadt. Részletek korábbi cikkünkben.

9. Az Empire State Buildingnél magasabb zátony

A Schmidt Óceán Intézet Falkor kutatóhajóján lévő ausztrál tudósok az északi Nagy-korallzátony tengerfenékének feltérképezésekor egy több mint 1640 méter magas fantasztikus koralltoronyra bukkantak. Ez az első, amelyet több mint 120 év alatt találtak. A különálló zátonyként ismert újdonsült koralltorony egyike a régióban jelenleg ismert nyolcnak. Ezek a természetes struktúrák létfontosságú élőhelyeket biztosítanak az olyan lények számára, mint a teknősök és a cápák, amelyek a Nagy-korallzátony szomszédságában lévő mély vizekben élnek. A csapat feltérképezte a levált zátonyt és különféle életformákat talált az ökoszisztémában.

10. A valaha felfedezett legnagyobb mamutcsontok

Szeptemberben a régészek több mint 200 ősi mamutcsontvázat fedeztek fel egy régi tómederben egy  Mexikóvárostól északra fekvő repülőtér építkezése alatt. Kétféle magyarázat lehetséges. Az állatok vagy természetes módon kerültek a tóhoz, hogy megegyék a partján lévő füveket, vagy az emberek kergették őket a sárba. Ha ez utóbbi azt jelentené, hogy az emberek nagyobb számban voltak képesek megölni mamutokat, mint azt korábban gondolták.

 

A 10 fantasztikus tudományos felfedezés alapja a National Geographicon jelent meg.



Previous Mit lehet tudni a Pfizer/BioNTech vakcináról?
Next Merjünk-e újévi fogadalmat tenni?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük