Do$$ármilliók a vakcina mögött – a COVID-vakcina és a mögötte lévő üzlet


Do$$ármilliók a vakcina mögött – a Covid-vakcina és a mögötte lévő üzlet
Olvasási idő: 6 perc

Igazi győzelmet csak a vakcina megjelenésével és az emberiség tömeges beoltásával lehet aratni a koronavírus-járvány felett – vélik egyre többen.

A gyártócégek már gőzerővel dolgoznak a COVID-vakcina megoldásokon, sőt Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin éppen két hónapja jelentette be a médiában, hogy már el is készültek a saját oltásukkal.

Persze a nyugati világban nagyarányú szkepszis fogadta az orosz oltóanyagot. Ez részint a tesztelési fokozat hiányosságai miatt, másrészt a hamis biztonságérzet felerősödése miatt lehetséges. Amerikai és európai gyógyszerészeti vállalatok optimista becslései szerint 2021 végén, pesszimista becslések szerint 2022-ben jöhet a hatásos oltóanyag. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának vezetője nemrég azt nyilatkozta, hogy „130 lehetséges vakcina közül körülbelül harminc van klinikai fázisban, és hat olyan fejlesztésről tudni, amely már az emberi kipróbálás utolsó fázisában jár”.

Egy kis visszaemlékezéssel jegyezzük meg, hogy a járvány első hulláma idején a maszkok és a lélegeztető gépek beszerzése állította versenybe és szembe az érdekelt gyártókat, velük együtt az országokat és a politikát. A versenyfutás most a vakcináért zajlik!

A helyzet kísértetiesen hasonló a hat évvel ezelőtti ebola-járványhoz.

A 2013-ban kirobbant és Nyugat-Afrikában nagy sebességgel végigsöprő járvány megfékezése érdekében a világ számos karitatív alapítványa, nemzeti és nemzetközi szervezete fogott össze. A vakcináért a gyógyszerészeti vállalatok is megkezdték a fejlesztéseket és teszteléseket. A befutó végül az amerikai Johnson & Johnson és a Merck, Newlink Genetics Corporation párosa lett.

A vakcinagyártó nagyvállalatok bevétele nem a nyugat-afrikai érintettektől származott, hanem a fentebb említett szervezetektől. Legfőképpen az Amerikai Egyesült Államoktól, amely egy törvényben 1 milliárd dollárt különített el a vakcina felhalmozására és elosztására az Egyesült Nemzetekkel karöltve. Miért érte meg ez az ,,aprópénz” mégis a nagyvállalatoknak? Ehhez szükséges egy kis matekot végeznünk.

Egy elismerten hatásos vakcina előállítási költsége körülbelül 200 és 500 millió dollár között mozog. Ez a költség jelentős mértékben megugorhat felfelé, az időtényező miatt. A Johnson & Johnson 200 millió dollárt különített el 2014-ben a büdzséből a fejlesztésekre, illetve további 187 millió dollárt fizetett a licenc-ügyletekért a vele együttműködő dán székhelyű Bavarian Nordic GmbH biotechnológiai cégnek. Erre jönnek még a különböző gyártási, alvállalkozói és egyéb költségek. A Johnson & Johnson vállalat úgy számolt, hogy körülbelül 4-5 millió vakcinát fog gyártani, darabját valamivel kevesebb, mint 30 dolláros áron.

Top 10 gyógyszerészeti nagyvállalat 2020-as árbevételei (milliárd dollárban kifejezve) Forrás: proclinical.com
Top 10 gyógyszerészeti nagyvállalat 2020-as árbevételei (milliárd dollárban kifejezve) Forrás: proclinical.com

Ez 145 milliós bevételt eredményezett a cégnek, ami 75 milliós profitot jelentett. Tekintve, hogy a tőkemegtérülés 1967-2007 között 23,5%, ebben az esetben ez az érték valamivel 15% alatti. A nagyvállalatok igazi üzlete nemcsak a pénz – hiszen a pénzbeli érték jóval alatta marad a többi gyógyszerészeti termékeiknek – hanem a hírnév. Ez utóbbit kiválóan lehet kamatoztatni egy-egy vállalati felvásárlás alkalmából. Mivel a nagy gyógyszerészeti vállalatok papírjai kivétel nélkül a tőzsdéken forognak, a sikeres vakcina híre nem csak kapitalizációjuk értékét dobja meg, hanem bevonzza a stratégiai befektetőket is. Jellemzően elsőbbségi részvényekért.

