Paul Lévy matematikus után Lévy-sétának (vagy Lévy-repülésnek) nevezett jelenség a véletlen bolyongásnak egy fajtája.

Ez a természetben rengeteg különböző esetben előfordul, a ragadozó állatok élelemkeresésétől kezdve közgazdasági, mikrobiológiai, kémiai folyamatokon át az éghajlatváltozásig. Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté legújabb kutatásukban megmutatták, hogy a nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként. Ezzel megerősítették a jelenség interdiszciplináris jellegét.

Kincses Dániel, az ELTE posztdoktori kutatója elmondta, hogy a szimulációkon alapuló vizsgálatok megmutatták, hogy ha a részecskék útját követik, akkor a lépések hossza és a végső elhelyezkedések eloszlása megfelel a Lévy-séta matematikájának. A Nature Portfolio Communications Physics folyóiratában megjelent publikáció megerősíti, amit az ELTE kutatói több nagy kísérletben is megfigyeltek az elmúlt években. Az elméleti modelleken alapuló numerikus szimulációkat alkalmazó vizsgálat eredménye jó egyezést mutat az ELTE csoportjának mérési eredményeivel is. Ezeket a kutatók a CERN SPS gyorsító NA61 kísérleténél, a BNL RHIC gyorsító PHENIX és STAR kísérleteinél, és a CERN LHC gyorsító CMS kísérleténél érték el. Ezek szerint az ütközésekből keletkezett részecskék pozícióinak eloszlása nem írható le normális (Gauss) eloszlással, hanem lassan lecsengő Lévy-stabil eloszlásokat követ. Csanád Máté, az ELTE egyetemi tanára szerint ez azt is jelenti, hogy hasonló a folyamatok dinamikája ahhoz, amit sok más tudományterületen meg lehet figyelni, biológiától a földtudományon át a közgazdaságig.

A nagyenergiájú fizika célja az Univerzum alapvető alkotóelemeinek és kölcsönhatásaik megértése.

A nagyenergiájú fizika egyik ága a nehézion-fizika, amely az erős kölcsönhatást és az általa irányított közeget igyekszik megérteni, amelyet kvarkok és gluonok alkotnak. Ennek a közegnek az egyik formája a közönséges nukleáris anyag.

A nehézion-fizika tudományterület alterületét, amely ehhez hasonló kérdéseket feszeget, femtoszkópiának nevezik. Mivel az atommag-ütközések téridőbeli szerkezetének femtométer és femtoszekundum nagyságrendű feltárásával foglalkozik. Az ELTE kutatói élen járnak a femtoszkópia tudományterület művelésében. Mind kísérleti, mind elméleti oldalról részt vesznek a kapcsolódó kutatásokban, eredményeiket rendszeresen prezentálják nagy nemzetközi konferenciákon.