Már a korai tanulmányok is arra a következtetésre jutottak, hogy a vércsoport befolyásolhatja a COVID-19 fertőzés kockázatát és a betegség súlyosságát.

Magyarországon a mai nap reggelén 385 755 koronavírusos eset van 13 636 ember sajnos meghalt, de szerencsére 293 542 fő meggyógyult. A nagy kérdés, hogy meg lehet-e jósolni a COVID-19 fertőzés kockázatát és annak lefolyását a vércsoport segítségével? Összegyűjtöttük, amit eddig ebben a témában tudni lehet.

Kanadai kutatók 2020. november 24-i vizsgálata szerint a 0-ás vércsoportú embereknél valamivel alacsonyabb a Sars-CoV-2 koronavírus fertőzésének kockázata. Ők azok is, akik kevésbé szenvednek súlyos következményeket, ha megbetegednek. Hasonló hatás figyelhető meg az Rh- vércsoport vizsgálatában is. Ezenkívül mindkét csoport esetében kissé alacsonyabb a súlyos betegség vagy halál kockázata.

A grazi egyetem azokat a betegeket vizsgálta, akiket COVID-19-cel szállítottak kórházba. Ezen a kórházi csoporton belül nem tudtak meghatározni semmilyen kapcsolatot az AB0 vércsoport és a betegség súlyossága között (azaz kezelés normál vagy intenzív osztályokon, vagy intubáció és akár halál). Itt az eredmények statisztikai szignifikanciája szempontjából az egyes csoportok eseteinek száma játszik nagy szerepet.

A 0-ás vércsoport tekintetében a kutatók, többek között a Dániai Egyetem és a British Columbia Egyetem kutatói,  összehasonlították a dán egészségügyi nyilvántartásból származó, több mint 473 000 COVID-19-ben tesztelt ember adatait egy, a lakosság több mint 2,2 millió embert számláló kontrollcsoport adataival. A COVID-19-es pozitív személyek között kevesebb 0 vércsoportú és több A, B és AB típusút találtak. A 2020. október 14-i tanulmány eredményei arra utalnak, hogy az A, B vagy AB vércsoportú emberek nagyobb valószínűséggel fertőződnek meg COVID-19-cel, mint a 0-típusúak. Mivel a vércsoportmegoszlás különböző etnikai csoportok között eltérő, a kutatók is ellenőrizték az etnikumot. De még ezután is arra a következtetésre jutottak, hogy kevesebb 0 vércsoportú embernél volt pozitív a víruseredmény.

Továbbá a COVID-19 betegség súlyosabbnak tűnik az A vagy AB vércsoportú embereknél, mint a 0 vagy B vércsoportúak esetében.

Ez a kutatók külön tanulmányának eredménye volt. Megvizsgálták a kórházban kritikus állapotban lévő COVID-19 betegek adatait és megállapították, hogy az A vagy AB vércsoportú betegeknél nagyobb eséllyel van szükség mesterséges lélegeztetésre. Ez arra utal, hogy ők nagyobb valószínűséggel szenvednek tüdőkárosodást a COVID-19 miatt. Ezenkívül több A vagy AB vércsoportú betegnek volt szüksége dialízisre is veseelégtelenség esetén.

Már 2020 júniusában az Oslói Egyetemi Kórház és a Kieli Egyetem kutatói kiderítették, hogy a beteg vércsoportjának döntő befolyása lehet a COVID-19 betegség lefolyására. A tanulmány részletesebben elemezte, összesen 1610 intenzív terápiás beteg vérmintáit, akiket Spanyolországban és Olaszországban hét kórházban kezeltek súlyos COVID-19 kór miatt. Minden beteget oxigénnel kezeltek, vagy lélegeztetőgépen voltak. Ezután a betegek vérmintáit összehasonlították az olasz és a spanyol populációból véletlenszerűen kiválasztott 2205 egészséges ember genetikai tulajdonságaival. A nagy mennyiségű adat segítségével valóban érdekes régiókat azonosítottak a genomban, amelyek növelik vagy csökkentik a COVID-19 súlyos lefolyásának kockázatát.

Magyarországon a leggyakoribb vércsoport az A pozitív, a legritkább pedig az AB negatív.

De a 0-ás vércsoportúak látszólag védettek a koronavírus fertőzés ellen. (Összesen négyféle vércsoport létezik: A, B, 0 és AB. Ezenkívül a második legfontosabb vércsoport-rendszer a rhesus-rendszer. Mindkét rendszert Karl Landsteiner fedezte fel.) A kutatók azonosítottak a 9. kromoszómán egy olyan génváltozatot, amely a COVID-19 súlyos lefolyásával állítható párba. Itt található az AB0 gén, amelytől az ember vércsoportja függ. Megállapították, hogy az A vércsoportú és pozitív Rh-faktorral rendelkező emberek csaknem 50 százalékkal nagyobb eséllyel kaphatják el a súlyos COVID-19 kórt. Ezzel szemben a kutatók eredményei azt mutatják, hogy a 0 vércsoportú embereknek körülbelül 50 százalékkal kisebb az esélyük a koronavírus okozta súlyos betegség lefolyására.

