Természetes mosás – a mosás természete


Természetes mosás - a mosás természete
Olvasási idő: 5 perc

Az interneten rengeteg hír található a mosás és a kemikáliák veszélyeiről, illetve a mosószerek kártékonyságáról.

Természetes mosás. Régebben csak a mosódiót emlegették, mint csodaszer, most viszont itt az új divat a vadgesztenye. Bevallhatjuk, egy kicsit szerkesztőségünk is fellelkesedett a dolog hallatán, ezért úgy döntöttünk, hogy az interneten terjedő cikkek hatására kipróbáljuk az egyik verziót, majd a dolgot tudományosan is szemügyre vesszük.

Kiválasztottuk a kísérleti alanyokat, többféle foltra koncentrálva. Felforraltunk fél liter vizet, beledobtunk egy lábasba öt szem vadgesztenyét (természetesen a zöld héj nélkül), majd hagytuk állni 20 percig. A megpuhult gesztenyéket megtisztítottuk a barna héjtól is, majd feldaraboltuk. Biztos, ami biztos mosózsákba tettük a megmaradt és az utasítások szerint hasznosnak ítélt darabokat és zsákkal együtt a ruhákhoz tettük az automata mosógép dobjába. Empirikus megfigyelésre támaszkodva elindítottuk a mosógépet és vártunk. Az elvárásaink nem voltak nagyok, hiszen az internetes oldalak többsége leírta, hogy az eljárás folttisztításra nem alkalmas és, ha már mindenáron száműzni akarunk egy foltot, akkor a folttisztításhoz rakjunk a mosógépbe mosószódát. De mi a vadgesztenye hatását akartuk megfigyelni, ezért vártunk egy órát a program végéig. (A tisztesség kedvéért meg kell említeni, hogy 40 fokos pamutmosást választottunk, hiszen sokan mondták, hogy az eredmény csak ekkor várható.)

A ruhák, amiket kiválasztottunk a kísérlethez:

  • egy farmernadrág, amit macskapiszok tarkított,
  • egy világoskék pulóver ismeretlen eredetű fehér csíkkal volt a zsebén,
  • egy pulóver, amit a kapucnija madzagján csokiztak le (az egyik oldalon) a másik oldalán pedig paradicsomszósz folt volt.
Mosás előtt Mosás után
   Mosás előtt - macskaürülék   Mosás után - maradt a macskaürülék
Mosás előtt - ismeretlen eredet Mosás után - ismeretlen
Mosás előtt - paradicsom Mosás után - csoki
Mosás előtt - csokoládé Mosás után - paradicsom

 

Az eredménnyel nem voltunk elégedettek. A macskaürülékből alakult folt nem tűnt el, a csokoládéfolt ugyan halványabb lett, de a paradicsomszósz foltja és a fehér eredetű csík inkább halványbarna lett. De hát megmondták, a makacsabb foltokhoz kell a mosószóda. De akkor minek a vadgesztenye?

Összesített véleményünk a csodaszerről:

  • elég időigényes a mosás,
  • ráadásul pamut és selyemruhákhoz nem ajánlott az eljárás,
  • természetes és pénztárca barát (már, ha van gesztenye lelőhelyünk vagy ismerősünk, aki gesztenyével lát el minket).

Tehát, babráljon ezzel az ezoterikus világ! Mi nézzük a lényeget!

A mosás kémiája

micella Természetes mosás - a mosás természeteZsírfoltos ruha mosásakor a vízben oldott szappan anionjai úgy rendeződnek el a víz és a zsírfolt határfelületén, hogy poláris részük a vízbe, apoláris részük a zsírfoltba „kerül”. A szappanok a micellaképződés miatt alkalmasak a mosásra. A víz belsejébe kényszerülő molekulák egy gömbbé rendeződnek úgy, hogy apoláris részük a gömb belseje felé, poláris részük kifelé helyezkedik el, és ezeket a vízmolekulák körül veszik, hidrátburkot képezve. Ezeket a folyadék belsejében létrejött halmazokat micellának nevezzük. Dörzsölés, illetve mozgatás hatására a zsírréteg fellazul, megrepedezik, és apró részekre töredezik. Ezeket a szappan anionjai beburkolják és micella alakban az oldatba viszik. Ha sok a szennyeződés nem habzik a mosóvíz, mert a felületaktív anyag elhasználódik a szennyeződést okozó részecskék beburkolására. Ha kevesebb a szennyeződés, akkor indul meg a habképződés pont úgy, mint a hajmosásnál.

