Globális villámtevékenység
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) kutatóinak közreműködésével új megközelítésben vizsgálják a globális villámtevékenység napi változásait. A FI munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét. A jelenség a bolygó klímaállapotának egy, a Nemzetközi Meteorológiai Világszervezet (WMO) által is kitüntetett figyelemben részesített jelzőrendszere. A nemrég publikált tanulmányban …
Az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásai
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói az urbanizáció talajállatokra gyakorolt hatásait vizsgálták az éghajlat függvényében. Sokan el sem tudják képzelni, mennyi élet van egy marék földben, hát még egy magas humusztartalmú földben! (Baktériumokból a talaj felső 80-90 cm-es rétegében 3-4 milliót találunk egyetlen gramm talajban.) De a klímaváltozás, a környezetszennyezés mellett alig esik szó az …
Müografikus-képalkotás segíti a geográfusokat
A tűzhányók kozmikusmüon-képalkotása magyarázatot adhat a vulkánkitörések gyakorisága és a talaj deformációja közötti kapcsolatra. A vulkánkitöréseket vizsgáló müografikus kutatásban új eredmények születtek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) Innovatív Detektorfejlesztő Lendület Kutatócsoportja részvételével. A vulkáni folyamatokat a magma (földfelszín alatti olvadt kőzetanyag) állapotának változása és mozgása irányítja. Továbbá sok esetben okozza a vulkánok talajfelszínének …
Sivatagi méhsejtminták
A sós víz hatszögletű mintákat hoz létre a sivatagokban. A kaliforniai Halál-völgyben (Death valley, Badwater-medence) és Chilében (Salar de Uyuni) a sósivatagokban gyakran előfordulnak méhsejtminták, amik úgy néznek ki, mint valami szakrális központ. A Halál-völgyben mérték 1913 júliusában a világ legmagasabb levegő hőmérsékletét (56,7 Celsius-fok), 1972 júliusában a legforróbb talajhőmérsékletet (93,9 Celsius-fok) és 2018 júliusában …
Drasztikus időjárásváltozás lesz a következő évtizedekben
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) klimatológusainak kutatási eredménye alapján, már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész Dél-alföldi régióban. A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatása, amely „A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése” projekt keretében történt, megdöbbentő eredménnyel zárult. A prognosztizált időjárási változások sokunk életére hatással lesznek …
Greta Thunberg a Z-generáció klímaaktivistája
Greta Tintin Eleonora Ernman Thunberg a svéd származású fiatal klímaaktivista a közelmúltban ünnepelte 20. születésnapját. Ez az apropója annak, hogy, időszerűvé vált egy összefoglaló Greta Thunberg eddigi, aktivistaként töltött éveiről. Az egyik legfontosabb fogalom, amikor az ifjú hölgy neve felmerül: a klímaszorongás. A klímaszorongás egy olyan jelenség, ami egyre több embernél jelentkezik, méghozzá általában fiatalok …
Miért extrémek az idei pakisztáni árvizek?
Becslések szerint 33 millió embert érint a példátlan méretű áradás Pakisztánban és az esőzések, áradások 10 milliárd dolláros kárt okoztak. Alig akad olyan ember, aki ne halott volna a dél-ázsiai Pakisztán szomorú helyzetéről, ami a szakértők szerint az éghajlatváltozás eredménye. Az ország egyharmada víz alatt van az intenzív hőhullám és a rekord mennyiségű esőt okozó …
Természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodás kellene
Ki ne sajnálná az erdőt, ha lángokban áll, vagy hatalmas szélvihar dönti ki a fákat? Akkor is együtt érzünk a fákkal, ha az ónos eső vastagon ráfagy az ágakra és összetöri a fakoronákat. Vagy amikor hernyók ezrei rágják kopaszra a lombozatot. Pedig az ilyen és ehhez hasonló természetes bolygatások bizonyos mértékig és gyakorisággal minden erdei …
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötet
Idegenhonos és inváziós fajokat bemutató ismeretterjesztő kötetet adott ki az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK). Az idegenhonos és inváziós károsítók kutatása és az ellenük való védekezési stratégiák kidolgozása mindig is kiemelt feladata volt az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének. Az elmúlt évtizedek kutatási eredményeiből mutat be néhányat a Kontschán Jenő intézetigazgató összeállításában most megjelent kötet. Ebben …
Patakok gyógyszer-szennyezettségének csökkentése
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói új technológiákon dolgoznak a CLEAREADY projekt keretében a patakok gyógyszer-szennyezettségének csökkentése érdekében. A CSFK által vezetett Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszer-szennyezettségének mértékét. A patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszer-koncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs. Azonban egyes hormonszármazékok, …
