A mosoly ereje


A mosoly ereje - A valódi mosolyt Duchenne mosolynak hívják
Olvasási idő: 2 perc

Vajon miért a Mona Lisa az egyik legnépszerűbb festmény? Erre a gyakran feltett kérdésre az egyik lehetséges válasz az egyedi mosolyban rejtőzik.

A mosoly erejeAndrew Newberg tudós következtetése szerint a mosoly a „legtöbb pozitív érzelem szimbóluma.” Leo Widrich kutatása a mosolygás tanulhatóságára irányult, mert egy tanára arra buzdította, tanuljon meg többet mosolyogni. Ezért kezdte el kutatni a mosoly erejét. Sok évig gyakorolta tükör előtt a mosolygást, amitől zavarban is volt, sőt akadtak olyan pillanatok is, mikor kételkedett a mosolygás tanulhatóságában. Ám, a kutatás az eredménye igazolja, milyen erős hatást lehet kiváltani egy kis mosollyal.

A kutató először a mosolygás tudományát vizsgálta meg, vagyis azt, hogy mi történik az agyban mosolygáskor. Egy pozitív élmény az agyunkban elindít egy jelet az idegrendszeren keresztül az agykéregtől az agytörzsbe. Onnan a koponya izmai továbbítják a jelet a mosolygásért felelős arcizmoknak. Miután az arcizmok összehúzódtak mosolygáskor, pozitív visszajelzést küld az agyba, ami megerősíti az öröm érzését. Érthetőbben fogalmazva „a mosolygás stimulálja az agy jutalmazó mechanizmusait oly módon, hogy még az örömforrásnak tekintett csokoládé sem tud vetekedni vele”.

Vagyis amikor az agyunk jól érzi magát, mosolygunk, és ha mosolygunk, az agyunk jól érzi magát. Tudósok legújabb kutatása szerint a „mosolygás olyan stimulációt hajt végre, mintha törvényesen kapnánk 16 000 fontot készpénzben”. Magát a folyamatot megvizsgálva elmondható, hogy mosolygás közben két potenciális izom lép működésbe. Az egyik a nagy járomcsonti izom, ami a szánk sarkában lévő izmokat kontrollálja. Ha csak ez az izom aktiválódik, akkor az a mosoly nem valódi. A tudósok ezt „szociális mosolynak” nevezik. A másik izom mutatja meg a mosoly őszinteségét, ezt nevezik körkörös szemizomnak, ami a szemgödröket öleli körbe. A valódi mosolyt Duchenne mosolynak hívják, ami egy híres tudósról kapta a nevét, aki először különböztette meg a kétfajta mosolyt.

A kutatóknak három szempontja van a mosoly meghatározását illetően:

  1. Az agyunk összehasonlítja egy személy arcának geometriáját az általános mosollyal.
  2. Az adott szituációra gondolva megítéljük, hogy a mosoly várható-e.
  3. A legfontosabb pedig az, hogy az arcunk automatikusan utánozza a mosolyt és így magunk is érezzük, hogy igaz vagy hamis a mosoly. Ha valódi, az agyunk ugyanazokat a területeket aktiválja, mint a mosolygó agya, és igazi mosolyként tudjuk azonosítani.

A mosolygás még az egészségre is hatással van. A legutóbbi vizsgálatok szerint a mosoly csökkenti a stresszt, valamint testünket és lelkünket is kipihentnek, felfrissültnek érezzük tőle. Létezik egy baseball-kártyás tanulmány, ami szerint egyértelmű összefüggés van az egészség és a mosoly között. Az derült ki a vizsgálat során, hogy akik nagy mosollyal szerepeltek a sportkártyákon, 7 évvel tovább éltek, mint, akik nem mosolyogtak. Természetesen itt csak egy összefüggés és nem ok-okozati kapcsolat áll köztük.

Utolsó tényként a mosolyról azt lehet elmondani, hogy a nők többet mosolyognak, mint a férfiak. LaFrance azt állapította meg, hogy sokkal több női mosoly van, mint férfi. A magyarázat nem csak abban a lehetőségben rejlik, hogy az ő életük boldogabb, hanem abban a társadalmilag sokkal elfogadhatóbb tényben, hogy a nők többet mosolyognak és valószínűleg ehhez a képhez igazodnak. Fontos még megjegyezni, hogy általában a nők sokkal jobban figyelnek beszélgető partnerük hangjára és arcára, mint a férfiak, ezért a nők nagyobb valószínűséggel tudják megmondani a különbséget érzett és hamis mosoly között. Lehetséges, hogy ez is befolyásolja a mosolyuk mennyiségét.

A kutatás legfontosabb eredménye, hogy a mosolygást meg lehet vagy újra meg lehet tanulni. Ez azért is jó hír, mert sokan az idő múlásával elfelejtik, hogyan kell valóban mosolyogni. A mosolygás határozottan több, mint izmok összehúzódása az arcon, bizonyítottan hatása és ereje van. Ehhez kapcsolódóan Teréz anya is azt állította, „sohasem fogjuk megtudni mindazt a jót, amit egy egyszerű mosoly tehet”.

Forrás: blog.bufferapp.com



Previous Lézerrel az új fogakért
Next Mióta élnek delfinek a Földközi-tengerben?

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

egy × 5 =