Nem utolsó sorban pedig növeli irántuk a közbizalmat, ami jelentős mértékben stimulálja a további eladásokat.

Bár a COVID-járvány az egész emberiséget sújtó kataklizma, a polarizáció a nemzetközi kapcsolatok rendszerében itt is tetten érhető. A vírus elterjedésének kezdeti fázisában a kínai kormány elégtelenül védekezett és a pandémia elszabadult, később ugyanők hozták a legszigorúbb ,,lockdown-intézkedéseket”. Ezzel szemben a nyugati világ jóval később reagált és később sem hozott olyan drákói intézkedéseket a terjedés lefékezésére, vagy akár megszüntetésére, mint a kínaiak. Így többféle védekezési modell is megszülethetett. Azonban mindegyikben közös, hogy az európai demokratikus, jogállami alapfelállás mentén kizárták a diktatórikus, parancsuralmi megoldásokat. Ez hihetetlen mértékben felértékelte a vakcinát, mint egyedüli megoldást a járvány megszüntetésére.

Mindemellett Észak-Amerika és Európa a világ szegényebb területeihez képest hatalmas mennyiségű kutatás és fejlesztési know-how-al és tőkével rendelkezik. Míg Oroszországban és Kínában egy-egy gyógyszerészeti gigaholding felelőssége kifejleszteni a szérumot, addig nyugaton ez a szám tucatnyi. A harmadik világban viszont ez a szám egyszerűen nulla. Ők a nemzetközi közösség jóindulatában bízhat. A segélyeknek azonban ára van: a szegény országok kénytelenek nemcsak a nyersanyagaikat és felvevőpiacaikat kiárulni, de a külföldi működőtőke a hazai fejlesztéseket beláthatatlan ideig el is nyomhatja.

A horizontális, egyenrangú együttműködés helyett a versengés szabadul rá a világra. Aktív vagy passzív szerep a későbbi egyetemes problémákban, demokratikus vagy diktatórikus (vagy gyarmati) társadalomszervezési-modell? Dupla vagy semmi a nemzetközi gyógyszerészeti oligopol-piacon! A nyertes mindent visz! Egyszerű tudományos kérdés és annak lehetséges megoldásai jelentősen átpolitizáltak és ennek megfelelően kiélezettek.

Így hát a „nyugati világ” cégei ezzel a háttérrel és presztízzsel fordulnak rá a koronavírus-járvány megoldására.

A támadás három fronton történik. Gyógyszereket kísérleteznek ki és gyártanak majd olyan cégek, mint a Regeneron Pharmaceuticals, a Vir Biotechnology INC., a Gilead Sciences INC., az AbbVie INC. és a Johnson & Johnson. Vakcinákat tesztel a Johnson & Johnson és a Moderna és a  Novavax. Melléjük zárkózik fel az európai Pfizer és Sanofi, GlaxoSmithKline és AstraZeneca. A diagnosztika területén pedig a Roche és az Illumina az említésre méltó. Ezek anyacégek, vagyis a céghálójuk jóval kiterjedtebb: részvények által tulajdoni hányaduk van egymás, illetve más cégekbe, alvállalkozók, licencalapú tesztelési- és gyártási-szerződéseket fognak kötni egyéb kisebb vállalatokkal.

Először a tesztelési, majd a jóváhagyási procedúrán kell átmennie a vállalatok oltóanyagainak. A fejlesztési procedúra általános fokozatai a következők:

  • kutatási fázis,
  • pre-klinikai fázis és a tesztelés előkészítése,
  • klinikai fázis, ahol a többfordulós vaktesztek következnek,
  • majd a szabályozási felülvizsgálat.

Ennek elfogadása után következhet a gyártás és az első sorozat minőségellenőrzése. Jelenleg a Johnson & Johnson és a Moderna a második, illetve a harmadik klinikai tesztelési fázisban van. Tőlük nem sokkal marad le a Sanofi és a GlaxoSmithKline. Az AstraZeneca viszont szeptember végén leállította a kísérleteit, amiért néhány kísérleti alanynál káros mellékhatásokat észleltek. Ugyanakkor nem jelenthető ki egyértelműen a vakcinájuk használhatatlansága. A cég oltóanyaga továbbra is versenyben maradhat, mint vészhelyzeti tartalék.

