Tudta, hogy az artritiszek (ízületi gyulladások) a fiatal- és középkorú korosztályt, számos esetben a gyermekeket veszélyeztetik.

Az artritiszes esetek száma Magyarországon meghaladja a 150 ezret. Meglepő lehet, de köztük több ezer gyermek szenved a betegségben. Az idetartozó kórképek a végtagízületeket és a gerincet egyaránt érinthetik. Egyes ízületi gyulladások magasabb halálozási aránnyal járnak, így például a sokízületi gyulladás (reumatoid artritisz) által érintett betegek átlagos élettartama tíz évvel rövidebb, mint az átlagnépességé. Ezzel szemben az oszteoporózis (csontritkulás) az idősebb korosztályt sújtja.

Magyarországon mintegy 900 ezer beteg érintett az oszteoporózis valamilyen szintű állapotában. Az oszteodenzitometriával diagnosztizált kórkép következményei a különböző lokalizációjú csonttörések, melyek közül a combnyaktáji törés, az alkartörés és a csigolyatörések a legfontosabbak. E törések miatt több ezer idős beteget veszítünk el évente. Mind az artritiszek, mind az oszteoporotikus törések komoly fájdalommal, tartós életminőség-romlással, esetenként rokkantsággal, keresőképtelenséggel és extrém egészségügyi költségekkel járnak.

A diagnózisok korai felállítása után a terápia időben történő megkezdése céljából kiépítettek úgynevezett oszteoporózis-szakambulanciákat, valamint az artritiszcentrumok országos hálózatát. Utóbbi ma már több mint húsz, szakemberekkel és diagnosztikai lehetőségekkel jól ellátott központot jelent. E betegségek kezelésében kiemelkedő jelentőségűek az immunológiai gátlással célzottan ható biológiai terápiás készítmények, amelyek mindkét kórképnél forradalmi áttörést hoztak. Ezek az injekcióban és infúzióban adott gyógyszerek nemcsak a fájdalmas tüneteket csökkentik, hanem meggátolják a betegség előrehaladását, és így megóvják a betegeket a súlyos mozgáskorlátozottságtól, a különböző egyéb szövődményektől és élettartamuk megrövidülésétől. Lehetővé válik a munkában tartásuk, illetve a munkához való visszatérésük. Az artritiszes gyermekek számára pedig megnyílik a teljes élet lehetősége. A biológiai készítményekhez hasonló célzott hatás várható artritiszek esetén a Janus-kináz-gátlókkal, melyek szintén elérhetőek ezekben a centrumokban.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket. Forrás

A Magyar Tudomány Ünnepe keretében az MTA Mozgásszervi és Sporttudományi Bizottsága által rendezett szimpózium ismertette a biológiai készítmények széles körű hazai alkalmazását és hatékonyságát, ami meghaladja a környező országok ez irányú eredményeit.