A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete nagyszabású kutatást indít a városklíma és a városlakók hőérzetének összefüggéseinek pontosabb megismerése érdekében.

Itt az idő! Most bárki részt vehet a tudósok munkájában, amely a jövő várostervezését is befolyásolhatja. Ugyanis a klímaváltozás és a városklíma hatásainak jobb megértése érdekében a Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézete kutatási projektet indít, amelybe a szegedi lakosságot is be szeretné vonni. A közelgő nyári időszakban, a várható hőhullámok idején a kutatók célja, hogy részletes képet kapjanak a szegediek hőérzetéről. A vizsgálat arra irányul, hogy feltárja, hogyan élik meg az emberek a város különböző pontjain (például a parkokban, szűk utcákban, főtereken), különböző napszakokban és eltérő időjárási körülmények között a hőterhelést. Ennek érdekében egy online kérdőíves felmérést indítanak.

A kutatók kérik a szegedieket, hogy aktívan vegyenek részt a felmérésben, kitöltve a kérdőívet az aktuális helyszínnek és időpontnak megfelelően.

Dr. Nagy Gyula, az SZTE TTIK FFI Társadalomföldrajz tanszék adjunktusa szerint a települési közösségi terek használata, ahogyan azt korábbi intézeti kutatások is bizonyítják, nagyban függ az időjárási körülményektől. Természetesen ez túlmutat azon, hogy esőben vagy viharos környezetben az emberek nem használnak közösségi tereket. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a közösségi zöldterek használata extrém meleg időjárásban megugrik, de csak egy ideig, amíg a lakosság nem „telítődik” az extrém meleg érzettel, ekkor viszont visszavonulnak.

Társadalomföldrajzi szempontból a hőérzet minden esetben az egyén vagy egy csoport által megfogalmazott érzés az időjárási körülménnyel, ebben az esetben a meleggel vagy a hideggel kapcsolatban. Ez nem feltétlenül tükrözi a valós időjárási körülményeket. Továbbá az egyének térbeli megnyilvánulásai, térhasználata, viselkedése befolyásolja mások viselkedését és térhasználatát is.

Számos olyan város van, mely természeti és klimatikus értékei alapján pozícionálja magát a világban.

Az extrém időjárás és az éghajlatváltozás ezt átírja. 2023–2025 között felmérések alapján a június–szeptemberi időszakban a mediterrán térségek iránti érdeklődés 10%-ot csökkent, és ezzel párhuzamosan nőtt például Írország, Csehország, Dánia iránti érdeklődés a World Economic Forum kimutatása szerint.

A városi környezet egyedi éghajlati jellemzőkkel bír, ez az úgynevezett városklíma. Ez a jelenség, bár mindennapjaink része, összetett folyamatok eredménye, és jelentősen befolyásolja a városlakók életminőségét. Az épített környezet – az épületek sűrűsége, a burkolt felületek kiterjedése – alapvetően megváltoztatja a természetes területekhez képest a levegő áramlását, hőmérsékletét és egyéb meteorológiai paramétereit. A városklíma egyik legismertebb megnyilvánulása a hősziget-jelenség. Ennek következtében a városi területek, különösen éjszaka, lassabban hűlnek le, mint a környező vidéki részek, így a városokban melegebb van. Ez a hatás reggel is érvényesül, hozzájárulva a városi mikroklíma egyediségéhez.

A városok nem csupán a hőmérsékletet befolyásolják. A levegő összetétele is eltérő lehet a helyi kibocsátások miatt, és ez kihat a csapadékviszonyokra is. Megfigyelhető, hogy a városok bizonyos mértékű csapadéktöbbletet generálhatnak, illetve befolyásolhatják a ködképződést – nagyobb városok például a melegebb levegőjük révén „kilóghatnak” a hideg, ködös légpárnákból. A városi talajok állapota is kritikus tényező – mutatott rá Dr. Gál Tamás, az SZTE FFI Légkör- és Téradattudomány tanszék tanszékvezetője.

A mostani kérdőívvel most mindenki klímakutatóvá válhat.

A kutatás pontosságát nagyban növeli, ha a résztvevők akár naponta többször, különböző helyszíneken és időpontokban is kitöltik a kérdőívet. Minden egyes válasz egy új, fontos információt jelent a városi hőérzet-térkép megrajzolásához. A szakértők a lakossággal közösen végzett kutatás eredményeit várhatóan az ősz folyamán ismertetik majd, hozzájárulva ezzel a városi környezet és az emberi jóllét kapcsolatának jobb megértéséhez és a jövőbeli városfejlesztési stratégiák megalapozásához.