A hajdani tengerészeti tüzértechnikai laboratórium, most az FDA-épülete a maryland-i Silver Spring-ben Forrás: fda.gov

 

Ha a klinikai kísérletek sikeresek – amire nagy esély mutatkozik – következik a hasonlóan többfokozatú elfogadási fázis.

Ennek elemei az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyeleti kérvény igénylése. Az előzetes hatósági engedély kiadásának feltétele a további teszteken múlik. Ha a felügyelőség zöld utat ad az oltóanyagnak, akkor úgynevezett BLA-t kapnak, vagyis Biological License Application-t. Ezzel lezárul a hatósági folyamat és az ellenőrzés a gyártási fázisra helyeződik át. A hatóságok ellenőrzik a majdani gyártósorokat, miközben a vállalat prezentálja a munkáját az Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet Vakcinák és az ezzel összefüggő Biológiai Termékek Tanácsadói Bizottságánál. Ezután már csak az első gyártás minőségellenőrzése van hátra és a vakcina kereskedelmi forgalomba kerülhet.

A hosszadalmas és szigorú procedúrák költségei természetesen változóak. A The Lancet orvosi szaklapban, egy 2018-ban publikált elemzés szerint a klinikai vizsgálatok költsége 1,2 milliárd és 8,4 milliárd dollár között mozog. Ebben benne foglaltatik a produktumok kifejlesztése, tesztelése és a hatástalan vagy káros készítmények kiszűrése. A bürokratikus engedélyek további 1 milliárd dollárt emészthetnek fel. A vakcinába ölt összeg valószínűleg a felső regisztert fogja súrolni, hiszen gyors, vészhelyzeti elfogadási eljárás keretében folyik az engedélyeztetésük.

Nézzük tehát az árszabást!

A fentebb említett nagyvállalatok közül néhány, köszönhetően a sikeres előrehaladású klinikai teszteknek, közzétette lehetséges árait. A Moderna és a Johnson & Johnson 10 $ és 37 $ közé teszi egy-egy vakcina árát. A Johnson & Johnson vakcina ára a középérték alatt lesz valamivel, míg az eddig veszteséges Moderna 60 $ dollárért kínál két dózis vakcinát. Az AstraZeneca várhatóan 3-4 $-os áron kínálta volna a portékáját, feltehetőleg az Európai Bizottság ártámogatásának köszönhetően. Nem valószínű, hogy a többi gyártó magasabb árat kérne, így a várható ár 10-40 $ között fog mozogni.

Mindeközben az orosz vakcináról alig vannak hírek. De a klinikai vizsgálatok harmadik szakaszában lévő kínai vakcina már használatba is került. Ez utóbbit a Sinovac Biotech vállalat gyártja és potom 300 $-ért kínálja a magán Taihe Kórházban.

Az ismertetett árak alacsonynak tűnnek és nem is téved, akiben ez ötlött fel e sorokat böngészve.

Összehasonlításban a pár évvel ezelőtti ebola-járvánnyal, ezerszeres nagyságrendről beszélhetünk világszerte. A kormányok máris 400 millió vakcina felvásárlását helyezték kilátásba és további százmilliós nagyságrendű vásárlás van kilátásban. Míg az afrikai járvány partikuláris volt, ez a mostani az egész világra kiterjedő pandémia. Továbbá elképzelhető, hogy az oltás után további megerősítő és emlékeztető oltásokra van szükség. Ha a számokat felszorozzuk ezekkel az értékekkel, milliárdos nagyságrendű bevételeket kapunk.

Az ismertetett árak alacsonynak tűnnek és nem is téved, akiben ez ötlött fel e sorokat böngészve.

Azonban a bekerülési költségek miatt a profit gyakorlatilag elolvad: egy körülbelül 300 $/dózis kifejlesztés – a gyártás felpörgésével a dollárban kifejtett érték persze csökken – áll szemben egy 30 $/dózis árszabású kereskedelmi forgalomba hozott vakcinaárral.

