2014. július 21-én volt az Apollo-11 Holdra szállásának 45. évfordulója. Az első alkalomé, amikor emberek jártak a Holdon.
Íme, néhány történelmi anekdota, ami megváltoztatja, ahogy eddig emlékeztünk az első Holdra szállásra.
1. „Holdkatasztrófa esetén”
Ha az Apollo-11 Holdra szállása rettenetesen rosszul sikerült volna, a világ lehet, hogy William Safire, Richard Nixon beszédírójának szavait tette volna halhatatlanná. Safire ugyanis írt egy nyilatkozatot Nixon számára, ami akkor került volna adásba, ha egy feltételezett Holdkatasztrófa következett volna be a Holdra szállás ideje alatt. Ha ez így lett volna, akkor Neil Armstrong híres szavai helyett lehet, hogy hasonlóan költői kifejezéseket tudnánk fejből elmondani: „A sors rendelte, hogy azok, akik békében akarták felfedezni a Holdat, békében is nyugodjanak ott.”
2. Az „első” szavak
Amrstrong kapja az érdemet az első szavakért a Holdon, de a „Kis lépés az embernek …” gyakorlatilag nem az első mondat volt a Holdon. Bob Berman, Slooh csillagász és a Zoom szerzője egy teljesen másik történetet emleget, ami egy évekkel ezelőtti Aldrin interjúban hangzott el. Berman szerint Aldrin volt az első ember, aki megszólalt a Holdon, bár az ő mondata közel sem volt olyan „szexi”. Amikor a leszállóegység „holdat” ért, Aldrin annyit mondott: „Oké, a motor leáll.”
3. Armstrong túl jó pilóta volt
A várakozásokkal ellentétben Armstrong nagyon lágyan tette le a Sast a Hold felszínére. Bob Berman szerint Armstrongnak kellett volna leállítani a motorokat, amikor a leszállóegység már csak néhány méterre volt a felszíntől. A NASA tudósai olyan lábakkal rendelkező leszállóegységet építettek, ami becsapódáskor felgyűrődik, így elnyeli a becsapódás erejét. Mivel Armstrong kiváló pilóta volt, a leszállóegység lába egyáltalán nem gyűrődött fel. Ennek az eredménye az volt, hogy az űrhajósoknak a tervezettnél magasabbról kellett kilépniük, így az első lépés inkább egy ugrás volt. Egyébként, a leszállástól az ajtó kinyitásáig 6 óra telt el, így a holdséta 1969. július 21-én 2:51-kor vette kezdetét.
4. Egy nedves lépés
Az előre meghatározott sorrend szerint először a parancsnok kezdte el a kiszállást. Ehhez Armstrongnak térdre kellett ereszkednie és hátrálva kellett kimásznia a kabinból. Bár Armstrong volt az első ember, aki bal lábával rálépett a Holdra, de Aldrin tartja „az első ember, aki a Holdon vizelt” címet. A Holdra érve Aldrin rögtön az űrruhája belső vizeletgyűjtő tartályába ürítette hólyagának tartalmát. Sajnos azonban Armstrong vezetői képességei kísértették Aldrint, ugyanis mikor megtette a vártnál magasabb ugrását a Sasról, a vizeletgyűjtője eltörött abban a pillanatban, hogy talajt ért. Ennek eredménye volt, hogy Aldrin egyik csizmájába folyt az összes vizelet. Mivel Andrin tudta, hogy élő rádióadásban vannak, ezt a kis információt megtartotta magának.
5. A Hold illata
Amikor Aldrin és Armstrong visszatértek a leszállóegységhez, a holdpor már teljesen rájuk száradt. Azt jelentették, hogy a Hold illata nedves hamura és puskaporra emlékezteti őket. A kabin nyomása után a visszatérés igen aggasztó művelet volt, ugyanis egyesek azt hitték, a holdpor gyúlékony lehet, és meggyullad, ha oxigénnel keveredik. Szerencsére, nem ez volt a helyzet.
6. HD közvetítés
Mindannyian emlékszünk arra a híres videóra, amit 1969-ben több százmillió földlakó látott, bár maga a felvétel valójában sokkal jobb minőségben készült el, mint, amit valaha is láthattak. Ennek oka az volt, hogy a kamera olyan formában rögzítette a felvételt, amelyben az akkori kereskedelmi televíziók nem sugároztak. A NASA egy olyan konvertert alkalmazott, ami az amerikai műsorszóró jelekhez alakította át a videót. De mire a kép megjelent az otthoni televízió képernyőkön, lényegesen leromlott a felvétel minősége.
7. Egy anya aggodalma
Rengeteg dolog van, ami miatt egy űrhajós anyukája aggódhat, de Neil Armstrong anyjában csak egy aggodalom fogalmazódott meg. Mi van, ha a Holdkéreg annyira gyenge, hogy nem bírja el a fia súlyát, miközben az sétál rajta.
8. Amit hátrahagytunk
Bár az Apollo-11 legénysége kivétel nélkül, biztonságosan tért vissza a Földre és rengeteg dolgot hagyott a Holdon. Olyanokat, mint egy arany olajág, egy amerikai zászló, az Apollo-11 darabkája és egy emlékmű lemezt, aminek szimbolikus funkciója volt. De emellett rengeteg szemetet is hátra hagytak, köztük televízió kábeleket, kamerát, vizelet és székletgyűjtő eszközöket, fogót és kalapácsot is, hogy csak néhányat említsünk. A NASA egy listát is összeállított azokról az eszközökről, amiket az Apollo-11 legénysége hagyott a Holdon.
9. A második esély
Aldrinnak talán sosem adatott volna meg a lehetőség, hogy a Holdra léphessen, mert a NASA elutasította az eredeti kérelmét, hogy űrhajóssá válhasson. Újra próbálkozott, és 1963-ban az űrhajósok harmadik csoportjába került.
10. Felszállási előkészületek
A felszállási előkészületek végén, a holdséta előkészületek előtt Aldrin váratlanul furcsa kijelentést tett: „Itt a holdkomppilóta beszél. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy minden ember, aki hallgat bennünket, legyen az bárki és legyen bárhol, álljon meg egy pillanatra és gondolkodjon el az elmúlt néhány óra eseményein, és adjon hálát mindenki a maga módján.”
A leszállás utáni első mondatot is vitatják: „That’s one small step for [a] man, one giant leap for mankind.” De, amiről kevesen hallottak, hogy, amikor Aldrin is lelépett végre a Hold felszínére Armstronghoz fordulva egy hasonlóan híressé vált mondattal foglalta össze érzéseit: „Varázslatos sivárság.”. Az akkori magyar írott sajtó is megemlékezett a Holdra történő leszállásról, bár óvatosak voltak. A Népszabadság címlapon közölte a hírt, majd a belső hasábokon nagyobb cikkben írta le az eseményeket, de a kivételes alkalmakhoz járó piros betűs fejléc elmaradt.
No Comment