Kezdjük azzal, hogy sokkal jobb lenne állatokat látni a Biodómban, mint fényművészeti kiállítást. Még akkor is, ha az egyébként színvonalas.

Annak a Biodómnak, amit a Fénydóm 2. kiállítás alkalmával még a zárás előtt két nappal sikerült látnunk 2024 december elején, már legkésőbb 2024 őszén átadásra kellett volna kerülnie. A márciusi Fénydóm kiállítás volt az első alkalom, amikor a Biodóm belső tereit nagyobb számú közönség tekinthette meg. Akkor is és most is művészi projektként az INOTA kortárs audiovizuális fesztivál programját is szervező COLLOC Productions, illetve Centrum Production jegyezte az eseményt, amelyhez partnerként csatlakozott a monumentális fényfestéseiről ismert LaLuz Visuals, és a nemzetközi hírű finn fényművész, Karl Kola is. A fényművészek alkotásait több száz intelligens lámpa, projektor, nagy teljesítményű diavetítő berendezés keltette életre. Ezeknek az eszközöknek az összes villamost teljesítménye mintegy 100.000 W, azaz 100 kW volt. De most nem a Fénydóm a központi témánk, tehát ugorjunk!

Észszerű, kényszerű és megfelelő döntésnek mondható a Fővárosi Állat- és Növénykert (továbbiakban) FÁNK részéről, hogy Biodóm területét a beruházás szüneteltetésének ideje alatt is hasznosítja különféle, az intézmény hivatásával és szellemiségével összeegyeztethető, a speciális építményben műszakilag is megvalósítható események befogadásával. A Fénydóm annyiban volt más a korábbi rendezvényektől, hogy a látnivalók a Biodóm belső tereinek majdnem az egészére kiterjedtek, így a közönség alaposabban is felfedezhette a Biodóm belső tereit. A nagy ívű budapesti projekt a Városligetben van és Magyarország egyik legnagyobb középülete lehetne. Egy futurisztikus, üvegkupolás építmény, amely az új Pannon Park részeként 17 ezer négyzetméteres alapterületével és 33 ezer négyzetméternyi szintterületével nyűgözné le a látogatókat.

Az építkezés célja egy olyan különleges, zárt ökoszisztéma létrehozása volt, amely egzotikus állatoknak és növényeknek ad otthont, állatokkal és növényekkel gazdagon telepítve, speciális klímaigényeket kielégítve. Például a Biodóm, a Pannon Park részeként működve, kifejezetten a Kárpát-medence egykori természetes élővilágát és az itt honos állatokat helyezné középpontba. Ez a regionális fókusz más hasonló létesítményekben nem található meg.

Európában két hasonló létesítmény működik.

Egy Angliában és egy körülbelül ezer kilométerrel keletebbre Németországban, Lipcsében. Utána a legközelebbi hasonló léptékű objektum Szingapúrban van. Az 1866. augusztus 9-én megnyílt (állat)kert területe az idők során többször változott, ami a múltban mindig a terület csökkenésével járt. Az 1864-ben kijelölt 18 hektárnyi terület az 1950-es évekre 10,71 hektárnyira zsugorodott, ami komoly nehézségeket jelentett az Állatkert fejlesztésében. Bár az elmúlt évtizedek során több ötlet is felmerült a területi szűkösség megoldására, ezek közül végül egy sem valósult meg. Aztán a Vidámpark területét visszakapta a FÁNK.

A Biodóm építészeti szempontból is érdekes. Az épület elvileg 3 részből fog állni: a Pannon-tenger Akváriumból, a Pannon Ősvadonból és a látogatóközpontból. Különösen hangsúlyos látnivalója a négy kupolából álló fényáteresztő tetőszerkezete. Az acélszerkezet 1505 tartószerkezeti acélrúdból és összesen 539 csomópontból áll, amelyek 964 háromszögletű mezőt alkotnak. Mind a 964 háromszög számozott, így sérülés esetén, könnyen utángyárthatók és cserélhetők. Minden csomópont egyedi méretű, mert más-más szögből futnak be a tartóoszlopok. Ezekbe az egyenként 18-20 négyzetméteres mezőkbe kerültek a háromrétegű ETFE (etilén-tetrafluoretilén kopolimer) fóliapárnák. A párnák belsejébe egy külön légkezelő rendszer fúj megfelelő nyomású levegőt. A tetőn szellőzőnyílások, füstkupolák találhatók, amiken egyrészt ki lehet engedni a nyáron tető alá szoruló meleget, másrészt tűzvédelmi és életvédelmi funkciót is biztosítanak.

