A Maros magyarországi szakaszára a parajdi bányaomlás óta figyelnek a szakértők.

A Szegedi Tudományegyetem IKIKK Akkreditált Laboratóriumi Műszerközpontja keretében működő Talaj- és Vízvizsgálati Laboratórium munkatársai követik a sókoncentráció alakulását a Maros mentén. A múlt héten újabb, az előzőnél jelentősebb hullám vonult le a folyón, a korábban mért vezetőképesség értékek kétszeresével. Ez elérte, illetve enyhén meghaladta a határértéket. Majd napokig magas szinten, 900 és 1000 µS/cm között stabilizálódott a vezetőképesség és csak a legújabb adatok alapján indult csökkenésnek. A június közepén levonuló első hullám csúcsán a sótartalommal összefüggésben lévő vezetőképesség értéke valamivel 500 µS/cm felett alakult. E akkor jóval alatta maradt a folyóra vonatkozó 900 µS/cm-es határértéknek. Az újabb sóhullám, illetve a magas szinten lévő értékek arra utalnak, hogy a Korond-patak elterelése még nem oldódott meg, így egyelőre folyamatos az utánpótlás.

Prof. Dr. Pál-Molnár Elemér, az SZTE Geológia Tanszék, valamint a Földrajz- és Földtudományi Intézet vezetője szerint egy nagyjából 500 méteres szakasz kiváltása lenne az elsődleges cél. Erre ott lenne szükség, ahol a patak közvetlen kapcsolatba kerül a felszínközeli kősórétegekkel. Jelen pillanatban ezen dolgoznak a különböző kivitelezők. Amíg ez nem történik meg, addig a patakvíz szabadon oldja a sót, valamint bejut a bányába is, ahonnan így további sós víz jut a felszíni vizekbe. A parajdi bányaomlás utáni bánya jelenlegi állapotáról, azon túlmenően, hogy nagy valószínűséggel vízzel telített és egyre több helyen vannak felszíni horpadások, nincsenek információk. Mint ahogy arról sem, hogy mi lesz a sós víz későbbi sorsa.

A jelenlegi értékek hosszabb távú fennmaradása azt jelenti, hogy az érzékenyebb, elsősorban gerinctelen élőlényekre, például a kérészekre már negatív hatással lehet a hosszan tartó sóterhelés.

Ezért az SZTE kutatói, a parajdi bányaomlás után, a marosi iszap sótartalmát is vizsgálják. Dr. Sipos György, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszék tanszékvezetője, a vizsgálatok vezetője rávilágított, hogy az elkövetkező időszak szempontjából kulcsfontosságú, rendeződik-e a helyzet Parajdon. Ugyanis a folyó vízhozama a víztározókból kieresztett víz hígító hatása ellenére csökkent a napokban. A nyár közepéhez közeledve egyre kevesebb a természetes lefolyásból adódó vízhozam. Így kérdés, hogy a vízgyűjtőn lévő tározókból mennyi vizet tudnak majd felhasználni a továbbiakban a hígításra. Sajnos amennyiben csökken a vízhozam, az a sókoncentráció további növekedéséhez vezethet.

A mintagyűjtésből a Földrajz- és Földtudományi Intézet hallgatói is kiveszik a részüket.

Korábban a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói hallgatók bevonásával követték a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán.

Dr. Barta Károly, a laboratórium vezetője szerint jelenleg a víz természetes szint feletti sótartalmának nagyságát úgy lehet érzékeltetni, mintha egy liter vízbe egy csipetnyi, azaz nagyjából fél grammnyi asztali sót szórnánk. Ez elsőre nem tűnik soknak, de ha felszorozzuk a folyó 50-60 m3/s vízhozamával, akkor másodpercenként 25 kg a sószállítás mértéke. Ez napi szinten több mint 2000 tonna többlet só. Ennyi halad át egy-egy szelvényen a magyarországi szakaszon. Magyar Gergő tanszéki mérnök úgy látja, hogy a Tisza szegedi szakaszán szerencsére jelentősen tovább hígul a sós víz. A Bertalan-hídnál, a Maros felőli oldalon még számottevően magasabb a vezetőképesség, mint a másik oldalon. A Boszorkány-szigetnél azonban már mindkét oldalon hasonló, a marosi értékek felét elérő koncentrációk jellemzők.

A parajdi sóbánya térségében kialakult környezeti katasztrófa akkor lett igazán aggasztó, amikor a betörő víz feltöltötte a tárnákat.

Mivel a sós víz így visszajuthat a Korond-patak völgyébe már nemcsak a patak, de a Küküllők és a Maros élővilágát is veszélyezteti. Nemcsak a környezeti vészhelyzet miatt, hanem tudományos szempontból is fontos tudni, miként alakul a Maros sótartalma a hossz-szelvény mentén. De az is fontos, hogyan változik a koncentráció a Tiszával elkeveredve.