Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában.

A rossz környezeti levegőminőség, amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz, az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Erről már biztosan sokan hallottak. Arról viszont biztosan kevesebben, hogy mit csinál egy légkörkémikus (atmoszferikus kémikus). Nos ezek a szakemberek olyan tudósok, akik a Föld légkörében zajló kémiai folyamatokat vizsgálják. Ők kutatják, milyen anyagok vannak jelen a levegőben, hogyan reagálnak egymással, hogyan befolyásolják a környezetet, az éghajlatot és az emberi egészséget. Az sem a véletlen műve, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságai, illetve hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

A szálló por okozta betegségek kialakulásában több tényező együttes és bonyolult kölcsönhatása játszik szerepet.

A levegőminőség objektív vizsgálata kulcsfontosságú a megfelelő intézkedések meghozatalához. Egy mostani, a levegőminősítés módszertanának javítását célzó nemzetközi kutatásban Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa is részt vett. A tanulmányban 43 európai helyszínről származó, azonos eljárással és kétféle (AA és DTT) sejtmentes vizsgálattal meghatározott eredményeket vettek figyelembe. A Grenoble Egyetem professzora, Gaëlle Uzu vezetésével készült kutatás átfogó kiértékelési rendszerébe az ELTE TTK Kémiai Intézet BpART Laboratóriumának friss eredményei kerültek be.

Megvizsgálták az oxidatív potenciál térbeli eloszlását Európában eltérő típusú levegőkörnyezetekben, majd különböző forgatókönyvek kiértékelésével betekintést adtak az európai levegőminőség szabályozásának újabb lehetőségeibe. A különböző szennyező források elemzésével olyan stratégiákat azonosítottak, amelyek tisztább és egészségesebb levegőhöz vezethetnek. A kutatók azt is kimutatták, hogy célszerű az oxidatív potenciált, valamint a fő légszennyező forrásokat (pl. biomassza tüzelés, szilárd fosszilis anyagok égetése, közúti gépjárműforgalom) és kiemelt (pl. fűtési és fűtésen kívüli) időszakokat külön-külön is figyelembe venni a légköri koncentrációk mellett vagy akár helyett. Továbbá, eredményeik alapján tudományos szintű javaslatokat fogalmaztak meg az Európai Unió Tanácsa részére egy új típusú szabályozás módszertanára vonatkozóan.

Első megközelítésben a levegőminőség vizsgálatakor a szakemberek az aeroszol tömegét használják mérőszámként, amelyet azután egyéb tulajdonságok figyelembevételével finomítanak.

A legújabb kutatási eredmények azonban arra utalnak, hogy a szállópor egészségi hatásainak egyik legfontosabb mechanizmusa a sejti szinten kialakuló oxidáns-antioxidáns egyensúly felborulása a légzőrendszerben, ami oxidatív stresszhez vezethet. Végül pedig atípusos gyulladáson keresztül növeli a különféle megbetegedések kockázatát. Mindezt okozhatják a szennyezett levegőben kialakuló, nagy oxigéntartalmú és erősen reakcióképes kémiai anyagok, az ún. ROS oxigénspecieszek, de okozhatja a tüdő antioxidáns védelmi rendszerének a gyengülése is. Ezt a fajta, az aeroszol által kiváltott oxidatív stresszt az úgynevezett oxidatív potenciállal (OP) lehet mérni és minősíteni, amely érték a részecskék több, káros tulajdonságát is figyelembe veszi.

A kutatás részvevői abban bíznak, hogy eredményeik hozzájárulnak egy élhetőbb, egészségesebb levegőjű Európához.

A BpART Laboratórium tagjai: Salma Imre, Weidinger Tamás, Rohonczy János, Vasanits Anikó és Vörösmarty Máté. A kutatásban doktorandusz és végzős egyetemi hallgatók is rendszeresen részt vesznek. Illés Tamás végzős hallgató például a legutóbbi, 2025. évi OTDK-n a Környezeti kémia tagozatban 2. helyezést ért el.