Ebből az is mindenkinek világossá válik, hogy mozgatás nélkül a legjobb mosószer sem tud mosni. A szappanok vizes oldata kissé lúgos kémhatást mutat. Anionjaik gyenge bázisok és a vízmolekuláktól kismértékben protont vesznek fel, így a vízben megnő a hidroxidionok száma. A lúgra érzékeny textíliákat (gyapjú, poliészter típusú műszálak) nem célszerű szappanos vízben mosni, mert a lúgos hidrolízis során elbomlanának.

Szennyezett felület tisztulási folyamata

Micellák kialakulása

micella Természetes mosás - a mosás természete

A mosás fizikája

A víz és a ruha egymáshoz viszonyítva kell, hogy mozogjon, így a tehetetlenség kirázza a textilszálak közül a szennyeződést. (Newton I. {Tehetetlenség} Törvénye)

A „Magyar szappanfa”, azaz a vadgesztenye a szappanfafélék családjába tartozik. A növény kétszikű, ezért triterpén-szaponint tartalmaz (a hivatalos adatok szerint általában 3-25 százalékot). A szaponin egy glikozidos kémiai vegyület. Nitrogénmentes anyag, melynek három fajtája van. Szteroidok (egyszikűek), szteroid-alkaloidok (burgonyafélék, meténgfélék), triterpének (kankalinfélék, borostyánfélék, szegfűfélék), ezek habossá teszik a vizet, azaz szappanképző hatásúak. A szaponinnak igen erős felületfeszültség-csökkentő hatása van, ezért alkalmas arra, hogy mossunk vele. Mivel forró vízben gyorsabban oldódik, mint hideg vízben, ezért ajánlatos 40 °C és 90 °C között mosni.

Mire figyeljünk, ha a természetes mosószereket alkalmazunk?

  • Fertőtlenítő és fehérítő hatásuk nincs.
  • A mosógép lejárta után rögtön teregessük ki a ruhákat, mert dohos szagúvá válhatnak.
  • Mosás után a gesztenyét, mosódió-héjat ki kell venni a gépből, mert belerohadhat.
  • Mindig mosózsákba kell tenni a növényeket, hogy a mosógép ne károsodjon.
  • 40 °C felett érdemes mosni.
  • Illatosítani illóolajjal lehet a ruhákat.
  • Folttisztításhoz mosószóda szükséges.
  • Kemény vízben nem fejtik ki a hatásukat.

Mire jó még a szaponin?

Természetes mosás - a mosás természeteAz ipar területén leginkább habzó anyagként ismert és mosószerek, szappanok előállításánál használják. A gyógyászatban azonban gyulladáscsökkentő hatásukról is beszélnek, mert gátolják a mellékvesekéregben termelődő glükokortikoid hormon lebomlását (például, a vadgesztenye kivonatos kenőcsök ilyen hatásúak). Roboráló anyag. Segíti a fehérjék, zsírok, szénhidrátok anyagcsere- és beépülési folyamatait, de a vér koleszterinszintjét is csökkenti. Emellett véroldó tulajdonságuk miatt is emlegetik őket, mert a vörösvérsejt sejtfalát tudják károsítani úgy, hogy a vörösvérsejt szétesését okozzák. A következő növényekben, gyógynövényekben található meg a vegyület: iglicgyökér, aranyvessző fű, porcikafű, szappangyökér, mezei zsúrló, vadgesztenye, tyúkhúr, ginzeng gyökér, kankalin-gyökér, édesgyökér, lóbab.

