Nem is olyan régen adtunk hírt arról, hogy 2025. április 13-án két szibériai tigriskölyök született a budapesti állatkertben.

A mai sajtótájékoztatóval egybekötött mustrán közelebbről is bemutatkozott a csíkos csapat. Most már tudjuk, hogy a csehországi Hluboká város állatkertjéből 2024 elején érkezett Agnes és a tőle idősebb, de ugyanazon év májusában érkezett Dáriusz gyermekei egy fiú és egy lány. A sajtó-nyilvános eseményen nem csak a nemét, hanem a súlyát is megtudhattuk a kilenchetes kölyköknek, illetve az állatok chipet és féreghajtót is kaptak. A hím tigris – a nyugodtabb erőt képviselve – 9,2 kg-ot nyom, míg a nőstény – igazi vadmacskaként bemutatkozva – 8,4 kg. Dr. Sós Endre, az Állatkert új főigazgatója szerint a kis tigrisek fogantatása és születése igazi csapatmunka volt. Már az összeszoktatási időszak is izgalmasan indult. Talán a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a Debrecenből érkezett nyolcéves Dáriusz (becenevén Igor) nem viselkedett soha igazi tigrisként (ezért is maradt Debrecenben, ahelyett, hogy Lipcsébe ment volna). De úgy tűnik a természet és a tigrisek megoldották mind a tigrisönkép, mind a csökkent spermaszám hiányát. Ráadásul rekordidő alatt fogantak a budapesti állatkertben született tigriskölykök.

A szibériai tigris (Panthera tigris altaica), más néven amuri tigris, a természet egyik legikonikusabb és legnagyobb termetű ragadozója. Elsősorban Oroszország távol-keleti vidékein – az Amur-vidék sűrű tajgáiban – honos, kisebb populációi pedig Kína és Észak-Korea határvidékén is előfordulnak. A szibériai tigris a tigrisek alfajai között a legnagyobb, de egyben az egyik legveszélyeztetettebb is. Az 1940-es évek végén mindössze 20–30 egyed járt-kelt a vadonban. Szerencsére az orosz kormány és számos természetvédelmi szervezet időben lépett. A szigorú védelmi intézkedések, vadvédelmi rezervátumok létrehozása és nemzetközi összefogás révén a faj állománya lassan, de biztosan gyarapodott. Ma már körülbelül 500-600 példány él vadon. Még mindig veszélyeztetetten, de már nem a kihalás szélén.

Külön-külön is mutatjuk a budapesti állatkertben született tigriskölyköket

A szakemberek többsége kilenc alfajt különböztet meg:

a kaszpi tigrist, a bengáli tigrist, a szibériai tigrist, a hátsó-indiai, más néven indokínai tigrist, a maláj tigrist, a dél-kínai tigrist, a szumátrai tigrist, a jávai tigrist és a bali tigrist. Sajnos a kilenc alfaj közül hármat már csak régi fényképeken, illetve múzeumok vitrinjeiben láthatunk: a kaszpi tigris, a jávai tigris és a bali tigris ugyanis a kihalt állatok közé tartozik.

Kevesen tudják, hogy az állatkerti tigrisekről nemzetközi törzskönyvet vezetnek. Az olyan állatkerti szakmai szervezetek pedig, mint például az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége tenyészprogramot is életre hívtak a tigrisek állatkerti szaporításának összehangolására. Ennek részesei az állatkertben született tigriskölykök szülei is.

A Fővárosi Állat- és Növénykertben az első szibériai tigrisegyed 1937-ben érkezett Budapestre, a második világháborút követően pedig 1971-ben fogtak bele ismét a tartásukba. Ha eltekintünk az alfajoktól, akkor az első kistigris 1886-ban látta meg a napvilágot, legutóbb pedig 2013-ban születtek kölykök.

Érdemes figyelni az Állatkert honlapját is, hiszen hamarosan nevet adhatunk a két új jövevénynek. Így a budapesti állatkertben született tigriskölykök, a tigrisek világnapjára már saját névvel rendelkezhetnek.