A hatalmas fényáteresztő felületeken át szabályozható módon jut be a napfény az épület belsejébe. A különböző pontokon más-más magasságú csarnok átlagos magassága 17 méter, a legmagasabb pontján 36 méter. Ez nem sokkal több a meglévő állatkerti Nagyszikla 34 méteres magasságánál, ám a Biodóm ennél kétszáz méterrel hátrébb, a Hungária körúti felüljárónál van, így sokat fel tud fogni az onnét áradó zajból és a légszennyezésből, jelentősen csökkentve ezzel a terület, sőt a Városliget belsejének terhelését is.

A Fénydóm 2. megtekintésekor láthattuk a vízzel feltöltött óriási cápamedencét is, ahova a fényművészek látványos installációt terveztek.

Maga a medence az ország leghatalmasabb akváriumi medencéjeként 2,5 millió liter tengervíz befogadására készült. Ezzel a mérettel Közép-Európa legnagyobbja. Térfogata meghaladja az összes többi hazai tengeri bemutató medence együttes űrtartalmát. A medencének óriási akril betekintő ablaka és átjárható akril alagútja is van, illetve csigavonalszerűen körbe lehet járni. Lakói a Cápasuliban, a közönség szeme láttára cseperednek. A tervek szerint, a 225 méter hosszú, illetve 117 méter széles élőház, a Biodóm belsejében egy összetett tájat, többféle élőhelyet alkotó, változatos domborzatú tér lenne. A látnivalókon végig vezető sétány teljes hossza 2 kilométer. Ez a földszint felett további három szinten kanyarog, ezért az épületben több lift is működik.

Idegörlő lehet a várakozás és egy jobb sorsa érdemes épület, illetve a lehetőségek parlagon hagyása, ezért érthetőek a részlegese felhasználásra tett próbálkozások.

2024 augusztusában például benépesült a Biodóm szabadtéri, kültéri kifutóinak egy része (közel 1 hektár). Hosszú szünet után ismét lettek szürkemarhák és bivalyok, a sörényes juhokat és a tevéket pedig tágasabb helyen láthatják a látogatók. A cél az volt, hogy addig is, amíg a Biodóm beruházás szünetel, a területet használhassa a közönség, és ott állatok, látnivalók, élmények várják az embereket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eredetileg ide szánt állatokat – elefántokat, orrszarvúakat, törpecsimpánzokat és társaikat – most még nem lehetne bennük elhelyezni. Azonban saját erőből így is megoldható volt, hogy a kifutókat alkalmassá tegyék néhány más, szintén érdekes állat számára. Mindez összhangban van az intézmény azon stratégiai elképzelésével, hogy a területet a befejezésig is értelmes, az Állatkert küldetésével összeegyeztethető célokra lehessen használni. Most mégis csak a fény járja át.

A Biodóm megvalósítása nem csupán egy építkezés lenne, hanem egy üzenet a világnak, hogy képesek vagyunk összefogni a jövőért. Ez az épület nemcsak az élővilág csodáinak bemutatására szolgálna, hanem arra is, hogy tanuljunk a természet törékenységéről és szépségéről. Egy ilyen projekt nem feltétlen luxus. Lehetne egy alapvető befektetés a természet- és állatvédelembe, a fenntarthatóságba, az oktatásba és a tudományba. Miért hagyjuk, hogy politikai csatározások és a pénzhiány akadályozzák meg valóra váltását?

Vajon az illetékesek tudják, hogy a halogatás ára mindig magasabb, mint a cselekvésé? Illetve, ha nem tudnak az illetékesek összefogni egy ilyen ügyben, hogyan remélhetjük, hogy megoldják a valóban globális problémákat? A túlköltekezés valódi ára nem a pénz, hanem a jövő lehetőségeinek elvesztése. Ez az álom sokkal többről szól, mint egy turisztikai látványosság – a természet, a technológia és az emberek közötti kapcsolat szimbóluma lehetne.