Mosószóda

A nátrium-karbonát a szénsav nátriumsója. Szódának és sziksónak is hívja a köznyelv. Ez egy fehér színű por, ami nagyon könnyen oldódik a vízben. Mivel hidrolizál, vizes oldata lúgos kémhatású, éppen ezért alkalmas a különböző szennyeződések eltávolítására. Vizes oldatából 32 °C alatt 10 molekula kikristályosodik a kristályvízzel. A savak hatására felbomlik és nátrium-sókká alakul. A nátrium-karbonáttal történő mosás azért lehet környezetbarát, mert ez az anyag a természetben is előfordul a szikes talajokban és egyes tavak vizében is. De a növények hamujában is megtalálható. Ernest Solvay, híres kémikus eljárásának köszönhetően iparilag is előállítható. Alapanyagként nátrium-koridot, ammóniagázt és szén-dioxidot használnak fel. Telített nátrium-klorid oldatba nyomás alatt ammóniagázt és szén-dioxidot juttatnak, melyből ammónium-klorid és nátrium-hidrogénkarbonát képződik. A nátrium-hidrogénkarbonát vízben kevésbé oldódik, mint az ammónium-klorid, így por alakban kiválik az oldatból, melyet összegyűjtenek, megszárítanak, és végül kiizzítanak. A végeredmény vízmentes nátrium-karbonát, ammónium-klorid és szén-dioxid, melyet a folyamat elejéhez visszavezetnek. Kémia jelekkel leírva:

1. Nátrium-klorid, ammónia, szén-dioxid és víz reakciója nátrium-hidrogénkarbonát és ammónium-klorid keletkezése közben. NaCl+NH3+CO2+H2O->NaHCO3+NH4Cl

2. 100 Celsius-fok felett a nátrium-hidrogénkarbonát nátrium-karbonáttá, szén-dioxiddá és vízzé bomlik le. 2NaHCO3 ->Na2CO3+CO2+H2O

A nátrium-karbonátot felhasználják az üveggyártásban, vizek lágyításánál, mosószerként a textiliparban és lúgosítóként az előhívókban, valamint adalékanyagként az egyes élelmiszerekben. Az élelmiszerekben mennyiségi korlátozás nélkül, általánosan engedélyezettek. E 500-zal jelölik őket. Többek között a sütőporokban, a csokoládé- és kakaókészítményekben, a vajkészítményekben és az ivóvízben találkozunk vele. Az anyag teljesen veszélytelen, de közvetlen kapcsolat során bőr- és szemirritációt okozhat.

A tiszta vízben egy borotvapenge és egy apró élőlény is fenn tud maradni a víz tetején, a szappanos vízben, a felületi feszültség hiánya miatt, nem. Környezetvédelmi szempontból elvárás lenne, hogy a szintetikus mosószerek szénhidrogéncsoportjai ne tartalmazzanak olyan láncelágazásokat, amelyek akadályozzák a mosószerek biológiai úton történő lebontását. Sajnos az 1950-es években többszörösen elágazó szénláncú szénhidrogéncsoportokat tartalmazó szintetikus mosószereket gyártottak. Ezek felhasználásuk után szinte változatlan formában jutottak a folyókba és ott jelentős károkat okoztak, illetve az élővilág pusztulásához vezettek. Ma a legtöbb országban törvény írja elő, hogy a mosószerek biológiai úton lebonthatók legyenek. Fontos a gyorsan lebomló, alacsony foszfáttartalmú, fékezett habzású, azaz környezetbarát mosószerek használata is, mert a természetes vizekbe kerülő foszfortartalmú adalékanyagok a vízinövények burjánzását okozhatják. A szaponin érdekessége a fizikai és kémiai sajátságok mellett még, hogy keserű. Vízben már 1 ezreléknyi mennyiségben is erős habzást okoz. Savas vagy enzimes hidrolízissel szapogenin aglikonra és cukorra bomlanak. A nem ionos természetű hidrofil (cukor) és hidrofób (triterpén vagy szteroid) molekularészek miatt a heterogén rendszerek fázishatárán csökkentik a felületi feszültséget.

A fentiek miatt háromféle alkalmazásuk lehetséges

  • habképző / folyadék-gáz fázisoknál
  • emulgeáló / folyadék-folyadék fázisoknál
  • diszpergáló / folyadék-szilárd fázisoknál.


Previous Kisalföldi homokpuszta - ritka pókfaj, új madárfaj
Next A fájdalom bugyrai

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

20 + három =