Tévhitek a nyitott MR vizsgálatról: ezeket a betegségeket nem mutatja ki


Tévhitek a nyitott MR vizsgálatról: ezeket a betegségeket nem mutatja ki
Olvasási idő: 3 perc

Az MR vizsgálatok közel 40 éve segítik az orvosok munkáját. Alkalmazásuk új lehetőségeket és ezáltal újszerű betegségszemléletet eredményeztek.

AZ MR-alagút korlátjai viszont többeket kizártak a vizsgálhatók csoportjából, ennek áthidalása hozta életre a nyitott MR vizsgálatokat. Bár a képalkotó diagnosztikai eljárások közül szinte a legprecízebb, és élettani hatásait tekintve a legkíméletesebb, természetesen mind a zárt, mind a nyitott MR vizsgálatoknak megvannak a limitációi. A zárt MR vizsgálatokról már sokat olvashattunk. Nézzük milyen esetekben, milyen betegségeknél nem alkalmazható a nyitott MR vizsgálat!

A nyitott MR vizsgálatok létjogosultsága

A nyitott MR vizsgálatokat egy legalább 270, de inkább magasabb fokszámban nyitott készülékkel hajtják végre, így az MR-alagút okozta korlátozottság feloldódott. Mind a klausztrofóbiával küzdők, mind a gyerekek, mind a mozgásukban korlátozottak számára elérhetővé vált az MR diagnosztika.

A nyitott MR vizsgálatok alatt nincs bezártság érzete a páciensnek. Ha mégis bármilyen kis félelem lépne fel, a nyitott MR vizsgálatok során a szorongók maguk mellett tudhatják fizikálisan is valamelyik szerettüket, mivel semmilyen káros negatív sugárzástól, behatástól nem kell tartani. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekek is rossz érzés nélkül vegyenek részt a vizsgálaton.

A nyitott MR vizsgálatokon alkalmazott berendezés lehetővé teszi a változatos pozícióban történő vizsgálódást. Így azonfelül, hogy a mozgásukban korlátozottak számára is elérhetővé vált az MR vizsgálat, adott pácienst abban a pozícióban tudnak megfigyelni az orvosok, amelyikben a fájdalmat tapasztalja.

Nem utolsó sorban pedig a nagyobb testméretekkel rendelkező páciensek köszönhetnek sokat a nyitott MR vizsgálatoknak. Korábban a viszonylag szűk alagút miatt, bizonyos testméretek felett nem volt kivitelezhető az MR diagnosztika.

Nyitott MR: mikor nem a legjobb választás?

A nyitott MR vizsgálatok kibővítették a vizsgálható páciensek körét. Ennek azonban megvannak a technikai következményei:

  • Alacsonyabb alkalmazott mágneses térerősség (ált. 0,3-0,5 a 1,5-3, vagy 5 T helyett).
  • A nyitott struktúra következménye egy holttér, ami miatt nem lehet a vizsgált testrészek egészét azonos pontossággal feltérképezni.
  • Hosszabb vizsgálati idő.

Minél magasabb az alkalmazott mágneses térerősség, mind a zárt, mind a nyitott MR vizsgálat során, annál pontosabb a diagnosztikai kép. A nyitott MR vizsgálatok során a zárt MR-hez képest, csak harmad vagy tized akkora Tesla térerősséget alkalmaznak, ami sok esetben elegendő, de precízebb, pontosabb vizsgálatok kivitelezésére nem alkalmas.

A nyitottság következtében kialakult holttér szintén a diagnosztika pontosságát veszélyezteti. Ez akkor nem probléma, amikor kisebb testrészeket, kisebb egységeket (ízületek) szeretnénk vizsgálni.

A kisebb térerősségből adódó alacsonyabb minőségű képet, a vizsgálati idő megnövelésével igyekeznek feljavítani. Míg a zárt MR vizsgálatok 20-30 percet, a nyitott MR vizsgálatok ennek dupláját is jelenthetik. Viszont mindenképp sokkal kellemesebb a környezet, és halkabb is maga a nyitott MR berendezés, ami miatt nem egy elviselhetetlen élményről van szó.

Nyitott MR: valóban érdemes?

Most talán úgy tűnhet, hogy egyáltalán nem, pedig nem véletlenül alkalmazzák olyan széles körben!

Valószínű hogy a jövő, a nyitott MR vizsgálatoknak fog kedvezni, hiszen már vannak 1T-s nyitott MR készülékek is; vagyis a magasabb térerősséggel rendelkezők is nemsokára befuthatnak.

Addig is a fentebb említett előnyök miatt (klausztrofóbiások; gyermekek; mozgásukban korlátozottak; nagyobb testméretűek stb.) igenis érdemesebb a nyitott MR vizsgálatokon részt venni, mintsem teljesen lemondani az MR diagnosztikáról.

Megfelelő hatékonysággal diagnosztizálhatóak nyitott MR vizsgálattal továbbá a következők:

  • Sportsérülések
  • Gerincproblémák
  • Ízületi sérülések

Amikor csak a zárt MR vizsgálat jöhet szóba

Tagadhatatlanul vannak olyan betegségek, állapotok, amelyeknek precíz diagnosztikáját csak a zárt MR vizsgálatok teszik lehetővé. Ilyenek a következők:

  • Szív és érrendszer vizsgálata
  • Agyi funkciók elemzése
  • Tumordiagnosztika
  • Lágy részek alapos vizsgálata
  • Gasztroenterológiai vizsgálatok

Míg a zárt MR vizsgálatok 20-30 percet, a nyitott MR vizsgálatok ennek dupláját is jelenthetik.

Mikor zárt és mikor nyitott MR?

Szerencsére nem nekünk kell eldöntenünk, hogy melyik lenne érdemesebb. Viszont ha magánorvosi ellátásban veszünk részt, arról már nyilatkozhatunk, hogy melyiket szeretnénk elvégeztetni.

Bár a nyitott MR vizsgálatok kedvezőbb árfekvésűek, ha kezelőorvosunk a zárt MR mellett tesz javaslatot, érdemes rá hallgatni, hiszen egy félrediagnosztizált betegséget a helytelen kezelés következtében, nehezebb helyrehozni, mint egy kicsit jobban odafigyelni a pénztárcánk forgalmára.

Az orvosi technológia hatalmas mértékben fejlődött az utóbbi fél évszázadban, és úgy tűnik, egyelőre nem tervez visszavenni a tempóból. Ma még a zárt, de holnap már a nyitott MR vizsgálatok lehetnek a diagnosztika csúcsteljesítményei. Kövessük figyelemmel az eseményeket!



Previous Új eszköz segítségével inaktiválták a koronavírust pécsi virológusok
Next Új antibiotikumok keresése mesterséges intelligenciával

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 + 12 =