Ökotoxikológiai bepillantás a növényvédőszerek világába

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt. Az intenzív felhasználás következményeként azonban az élelmiszer-alapanyagokon és késztermékeken kívül az Északi-sarkvidéktől az Antarktiszig gyakorlatilag minden környezeti …

0 100
Share
A Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználása

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet. Így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolni számos eddigi alapvetést, nem csak Budapestre vonatkozóan. Ennek egyik módja, hogy városi környezetben – így Budapesten is – hatékonyabban kellene helyben tartani és felhasználni az értékes csapadékvizet. Az esővíz, a csapadékvíz …

0 140
Share
A Bodrog vidéke - Fotó: Zöld Kör

Hat tonna hulladéktól szabadították meg a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártér erdejeit a PET Kupa önkéntesei. Az elmúlt években kialakult, tiszai hulladékgyűjtő tapasztalataikat először alkalmazták a Tisza egyik mellékfolyóján. A helyi partnerek támogató munkájának és a résztvevő csapatok, önkéntesek elhivatottságának köszönhetően, négy napon keresztül, naponta csaknem 300 zsák szemét gyűlt össze. A folyami hajós, …

0 82
Share
A Tiszából gyűjtött folyami műanyag hulladékból elkészült az első tiszai újrahasznosított plasztik ladik.

Évszázados hagyományt gondolt újra a PET Kupa. A Tiszából gyűjtött folyami műanyag hulladékból elkészült az első tiszai plasztik ladik. A Csongrád-Csanád megyei, Tisza-parti faluban Mártélyon bocsátották vízre az első olyan ladikot, amely újrahasznosított műanyag pallókból áll. Melyeket egy mártélyi ladikkészítő mester munkált meg, megtartva az ősi formát és szerkezetet. Az eredeti tiszai ladik autentikus, hazai, …

0 150
Share
Öt éven belül bekövetkezhet a kritikus 1,5 Celsius-fokos felmelegedés

Az éves globális átlaghőmérséklet már a következő öt évben legalább 1 Celsius-fokkal meghaladja az iparosodás előtti szintet (1850-1900). A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által közzétett friss mutatók alapján, a kutatók szerint, 20 százalék esély van arra, hogy ez a szám 1,5 Celsius-fokra fog növekedni egy éven belül. A globális, éves és évtizedes éghajlati frissítés, amely az …

0 129
Share
Jeladó palackokkal kutatják a hulladék útját

GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra a PET Kupa szakemberei a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület közreműködésével. A Vásárosnaménynál áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti. A nyomkövető kutatásban a palackok GPS jelet vesznek és rádió jelet adnak le. A Hulladékmentes Tisza projekt keretében fejlesztett eszközök akár két éven keresztül …

0 127
Share
A borospalackok környezeti hatásai

Először vizsgálták hazánkban a borospalackok környezeti hatásait. A nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek. Főleg, akkor ha indokolatlan a keletkezésük. Így van ez az egyszer használatos borospalackok esetében is. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója és Dr. Lakner Zoltán, a SZIE Élelmiszertudományi Kar egyetemi tanára részletes képet vázolt …

0 158
Share
Baradla-barlang (Fotó: Leél-Őssy Szabolcs)

Az ELTE TTK részvételével zajló kutatások kiderítették, hogy a Baradla-barlang cseppkövein élő baktériumok különleges karbonátot állítanak elő. Ezek több hónapon át megőrzik szerkezetét. A feltehetően zsírsavakból felépülő karbonát kialakulásának megismerése fontos szerepet játszik a barlangi képződményeken alapuló kor és paleoklíma meghatározásában. Környezetünk egyik leggyakrabban és legváltozatosabb formában előforduló ásványai a karbonátok. Az egysejtűek, puhatestűek és …

0 133
Share
A fényszennyezés világosan látható probléma

A helytelen mesterséges éjszakai világítás általi fényszennyezés a természeti erőforrások pazarlásával jár. Emellett veszélyezteti a fajok élőhelyét, megzavarja természetes biológiai ritmusukat, rontja az ökoszisztéma-szolgáltatások (pl. a beporzás) minőségét és hatékonyságát. Továbbá kedvezőtlenül befolyásolja a természetes éjszakai tájképet, valamint az emberi egészséget és jóllétet is veszélyeztetheti. E kedvezőtlen hatások megszüntetését, csökkentését szeretné elősegíteni az Agrárminisztérium és …

0 135
Share
A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit

A lombkorona megvédi az erdő élőlényeit az extrém hőmérsékletektől. Nélküle a globális felmelegedés bizonyos fajok kihalásához vezetne. Ez derül ki az ELTE Természettudományi Kar ökológusainak részvételével folytatott nemzetközi kutatás eredményeiből. Az erdők és az azon kívüli területek klímája eltérő, nyári hőség idején ezért menekülünk el a városokból az erdő enyhet adó hűsébe.  A globális felmelegedés aktuális előrehaladását …

0 128
Share