Magyar Népköltészeti Lexikon készül
A magyar szövegfolklór legújabb eredményeit összegzi az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontban készülő Magyar Népköltészeti Lexikon, amelyben a klasszikus műfajok mellett az élő népköltészet olyan formáiról is lehet majd olvasni, mint a falfirka vagy az sms. A hiánypótló mű szerzőgárdájának célja megmutatni, hogy a folklór több, mint történeti anyag. Nem kizárólag a feltámasztott és fesztiválokon megjelenő népköltészetet jelenti, …
Antarktiszi óriáspingvin
Egy argentin kutatócsoport szerint, két méter magas volt az antarktiszi óriáspingvin. Az Antarktiszon valaha feltárt, legteljesebb állatmaradványnak tartott, 37 millió éve élt csontokat a La Plata-i múzeum munkatársai vizsgálták. A fosszíliák vizsgálata alapján a Palaeeudyptes klekowskii névre hallgató madár magassága a lábujjtól a csőre hegyéig mérve elérte két métert, a súlya pedig akár 115 kilogramm is elérhette. Ha …
Meg lehet jósolni a boldogságot egy egyenlettel
Matematikai egyenlet segíthet megjósolni, mennyire leszünk boldogok. Brit kutatók azt állítják, hogy kiderítették a boldogság nem attól függ, mennyire jól teljesítettünk valamit, hanem attól, hogy a vártnál jobban teljesítettünk-e. A szakemberek 18 ezer embert érintő, okostelefonos játékra épülő tesztje igazolni látszik az egyenlet alapjául szolgáló feltevést. A kutatók elmélete szerint az emberi agy a múltbeli tapasztalatok alapján …
A floresi ember Down-kóros volt?
A „floresi ember” esetében sokkal inkább Down-kórban szenvedő betegről, mintsem az emberfélék családjának egy kihalt fajáról van szó – állítja egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit két tanulmányban tette közzé az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceeding of the National Academy of Sciences legújabb számában. Tíz évvel ezelőtt, 2004 októberében tártak fel az indonéz Flores-szigeten, …
Magyarok a nemzetközi parlagfű-kutatásban
Nemzetközi kutatási program indult a sokaknak egészségügyi panaszt okozó, a szántóföldi növénytermesztésben nagy károkat előidéző gyom, a parlagfű komolyabb megismerése érdekében. A svájci fribourgi egyetem irányításával SMARTER néven zajló hároméves tudományos kísérletben magyar kutatók is részt vesznek. Dorner Zita a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének docense elmondta: a téma azért foglalkoztatja a tudományt, mert a globális …
A Rosetta űrszonda elérte a Csurjumov-Geraszimenko üstököst
Több mint 10 évig tartó utazás után sikeresen elérte a Rosetta európai űrszonda a Csurjumov-Geraszimenko üstököst. A Rosetta tíz évig, öt hónapig és négy napig tartó utazás, 6,4 milliárd kilométer megtétele és a Nap ötszöri megközelítése után érte el az üstököst, amelyre később leszállóegységet juttat el. A Rosetta magyar idő szerint augusztus 6-án 11 órakor hajtotta …
Etruszk arisztokratasírok – kiállítás Vulciban
A halhatatlan hercegek – Vulci etruszk arisztokráciájának dicsősége című kiállítás csaknem nyolcvan ókori tárgyat mutat be, köztük ezüstlemezekből formázott kéz alakú domborműveket, melyeket az egykori etruszk város temetőjében tártak fel az elmúlt évek során. Köztük vannak annak a monumentális, a Krisztus előtti 7. század második felére datált sírkamrának a leletei is, amelyet 2013 tavaszán találtak …
Küldj 1 képet! – digitális fotó- és dokumentumgyűjtő pályázat
A Magyar mezőgazdasági Múzeum digitális fotó- és dokumentumgyűjtő pályázata „Az első világháború és a falu” A Magyar Mezőgazdasági Múzeum a száz esztendeje kirobbant első világháborúra emlékezve „Küldj 1 képet!” címmel, pályázatot hirdet, digitális fényképek és digitalizált dokumentumok gyűjtésére. A pályázatra a múzeum, a parasztság és a magyar vidék első világháborús szerepvállalásáról, a fronton és a …
Az ősi élet jeleivel lehet tele a Hold
Kenti fizikusok letesztelték, mi történne akkor, ha egy mikroszkopikus fosszíliát tartalmazó kődarabot a Földről az űrbe lőnénk és az elérné a Hold felszínét. Ennek érdekében Mark Burchell professzor és a kenti egyetem Asztrofizika Központjának kutatója szimulálta azt a körülményt, amely a fosszilizálódott kovamoszatokat érné, ha a Földtől egészen a Holdig jutnának. A csapat a fosszilis köveket …
Dinoszauruszokból alakult ki a legtöbb madár
Egy, a Southamptoni Egyetem kutatói segítségével készült kutatás során felfedezték, hogy a nagy, erős húsevő és talajlakó dinoszauruszok 50 millió éven át zsugorodtak, hogy aztán fürge és gyors, repülő madarakká fejlődjenek. A valószínűtlen átalakulás bizonyítására a tudósok kidolgoztak egy dinoszaurusz családfát, amely a madár leszármazottakat is és ezt közzétették a Science. Kiderült, hogy a theropoda …