A 9. kromoszóma mellett a molekuláris biológusok még nagyobb hatásméretet lokalizáltak egy genetikai variáns számára a 3. kromoszómán. Azt ugyan nem tudják, mely gének felelősek ezért, de ennek a változatnak a hordozói megkétszerezték a súlyos COVID-19 betegség kockázatát más emberekhez képest. Közülük észrevehető számban voltak az A vércsoporttal rendelkezők.

A kínai kutatók már 2020. március 27-én összefüggést találtak a vércsoport és a SARS-CoV-2 fertőzésveszély között. Már akkor felfedezték, hogy az A vércsoportú emberek különösen gyakran fertőzöttek, míg a 0 vércsoportúak különösen ritkán. A Columbia Egyetemen végzett tanulmány 2020. április 11-én megerősítette az eredményt a medrxiv előzetes publikációjában. Ám a kutatók nem tudják, miért befolyásolhatja a vércsoport a COVID-19 fertőzés súlyosságát. A vércsoport helye azonban bizonyos gyulladásos hírvivőkhöz kapcsolódik. Más vizsgálatok azt találták, hogy a vírus az immunrendszer túlreagálását okozza néhány, a szervezetében súlyos gyulladással küzdő embernél. A 3. kromoszómán található génváltozat még erőteljesebben hatott a betegség súlyosságára, ennek a variánsnak a hordozói kétszer akkora kockázattal kapták meg a súlyos COVID-19 betegséget, mint más emberek és szembetűnően sok ilyen súlyos betegnek volt A vércsoportja. 

Egy 10708 fős kutatás eredménye azt mutatja, hogy az A vércsoportba tartozó személyeknél valóban fokozott kockázat tapasztalható.

A 2006-ban alapított 23andMe az emberi genomot kutatja. A 2020. április 6-án indított és folyamatban lévő COVID-19 genetikai vizsgálatukból származó előzetes adatok szerintük több bizonyítékot szolgáltatnak egy személy vércsoportjának fontosságára a vírus iránti fogékonyság tekintetében. Vizsgálatukba 10 000 olyan résztvevőt vontak be, akiket COVID-19-cel diagnosztizáltak és kórházba szállítottak.

• Az előzetes adatok arra utalnak, hogy a 0-ás vércsoport védettnek mutatkozik a vírus ellen, összehasonlítva az összes többi vércsoporttal.
• Az adatok szerint az 0 vércsoportú egyének 9-18 százalékkal kisebb valószínűséggel voltak pozitívak a COVID-19-re, mint más vércsoportúak.
• Kevés különbség mutatkozott a fogékonyságot tekintve a többi vércsoport között.
• Ezek a megállapítások érvényesek az életkor, a nem, a testtömeg-index, az etnikum és az együttes megbetegedések szerint is.
• Bár van olyan tanulmány is, amely azt állapította meg, hogy a 0 vércsoport csak a rhesus pozitív vércsoportúakat védi, de rhesus faktor különbségei (vércsoport + vagy -) nem voltak szignifikánsak a 23andMe adatokban.
• A vírusnak kitett személyek – az egészségügy és más frontvonal dolgozói – között a 0 vércsoport védettség jelen van, de e rétegen belül az esetek aránya is (értelemszerűen) magasabb.

De mint mindig, mindennek az ellenkezője is igaz lehet.

A Harvard Medical School új tanulmányában a kutatók azt feltételezik, hogy a vércsoportnak nincs meghatározó szerepe a COVID-19-ben. Tanulmányukhoz az orvosok 1289 olyan pozitív esetet elemeztek, amikor a fertőzöttek közül majdnem 500 embert kórházban is kezeltek. Számukra inkább az volt biztos, hogy a rhesus faktornak lehet bizonyos szerepe, mert valamivel több Rh+ vérű ember volt azok között, akik pozitív tesztet produkáltak. Megjegyezzük azonban, hogy a vizsgált betegek száma itt is viszonylag kicsi.

Sőt, szerintünk a korábban hivatkozott dániai tanulmány sem hozott egyértelmű eredményt. (2020. február 27. és 2020. július 30. között 841 327 egyedet teszteltek valós idejű polimeráz láncreakcióval Dánia SARS-CoV-2 fertőzésében.) 

Az ember vércsoportja és bizonyos betegségek közötti kapcsolatot meglehetősen gyakran figyelték meg.

