Az európai levegőminőség javítása
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A rossz környezeti levegőminőség, amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz, az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Erről már biztosan sokan hallottak. Arról viszont biztosan kevesebben, hogy mit csinál egy légkörkémikus (atmoszferikus kémikus). Nos ezek a szakemberek …
A jövő erdőiben okos robotok dolgoznak majd
Erdészeti robotok fejlesztésére kötött megállapodást a Soproni Egyetem és a SatiNav Robotics. A most induló együttműködés célja olyan autonóm, önálló munkavégzésre képes erdészeti robotok fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az erdészeti munkafolyamatok automatizálásához és korszerűsítéséhez. Az új technológiák a hagyományos élőmunka-terhelés csökkentését, valamint a fenntartható és modern erdőgazdálkodás kialakítását szolgálják. A fenntartható technológiák iránti növekvő társadalmi és …
A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói
Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is. De a vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és ez alól Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor …
Faültetés, természetes élőhelyek helyreállítása? Nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez!
Szegedi kutatók kezdeményezésére hiánypótló globális kutatás készült. Ha a Földön minden olyan helyszínen megtörténne a természetes élőhelyek helyreállítása – például erdők, szavannák, sztyeppék vagy lápok –, ahol erre lehetőség van, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO2 (a klímaváltozásért felelős legfontosabb üvegházhatású gáz) 17 százalékát lehetne kivonni a légkörből 2100-ig. Ha pedig a jövőbeli …
A szaharai por csökkenti a napenergia-termelést Dél-Európában
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem kutatói új tanulmányukban a szaharai por dél-európai napelemes energiatermelésre gyakorolt hatását vizsgálták. A mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes, azaz napenergia-energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019-2023 közötti időszakban. Portugáliában ez a csökkenés 10,1-29,3%, …
A napraforgó-rejtély
Az ELTE kutatói több éves munkával igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok gyakorlatilag mindenütt a földrajzi keletre néznek. A napraforgó-rejtély nem függ az uralkodó széliránytól, és a virágok tájolása sem befolyásolja a beporzó rovarok látogatásának gyakoriságát. A környezetoptikai kutatások azt is bizonyították, hogy a rögzített dőlésű napelemek energiamaximalizáló iránya térségünkben a hagyományos földrajzi déltől többé-kevésbé dél-kelet …
Forróság, kórokozók és heves zivatarok
Az évszázad végére Észak-Európában is gyakoribb lehet a forróság, hazánkban pedig a szeptemberi kánikula. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Divinszki Ferenc, Kis Anna és Pongrácz Rita – tanulmányukban a jövő klímakilátásait vizsgálták Európa különböző szélességi körei mentén. Eredményük szerint a forróság, a 35 °C feletti maximumhőmérsékletű napok száma Európa-szerte minden lehetséges klímaforgatókönyv szerint …
A legszárazságtűrőbb fűfajaink sem bírják már az aszályt
Az elmúlt évek rendszeressé váló és szélsőséges aszályai a szárazsághoz szokott területek növényzetét is próbára teszik. A Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területein nagyon sok olyan évelő fű is elpusztult, amelyek az ott már jól ismert szárazsághoz alkalmazkodtak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói csak abban reménykedhetnek, hogy a buckák északi lejtőin, illetve a facsoportok közelében élő fűegyedek …
Parajdi bányaomlás – A sóterhelés napokig a határérték körül mozgott hazánkban
A Maros magyarországi szakaszára a parajdi bányaomlás óta figyelnek a szakértők. A Szegedi Tudományegyetem IKIKK Akkreditált Laboratóriumi Műszerközpontja keretében működő Talaj- és Vízvizsgálati Laboratórium munkatársai követik a sókoncentráció alakulását a Maros mentén. A múlt héten újabb, az előzőnél jelentősebb hullám vonult le a folyón, a korábban mért vezetőképesség értékek kétszeresével. Ez elérte, illetve enyhén meghaladta …
Városklíma és a városlakók hőérzetének kutatása
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete nagyszabású kutatást indít a városklíma és a városlakók hőérzetének összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében. Itt az idő! Most bárki részt vehet a tudósok munkájában, amely a jövő várostervezését is befolyásolhatja. Ugyanis a klímaváltozás és a városklíma hatásainak jobb megértése érdekében a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete kutatási projektet …
