A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói által kezdeményezett vizsgálat arra keresi a választ, hogyan hat az űrhajósok asszociatív tanulási képességeire a súlytalanság.

Hogyan alkalmazkodik az űrhajósok agya a világűrhöz? A kutatásba a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó űrhajósokat is bevonták. Ennek eredményeként tréningek, módszerek és akár gyógyszeres vagy táplálkozási beavatkozások kidolgozása is hozzájárulhat az űrhajósok kognitív képességeinek védelméhez.

Az űrhajósoknak a hosszú küldetések során folyamatosan új helyzetekhez kell alkalmazkodni. A sikerben pedig kulcsszerepet játszhat, hogy milyen gyorsan tudnak új dolgokat tanulni és döntéseket hozni. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy a földitől eltérő környezet hogyan befolyásolja az asszociációs tanulást. Hiszen, ha rontja ezt a képességet, akkor ez közvetlenül kihathat a biztonságra és a teljesítményre is.

Az asszociációs tanulás az a képesség, amikor két különböző ingert vagy eseményt összekapcsolunk.

Ha valamilyen jelet (pl. hang, fény, illat) társítunk egy következménnyel (jutalom, figyelmeztetés), akkor a tanulás során megtanuljuk, hogy az egyik inger jelez valamit a másikhoz kapcsolódóan. Ez a képesség alapvető része a memória és a döntéshozatal működésének.

Az SZTE SZAOK Élettani Intézet kutatói a SZTE TTIK Műszaki Informatika Tanszékével és a SZTE ETSZK Elméleti Egészségtudományi és Egészségügyi Menedzsment Tanszékével együttműködésben megvalósuló kutatásban erre a kérdésre keresték a választ. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok bevonásával megvalósított projekt célja az volt, hogy kiderítsék, hogyan hat az egészséges ember kognitív teljesítményére, ha egy érzékszerve teljesen kiesik (súlytalanság állapotában az egyensúlyérző szerv).

Ennek kiderítésére a világűrben és földi körülmények között is elvégeztek teszteket a vizsgálatokban résztvevő űrhajósokkal. A tanulási tesztek során először normál irányú összetett vizuális ingereket, majd nem szokványos irányban (orientációban) bemutatott összetett stimulusokat, legvégül egyszerűsített vizuális ingereket alkalmaztak.

A kutatás előkészítése már 2023 karácsonya előtt elindult, az SZTE tudósai ekkor adták be az alappályázatukat.

Tavaly tavasszal értesültek róla, hogy a HUNOR-programban lehetőség nyílik a „Space Acquired Equivalence Test” (SAET) elnevezésű kutatás megvalósítására. A NASA-val, az Axiom Space űrállomással, az Európai Űrügynökséggel, valamint a HUNOR-ral való több hónapos egyeztetési folyamattal, illetve a szükséges engedélyek beszerzésével folytatódott az előkészítés. Ennek során egy váratlan nehézséget is meg kellett oldani. Tavaly karácsony előtt derült ki ugyanis, hogy nem használhatják a tesztekhez a Nemzetközi Űrállomáson lévő laptopokat. Így 2025. január 10-ig, 1-2 hét idejük volt a magyar kutatóknak, hogy iPad-ekre is alkalmas szoftvert fejlesszenek. Az előkészületek részeként 50 önkéntessel, földi körülmények között is kipróbálták a teszteket.

Az űrhajósok a felbocsátás előtt 7 alkalommal végezték el a tanulási teszteket. Majd hétszer az ISS-en is, illetve a visszatérést követően ismét 7 alkalommal.

Most Dr. Nagy Attila, a kutatás vezetője, az SZTE SZAOK Élettani Intézet munkatársa arról tájékoztatott, hogy szeptemberben megkezdődött az adatok feldolgozása. Bár már most is vannak előzetes eredmények, nagy valószínűséggel kimondható, hogy alapjaiban nem sérült a súlytalanságban vizsgált kognitív funkció.

Várhatóan az év végére lesznek meg a részletes eredmények. Így a jövő évben egy, vagy akár több publikáció is megjelenhet majd a kutatásról. Mivel ez egy alapkutatás – akkor is, ha érdemben befolyásolja az asszociatív tanulási képességet a súlytalanság, vagy ha nincs rá hatással –, vannak olyan irányok, amelyek felé érdemes lehet továbblépni. Ha nincs változás, akkor ez a tanulás modalitás független. Vagyis egy hosszabb távú űrutazás során is hatékonyan lehet alkalmazni, ha valamit meg kell tanulni. Ha jelentősebb funkcióvesztés történik, akkor pedig lehetőség nyílik egy olyan stratégia kidolgozására, amivel már az űrhajósok felkészítése során fel lehet készülni a megváltozott asszociatív tanulási képességekre.