Botanika – a XIX. század szenvedélye
Hogyan vált a növénytan az úriemberek és különösen az úrhölgyek legnépszerűbb elfoglaltságává? A botanika és a természettudomány megismerése már a XVIII. században divattá vált. De, miért mondhatjuk, hogy a botanika szinte az egyetlen természettudomány volt a XIX. században, amelyet nőiesnek és erkölcsileg építőnek tartottak a korban? Hogyan váltak a növények a hatalom eszközeivé, hogyan lett …
A falvak elnéptelenedésének hatása a természetre
1970 óta a világ vadvilágának 73%-a pusztult el, miközben az emberi népesség több mint kétszeresére nőtt. A 21. század egyik legmeghatározóbb demográfiai trendje az urbanizáció, így a falvak elnéptelenedése is globális jelenség, amely különösen Közép- és Kelet-Európában, beleértve Magyarországot is, jelentős környezeti változásokat indukál a termőföldek elhagyásával. Érdekes, hogy ez a folyamat egyszerre jelent lehetőséget a …
1850 óta a tavalyi volt minden idők harmadik legmelegebb éve
A Berkeley Earth egy kaliforniai székhelyű nonprofit kutatószervezet, amely 2013 óta készít független elemzéseket a globális átlaghőmérséklet-változásokról. A 2025-ös globális átlaghőmérsékletről szóló jelentésükben arra a következtetésre jutottak, hogy 2025 volt a harmadik legmelegebb év a Földön 1850 óta. Ezt az évet csak 2024 és 2023 múlta felül. A Berkeley Earth elemzése 57 685 meteorológiai állomás …
Gyógyszermaradványok a talajban
Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni. Sokat hallhattunk már és mi …
Az európai levegőminőség javítása
Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A rossz környezeti levegőminőség, amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz, az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Erről már biztosan sokan hallottak. Arról viszont biztosan kevesebben, hogy mit csinál egy légkörkémikus (atmoszferikus kémikus). Nos ezek a szakemberek …
A jövő erdőiben okos robotok dolgoznak majd
Erdészeti robotok fejlesztésére kötött megállapodást a Soproni Egyetem és a SatiNav Robotics. A most induló együttműködés célja olyan autonóm, önálló munkavégzésre képes erdészeti robotok fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az erdészeti munkafolyamatok automatizálásához és korszerűsítéséhez. Az új technológiák a hagyományos élőmunka-terhelés csökkentését, valamint a fenntartható és modern erdőgazdálkodás kialakítását szolgálják. A fenntartható technológiák iránti növekvő társadalmi és …
A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói
Átfogó tűzelőrejelző módszert dolgoztak ki a Corvinus kutatói, ami alapján több tűzfolyosót is azonosítottak a Kárpátokban. A Kárpátok legnagyobb kockázatú tűzfolyosói közé tartozik Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye is. De a vegetációs tüzek kockázata világszerte nő, és ez alól Közép-Európa sem kivétel. A Budapesti Corvinus Egyetem három kutatója – Manczinger Melinda, Kovács László és Kovács Tibor …
Faültetés, természetes élőhelyek helyreállítása? Nem elég a klímaváltozás megfékezéséhez!
Szegedi kutatók kezdeményezésére hiánypótló globális kutatás készült. Ha a Földön minden olyan helyszínen megtörténne a természetes élőhelyek helyreállítása – például erdők, szavannák, sztyeppék vagy lápok –, ahol erre lehetőség van, akkor is csak az emberiség által kibocsátott CO2 (a klímaváltozásért felelős legfontosabb üvegházhatású gáz) 17 százalékát lehetne kivonni a légkörből 2100-ig. Ha pedig a jövőbeli …
A szaharai por csökkenti a napenergia-termelést Dél-Európában
A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem kutatói új tanulmányukban a szaharai por dél-európai napelemes energiatermelésre gyakorolt hatását vizsgálták. A mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes, azaz napenergia-energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019-2023 közötti időszakban. Portugáliában ez a csökkenés 10,1-29,3%, …
A napraforgó-rejtély
Az ELTE kutatói több éves munkával igazolták, hogy az érett napraforgóvirágok gyakorlatilag mindenütt a földrajzi keletre néznek. A napraforgó-rejtély nem függ az uralkodó széliránytól, és a virágok tájolása sem befolyásolja a beporzó rovarok látogatásának gyakoriságát. A környezetoptikai kutatások azt is bizonyították, hogy a rögzített dőlésű napelemek energiamaximalizáló iránya térségünkben a hagyományos földrajzi déltől többé-kevésbé dél-kelet …
