Japán cseresznyevirágzás, a szakura
A szakura (japánul: 桜 vagy さくら) a japán cseresznyevirágzás, illetve az ehhez kapcsolódó ünnepségek sorozata. Japánban a szakura az egyik legmeghatározóbb kulturális esemény, amely a tavasz alapvető szimbóluma és annak kezdetét is jelenti. Tudományos és történeti szempontból a szakura nem csupán egy botanikai esemény, hanem a dolgok mulandósága feletti érzékenység filozófiájának fizikai manifesztációja. A japán …
IWalk program és mobilapplikáció
Különleges, nemzetközi támogatással megvalósuló módszerrel tanulhatják a történelmet az SZTE Juhász Gyula gyakorlóiskola diákjai. Történelemtanároknak és pedagógus szakos hallgatóknak tartottak workshopot 2026. március 24-én a Szegedi Tudományegyetemen. Az eseményen részt vett az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Justin McKenzie Smith is. A szakmai nap középpontjában a 10 éve létrehozott és azóta is folyamatosan fejlesztett IWalk program …
Lunar Society – A birminghami tudósok titkos társaságának nyomában
Van, aki golf- vagy teniszklubba jár, és olyanok is akadnak, akik a világ nagy dolgait, tudományos felfedezéseit vitatják meg. Ilyen volt a Lunar Society, amely a kezdetekkor – a korszak legnagyobb feltalálói számára is – a tudomány titkos szigetét jelentette. A 18. századi brit ipari forradalom nem csupán technológiai újítások sorozata volt, hanem a tudományos …
Serdülők kézügyessége
A serdülők finommotoros teljesítményét egyszerre alakítja a biológiai érettség és a tapasztalat. De nem azonos mértékben. A HUN-REN-ELTE-PPKE Serdülőkori Fejlődés Kutatócsoport 225 fiatal bevonásával végzett vizsgálata szerint, hangszeres tapasztalat hiányában az összetett kézmozgásokat elsősorban a biológiai érés határozza meg. Zenetanulás esetén a gyakorlás időtartama válik döntő tényezővé. A kéz finommozgásai – az ujjak gyors, pontos és …
Szárazföldi krokodil a Bakonyban?
Na, most olyanok vagyunk, mint egy bulvárlap, de sebaj, gyorsan tisztázzuk a helyzetet! Igen szárazföldi krokodil garázdálkodott a Bakonyban úgy 85 millió évvel ezelőtt. A mai Bakony erdős dombjai helyén a dinoszauruszok korában egy egészen furcsa ragadozó szaladgált a buja ősvilági növényzetben. Nem dinoszaurusz volt, hanem egy kistermetű, hosszú lábú, pengeszerű fogakkal felszerelt szárazföldi krokodil, …
Huzella Kert, ahol irodalom, tudomány és természet találkozik
A Dunakanyar rávezető szakaszán, Göd Duna-parti sávjában rejtőzik Magyarország egyik érdekes kerttörténeti helyszíne, a Huzella Kert (2031 Göd, Jávorka Sándor utca 14.). Ez a vadregényes arborétum nem csupán botanikai gyűjtemény, hanem egy több mint száz évet átívelő kulturális és tudományos örökség lenyomata. Egy olyan hely, ahol arisztokraták, költők és tudósok élete és munkája fonódik össze. …
Foltokban, inhomogén módon egyenletes a világmindenség?
Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel rejtélyes sötét energiát, ha a világegyetem „foltokban”, azaz inhomogén tágul. A modern kozmológia sikertörténete az úgynevezett Lambda-CDM modell. Eszerint a világegyetem nagy léptékben homogén, vagyis mindenütt átlagosan ugyanolyan. Az univerzum tágulását kezdetben az anyag fékezte, ám 5-6 milliárd éve egy titokzatos összetevő, …
Magyar felfedezés – Új dinoszauruszfaj Erdélyben
Egy új növényevő, kacsacsőrű dinoszauruszt fedeztek fel a Hátszegi-medencében magyar paleontológusok. A munkát nehezítette, hogy az azonosítást lehetővé tevő, összetartozó csontvázak rendkívül ritkák a térségben. Az új dinoszauruszfaj felfedezése rávilágított, hogy a „Hátszeg-sziget” egyedi élővilága sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a szakértők korábban gondolták. Az ELTE, a MNMKK-Magyar Természettudományi Múzeum, a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek …
Kinek való a tudományos munka?
Érdekel a kutatói pálya? Fedezd fel, mi az a tudományos munka, milyen készségek és végzettség szükséges a sikerhez, és kinek való ez az életforma! Kinek való a tudományos munka? A társadalom gyakran romantikus képet fest a kutatókról. A popkultúrában a tudósokat fehér köpenyes szakemberekként vagy magányos zseniként ábrázolják, akik egyetlen zseniális pillanat alatt megváltoztatják a …
Botanika – a XIX. század szenvedélye
Hogyan vált a növénytan az úriemberek és különösen az úrhölgyek legnépszerűbb elfoglaltságává? A botanika és a természettudomány megismerése már a XVIII. században divattá vált. De, miért mondhatjuk, hogy a botanika szinte az egyetlen természettudomány volt a XIX. században, amelyet nőiesnek és erkölcsileg építőnek tartottak a korban? Hogyan váltak a növények a hatalom eszközeivé, hogyan lett …
