A kutyák képesek kiszagolni a babérhervadás nevű betegséget
A Floridai Nemzetközi Egyetem kutatói keresőkutyák segítségével azonosították az avokádófák közül az úgynevezett babérhervadás (Laurel wilt) betegségétől szenvedő fákat. Julian Mendel, Kenneth G. Furton, és Dr. DeEtta Mills egy lehetséges megoldást találtak a külföldön komoly problémát jelentő és a mezőgazdaságot fenyegető babérhervadás problémára. A tanulmány szerzői szerint nagy kérdés, hogy az általuk megoldásnak nevezett módszer …
A déli félteke legnagyobb hulláma Új-Zélandon
A déli félteke vélhetően legnagyobb, 28,8 méteres hullámát mérték kutatók Új-Zélandon a napokban. Úgy tűnik, nem csak a legendák vagy a hajószerencsétlenségek túlélőinek élénk fantáziájában léteznek a 20-40 méter magas nyílt tengeri hullámok. Az óriáshullámok (freak waves) tehetők felelőssé a hajósüllyedéssel járó katasztrófák többségéért. Például a Queen Elizabeth II luxus-óceánjárót 1995 februárjában egy 29 méter magas …
Gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás
Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket okoz. Emellett a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat tapasztalhatunk Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt. Az új adatok szerint …
Sungit – a szénalapú csodaásvány
A sungit egy természetes, szén alapú ásvány, strukturált kristályrács szerkezettel. Eredete rejtély, geológiai korát több mint kétmilliárd évre becsülik valószínűleg szerves üledékekből alakult ki. A szénszerű, grafithoz hasonló szerkezetű, ásvány fullerén szerkezetű. A fullerének az elemi szén 1985-ben felfedezett és előállított mesterséges módosulatai. A fullerének meghatározott, páros számú (60, 72, 84 stb.) szénatomból álló „szénmolekulák”. A leggyakoribb fullerénmolekula hatvan szénatomot tartalmaz. Harold …
Százezer év után is aktívvá válhat egy szunnyadó vulkán
Európában az elmúlt 20 millió év legnagyobb vulkánkitörési eseménye a Pannon-medencében (Kárpát-medencében) történt. Haranginé Lukács Réka és munkatársai a Pannon-medence kialakulásának egyik legfontosabb időszakában zajlott vulkánkitörések idejét pontosították. Rámutattak, hogy Európában az elmúlt 20 millió év legnagyobb vulkáni kitöréseit produkáló időszak 14,4 és 18,2 millió éve volt, amikor több mint 4000 köbkilométer vulkáni anyag terült szét …
A bakteriális sokféleség a vártnál is nagyobb
A Montana Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a bakteriális sokféleség több millió éven keresztül nagy változatosságot fog mutatni a későbbiek folyamán is. A kutatók Scott Miller egyetemi tanár (UM Biológiai Tudományok Osztálya) vezetésével azt találták, hogy a baktériumok rendkívül gyorsan tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz. Ezért az innováció ezekben az organizmusokban túlnyomórészt friss, megismételhető és tranziens. Például egy bakteriális …
Egy japán újítás javíthatja az időjárás-előrejelzéseket és életeket menthet
A Himawari-8 időjárási műhold adatait a Riken tudományos intézetében lévő szuperszámítógéppel párosították és ez a projekt javíthatja az időjárás előrejelzést. Emellett, a kutatók szerint, lehetővé teheti, hogy életmentő figyelmeztetéseket adjon a természeti katasztrófák előtt vagy szélsőséges időjárási körülmények között. A projekt az első olyan fotometriai, infravörös sugárzási fénysűrűségre vonatkozó adat, amelyet a felhőborítás alatt álló területek időjárási modelljének …
Az égetés, mint alternatív gyepkezelési módszer?
Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetemen működő MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa arra kereste a választ, milyen lehetőségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése, illetve mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között. A témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology című folyóiratban …
Precíziós gén- és genomszerkesztés MTA állásfoglalás
Ellenszavazat nélkül fogadta el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége azt az állásfoglalást, amelyet a három élettudományi osztály, a biológiai, orvosi és agrárosztály, készített napjaink egy legfontosabb tudományos módszeréről, a gyógyítás és a mezőgazdaság előtt is óriási lehetőségeket nyitó genomszerkesztésről. Az MTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a genomszerkesztés mint precíziós nemesítés alapvetően különbözhet a genetikailag módosított …
Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés?
Magyar kutatók tisztázták a növényi terjedésbiológia egyik vitatott kérdését. Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szűkebb az elterjedési területe – ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai. Sonkoly Judit és Török Péter eredményei az Ecology and Evolution című folyóiratban jelentek meg. Munkájuk a növényi terjedéssel összefüggő biogeográfiai folyamatok …
