A csillagászok körében hónapok óta várt C/2020 F3 NEOWISE üstökös július harmadikán elérte a napközelséget.

A C/2020 F3 üstököst március 27-én fedezték fel a Föld felszínétől körülbelül 326 mérföldnyire, azaz 524,65 kilométerre. A NEOWISE üstökös az őt felfedező műholdról kapta a nevét. Arról az űrteleszkópról, amit a NASA indított 2009-ben. (Ez egy Föld-közeli objektumok széles látószögű infravörös felmérő felfedező műholdja, amelynek angol neve: Near Earth Object Wide-field Infrared Survey Explorer vagyis NEOWISE.)

Szemben más üstökösökkel (ATLAS és SWAN) a NEOWISE túlélte „a Nappal való találkozást”.

2020. július 3-án „mindössze” 42,969 millió kilométerre haladt el a Naptól. Ez a távolság pedig kisebb, mint a Nap és a Merkúr között lévő disztancia. A Nap megközelítése során a NEOWISE üstökös tökéletes kör alakú és jól kondenzált fejet, úgynevezett kómát mutatott. (A kóma az üstökös magja körül keletkező gázfelhő, amely akkor keletkezik, amikor az üstökös közel kerül a Naphoz.) Szemben az ATLAS és a SWAN üstökös kómájával, amiknek „kalapácsfejű” kómája volt. Ez előre jelzett egy esetleges szétesését. Mint utólag kiderült, az ATLAS és SWAN is elhalványult, jóval azelőtt, hogy ténylegesen elérték volna a Napot. Június 22-én a NEOWISE üstökös belépett a Solar and Heliospheric Observatory’s (SOHO) C3 látóterébe.

A SOHO egy olyan 20 éve működő, a NASA és az Európai Űrügynökség közös missziójában üzemelő műhold, amely figyelemmel kíséri a Nap tevékenységét. A nagy látószögű és spektrometrikus koronográf (LASCO-3) segítségével a NEOWISE-t figyelni lehetett, amikor a Nap közelében volt. Ebben az időszakban az üstökösnek jelentősen több fénye volt.

Július első napjaiban csillagászati jelentések alapján a NEOWISE üstökös vizuális magnitúdója 1 és 2 között volt. A magnitúdó az égitestek fényességének mértékegysége. Minél kisebb ez a szám, annál fényesebbnek látszik az égitest. A csillagok esetében, mivel azok fénypontoknak felelnek meg, ugyanaz a magnitúdó fényesebbnek látszódik. Az üstökösök inkább diffúz, azaz szétszórt égitestek, így halványabban látszódnak.

Július első heteiben kissé trükkös az égitest megfigyelése, mert nem a sötét égen jelenik meg.

Nagyon közel van az észak-keleti horizonthoz, pont akkor, amikor a felkelő nap megvilágosítja az eget. Ha az üstökös viszonylag fényes marad, akkor könnyebben látható lesz július második felében, alkonyatkor. Egyelőre a NEOWISE üstökös hajnalban látható és előreláthatólag július 11-ig marad is a hajnali égbolton. Ezután egy rövid időre eltűnik a horizont alatt, miközben áttér a koraesti égboltra. Így július 15-16. után már az esti égbolton figyelhetjük meg ismét.

A képzett csillagászok, már most nagyon szép fényképeket készítenek az üstökösről. Ha mi is lencsevégre szeretnénk kapni, néhány dolgot figyelembe kell vennünk. Akik arra vártak, hogy az üstökös szabad szemmel is jól megfigyelhető legyen, sajnos csalódást kell okoznunk. Hiába beszélünk egy fényes égitestről, a világos égen, közel a horizonthoz nem a legmegfelelőbb az észlelhetősége. Nem beszélve a poros, párás rétegekről, amik rontják a látási viszonyokat.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne láthatnánk, de a legjobban távcsövek segítségével észlelhető. Ha nincs binokuláris (két szem együttes használatával történő látás) távcsövünk, az is egy jó alternatíva lehet, ha van egy jó fényképezőgépünk. Néhány másodperces hosszú expozíciós kép készítésével, valamint azzal, hogy megpróbálunk különböző nagyítási beállításokat, mi is megörökíthetjük a NEOWISE üstökös szép csóváját.

Hol keressük az égbolton?

Mivel az égbolt egyik legfényesebb égiteste a Vénusz (köznyelvben Esthajnalcsillag), ez lehet a kiindulópontunk. A Vénusztól keletre található egy másik nagyon fényes csillag, az úgynevezett Capella. Ha a NEOWISE üstököst látni szeretnénk, akkor ezeknek az égitesteknek a közelében érdemes keresgélni, napfelkelte előtt megközelítőleg 2 órával, közel a horizonthoz.

Pontos hellyel nem tudunk szolgálni, mivel az üstökös helyzete napról napra változik. Így csak hozzávetőleges adatokkal segíthetjük a kíváncsi csillaglesőket. Mint már említettük, július második felében már arra kell számítanunk, hogy az üstökös az esti égbolton lesz látható. Magasabban, mint korábban.

Nem csak Amerikában, de Európa-szerte is számos szép fényképet készítettek az üstökösről. Ha valakinek nem okoz gondot a korán kelés és elegendő affinitást érez magában a kép elkészítéséhez, egy olyan élménnyel fog gazdagodni, amivel nem sok ember büszkélkedhet. Ugyanis a NEOWISE üstökös legközelebb 8768 év múlva válhat újra láthatóvá.

Források:

csillagaszat.hu
earthsky.org
space.com
astrobob.areavoices.com