A 0-ás vércsoportúaknál ritkábban alakul ki szív- és érrendszeri betegség, mint más vércsoportoknál. Cukorbetegség esetén a 0-ás vércsoportú emberek a legkevésbé érintettek. A legnagyobb kockázata itt a B vércsoportúaknak van. Az AB vércsoportúaknak ritkán van magas vérnyomásuk. A vércsoportok és a betegségek közötti összefüggés fontos példája a malária¹ (évente 600 000 ember hal meg maláriában). A betegségért a Plasmodium nemzetségből származó apró parazita felelős, mellyel az emberek többféleképpen is megfertőződhetnek. A legrosszabb a Plasmodium falciparum, melyet nőstény Anopheles szúnyogok terjesztenek, amik a testbe kerülve először a májat támadják meg, majd néhány lépés után átjutnak a vérbe és ott szaporodnak. Ehhez szükségük van a vörösvértestekre: behatolnak az eritrocitákba, és úgy osztódnak, hogy a vérsejtek szétrepednek. Idővel nagyszámú vérsejt pusztul el, ami lázhullámokban mutatkozik meg, amelyek mindegyike a vérsejtek pusztulását követi. Ebben az esetben is elmondható, hogy a 0 vércsoportú gyermekeket kevésbé fenyegeti a betegség súlyos lefolyásának veszélye, viszont az A, B és AB vércsoportú emberek súlyosan megbetegedhetnek maláriában. (Érdekes, hogy a 0-ás vércsoport kivételesen gyakori azokon a területeken, ahol a malária előfordulása magas. Az Amazonas régióban vagy Nigériában az emberek 90 százalékának 0-ás vércsoportja van.)

A 0 vércsoportúak ne bízzák el magukat!

Bár a COVID-19 betegségen átesett betegek vérplazmája IgG antitesteket tartalmaz, amelyek a Sars-Cov-2 koronavírus ellen irányulnak, bárki lehet veszélyeztetett. Továbbá azok a 0 vércsoportúak, akiknek – urambocsá! – kolerája van, sokkal súlyosabb lefolyásokban szenvedhetnek, mint más vércsoportúak.

Illetve, egy kísérleti gondolatsorral most felteszünk egy költői kérdést. Ha Afrikában a 0-s vércsoportúak gyakoribbak és a koronavírus dél-afrikai változata egy N501Y nevű mutációt hordoz, amely úgy tűnik, hogy fertőzőbbé vagy könnyebben terjedhetővé teszi, akkor ez nem veszélyezteti-e jobban a 0-ás vércsoportúakat? Ráadásul a Pfizer Covid vakcinája működni látszott, de valamivel kevésbé volt hatékony e mutáció ellen. Az AstraZeneca viszont elbukott 25 százalék alatti hatékonysággal. Ha pedig már a bajt nézzük, akkor jó tudni, hogy a 0 vértípussal rendelkezők szenvedhetnek legnagyobb mértékben termékenységi problémáktól. Orvosi kutatások szerint ugyanis, a 0-ások kétszer hajlamosabbak az olyan magas FSH hormonszintre, amely alacsony petefészektartalékot eredményezhet.

Az általánosításokkal is tessék vigyázni!

Egy betegség esetén sok tényező játszik fontos szerepet, a korábbi betegségektől kezdve az életmódon át az életkorig vagy akár a nemig. Például Yea-Hung Chen és munkatársai a Kaliforniai Egyetemen, San Francisco-ban elemezték a 18-65 éves emberek adatait, hogy megbecsüljék, mennyivel több haláleset történt a munkaképes felnőttek között a járvány idején, mint azt a SARS támadása nélkül várni lehetett volna. A legmagasabb COVID-kockázattal járó munkavállalók között voltak szakácsok, pékek, mezőgazdasági munkások, akik csomagolják és előkészítik az árukat a szállításhoz. A kockázat faji és etnikai hovatartozásonként is változott. A nem járványos forgatókönyvhöz képest a pandémiában a halálozás 36 százalékkal volt magasabb a latin-amerikai származású 18-65 éves emberek körében, 59 százalékkal magasabb az e csoport élelmiszer- és mezőgazdasági dolgozói esetében.

A mostani vércsoport-megfigyelések eddig kizárólag esettanulmány-vizsgálatokon alapultak, amelyek eredményei hajlamosak a tévedésre. Ráadásul a vizsgálatok módszertani különbségei is meghatározóak lehetnek a különböző eredmények szempontjából.

Végső soron olyan stratégiák kellenek, amelyek megteremtik az oltás miatti populáció immunitását. Középtávon pedig új terápiák kifejlesztésére vagy a meglévő gyógyszerek újrafeldolgozására van szükség, amelyek hatékonyak a COVID-19 súlyos szövődményeinek kezelésében. Ezt fejeli meg az olyan szerek azonosítása, amelyek megvédhetik a sebezhető személyeket a fertőzéstől.

¹ Mancio-Silva, Liliana & Mota, Maria: A mediator for malaria stickiness in A versus O blood (Nature Medicine, 2015)