Tehát, a gyártók valamivel a bekerülési költségeik felett fognak keresni. Ugyanakkor az igazi nyertes nem is kell, hogy a büdzsé legyen! Az igazi értéket a presztízs adja. Mert a gyártócégeket a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek előszeretettel fogják megbízni legközelebbi projektjeik végrehajtásával. Továbbá a sikeres tesztek bejelentései jelentősen stimulálják a tőzsdei környezetet és megnövelik a cégek kapitalizációjának értékét, befektetési környezetét és tőkebefektetési-, illetve hitelminősítését. A befektetett pénzük mögött pedig az emberiség üdve mellett az egyéb, folyamatosan értékesített gyógyszerek és biotechnológiai termékek likviditást biztosító forrásai állnak.

Egyértelmű, hogy a gyógyszerészeti nagyvállalatok negyedéves kilátásait egyáltalán nem fogja rontani a COVID-vakcinák és egyéb gyógykészítmények alacsony profitábilitása. Ők a pénzüknél vannak már most és lesznek a jövőben is. Azonban egy óvatos kritikát érdemes lenne megkockáztatni velük szemben! A vakcina-versenyben résztvevők alacsony száma nem a kvalifikáció ismertetőjegye, hanem a tőkeerőé. Vajon árt-e a tudományos innovációnak, ha a kompetíció lehetőségei ennyire beszűkülnek? Egyáltalán, biztonságpolitikai szempontból nem végletesen rossz-e az a helyzet, hogy a szuverén kormányok passzív szerepre vannak kárhoztatva? Az euro-atlanti világ szövetsége szerencsére biztosítja a vakcinaellátást, ugyanakkor az Európai Unió lemaradni látszik. A Sanofi és a Pfizer kettőse,a kormányok néhol populista tudományszkepsziséhez és ezek csak papíron létező szuverenista álláspontjához képest meglehetősen kevés.

A politika, amíg kivár ebben a háborúban, elkezdhetne stratégiát összeállítani a következő hasonló sokkhatásra!

Ezzel együtt igazi háború van a COVID 19 elleni oltóanyag piacán. Ha csak hazánkat nézzük, akkor elmondhatjuk, hogy a magyar kormány már elkezdett érdeklődni a megrendelt nyugati vakcina mellett az orosz és kínai fejlesztések iránt is. Egy ilyen kis és nyitott ország esetében ez inkább a nyugati szövetségi rendszer destabilizálásaként csapódik le, mint a ,, meg kell menteni, akit csak lehet, bármi áron” politikájaként. Ráadásul a klinikai tesztelés szigorúságából nem lenne szabad engedni, ahogyan azt a kínaiak tették és máris beoltottak százezreket.

Sőt mindezek mellett lássuk meg azt is, hogy a leendő vakcina a hírnév és az üzlet mellett stratégiai eszköz is. Érdekes lesz megfigyelni, hogy az Európai Unió melyik oldalra húz majd. Talán akkor járna a legjobban, ha lenne egy európai stratégiai gyártókonszern, ami alap és kiegészítőkutatásokat finanszírozhatna és azonnali kapacitásokat bocsáthatna rendelkezésre. Egyszóval kikerülhetetlen partnere lenne a fentebb említett cégeknek. Hasonlóan, ahogy a repülőgépiparban az Airbus, valamint az űrkutatásban az Európai Űrügynökség, az ESA. Mert így a vakcinakérdés nem politizálódna a legkisebb részletekig. (EU október 8-án 1,2 milliárd értékű keretszerződést írt alá a gyártó Gileaddal Remdesivir beszerzéséről.) Mindenki siet, mindenki első akar lenni. A rohamtempóban mindenhol lehet találni kihagyott lépéseket. Olyanok is elhangzanak, hogyha az EU bármely tagállama olyan külföldi vakcinát fog vásárolni, amelyet nem engedélyeztek, akkor azzal szemben fellépnek.

Tanulság, hogy a nominális pénzügyi eszközökben kifejezett keresőképesség az egyszerű földi halandó számára elképzelhetetlen összeg, azonban az igazi profit egészen másból származik! Számít a pénz, ha a világ kigyógyul(hat) végre a járványból?



Previous Szöveges feladatok megoldása elsőfokú egyenletekkel kezdőknek 2.
Next A molekuláris hidrogén lehet a hosszú élet titka

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük