A Szent András Egyetem biológusai megfigyelték, hogy az új-kaledóniai varjak hogyan készítik az egyik legkifinomultabb szerszámukat, a horgos végű botot.

A horog az emberiség egyik legfontosabb újításának tekinthető viszonylag fiatal szerszám, amely ügyes kialakításával hatékony eszköznek bizonyult. De míg őseink több mint 3 millió évvel ezelőtt kezdtek kőeszközöket készíteni, a legrégebbi ismert horgok mindössze 23 ezer évesek.

Az új-kaledóniai varjak az egyetlen olyan faj az ember mellett, amelyről tudjuk, hogy vadon élő állatként eszközöket gyárt. Az eszközöket egyes növények oldalágaiból egy gondosan „kidolgozott” horgolótűhöz hasonló horoggal látják el, amely alkalmas segítség a rovarvadászathoz vagy inkább a rovarhorgászathoz.

A projekt vezetője, Christian Rutz professzor elmondta, hogy már több mint egy évtizede vezeti a kutatást ezekkel a varjakkal kapcsolatban. De a csapata csak a közelmúltban vette észre, hogy a varjak horgos eszközei jelentősen eltérnek egymástól a méret és a forma tekintetében. Egyes szerszámoknak csak kisméretű kampóik vannak, mások hibátlanul és jól kidolgozottak.

A kutatók gyanították, hogy az eszközök, amelyeken jól látható horgok voltak, azok sokkal hatékonyabbak és ezt a vadon élő befogott állatok segítségével be is tudták bizonyítani kontrollált kísérletek során. A megfigyelt állatokkal végzett kísérlet azt mutatta, hogy a profin kidolgozott, mély horoggal rendelkező eszközök hatékonyabbak, hiszen gyorsabban megszerezhetőek velük a csalétkek a farönkök lyukaiból. Ez indikálta a kérdést, mi kell egy jól kialakított horog elkészítéséhez. A kutatók azt tapasztalták, hogy a madarak úgy viselkednek, mint az emberek. Amikor egy kézműves szerszámot farag két dolog gondoskodik a minőségi termékről: a jó nyersanyagok és a készségek.

A kutatók megfigyelték, hogy a horog mélységét befolyásolta mind a növényi alapanyag tulajdonsága mind az ágak leválasztására használt technika. Amikor a madarak éles szakszerű vágásokkal választották le az ágakat és több faanyagot hagytak a bot hegyénél, akkor abból a horog később sokkal jobban vált alakíthatóvá. 

Meglepő módon a felnőtt varjak, amelyektől azt várták, hogy jelentős szerszámgyártási tapasztalattal rendelkeznek, nem profi szerszámokat készítettek, hanem a „gyors és összecsapott” gyártási technikát alkalmazták.

Rutz professzor szerint a nagy horgok elkészítése „valószínűleg több időt és erőfeszítést vesz igénybe az elkészítése és a tapasztalt madarak megpróbálják elkerülni ezeket a befektetett erőfeszítéseket. De az is lehetséges, hogy a mély horgok a szűk lyukakba és résekbe helyezve könnyebben törnek.”

Christophe Boesch, a világ vezető csimpánz-szakértője és a lipcsei Max Planck Intézet Evolúciós Antropológiai  igazgatója azt nyilatkozta, nemrég felfedezték, hogy a csimpánzok rendszeresen használják a természetben előforduló a horgas botokat, amikkel algát halásznak, de ezeket nem ők készítik.