Holnap, december 13-án nem mindennapi égi tüneményben lehet részünk az éjszaka során.

Ugyanis az év várhatóan leglátványosabb hullócsillag-zápora (a Geminidák) lesz látható az égbolton. Ideális esetben óránként 150 hullócsillagot is lehetne látni, de a telő hold fénye miatt ezen az éjszakán valamennyivel kevesebb várható. A fényes hullócsillagokat produkáló, egész éjszaka látható Geminidák azonban így is gyönyörű jelenség lesz!

A Geminidák meteorraj december 13-ról 14-ére virradó éjszakán tetőzik és az éjszaka második felében lesz a legtöbb hullócsillag. Ez az egyik legaktívabb csillaghullás, ami szinte mindig teljesíti az elvárásokat, ráadásul gyakran az augusztusi Perseidáknál is több meteort eredményez, mégis kevésbé híres. Mégis ez az év leglátványosabb hullócsillag-zápora.

A hullócsillagok, vagy meteorok olyan porszemcsékből és kődarabokból származnak, amik akár egy űrhajó sebességének többszörösével száguldanak az űrben. Földünkkel találkozva a felső légkörben hosszú, fényesen világító ioncsatornát hoznak létre. Ezt látjuk mi hullócsillagként. Bár szórványos meteorok mindig láthatók, de az év egyes napjain Földünk találkozik üstökösök által kipöfékelt porfelhőkkel, amik látványos meteorrajokat, csillaghullást okoznak. A legismertebb, de nem a leggazdagabb közülük az augusztusi Perseidák. A Geminidák ilyen szempontból igazi kakukktojás, mert a meteorraj hullócsillagai kivételes esetben nem üstökösből, hanem egy földsúroló kisbolygóból származnak!

Mitől olyan különleges a Geminidák meteorraj?

A meteorraj szülőobjektuma az 1983-ban megtalált (3200) Phaethon, ami egy öt és fél kilométer átmérőjű földsúroló aszteroida. Különlegessége abban rejlik, hogy kisbolygó létére üstökösszerű tulajdonságokat is mutat. Pályáján a Naphoz közeledve rendkívül erősen felfényesedik és csóvát ereszt, közben mintegy „kipöfögi” magából a Geminidák-meteorraj szemcséit. A kutatók feltételezése szerint amint a (3200) Phaethon megközelíti a Napot, annak hője extrém módon felhevíti a felszínét, ami a földi kiszáradt tómedrek sárrepedéseihez hasonló jelenséggel jár. Ilyenkor a felrepedt kőzetdarabkák elhagyhatják a felszínt, porcsóvát alkothatnak, és táplálhatják a Geminidák rajt.

Külön érdekesség, hogy a kisbolygó felfedezése előtt közel 9 évvel, 1974. decemberében a Piszkéstetői Obszervatóriumból Lovas Miklós az Androméda-ködöt fotózta szupernóvákat keresve. A Schmidt-távcső fotólemezein egy 10 ívperc hosszúságú nyomot hagyott egy objektum, amit akkor nem azonosítottak, pedig még a nem sokkal később készült kontrollfelvételen is rajta volt. Később, a fotólemezek digitalizálásakor derült ki 2018-ban, hogy a hosszú csíkot hagyott objektum maga a Phaethon volt, így nem sokon múlt, hogy akkor egy magyar csillagász legyen a felfedezője.

Mikor és hogyan észleljük a Geminidákat?

Keleti irányba tekintve a Gemini (Ikrek) csillagkép Castor csillaga közelében kereshetjük a Geminidák meteorraj radiánsát, vagyis azt a pontot, amely felől a meteorok érkezni látszanak. Nem kell a radiánsra nézni, elegendő, ha a Holdtól balra eső égterületet pásztázzuk! Szinte a teljes égen felbukkanhatnak a hullócsillagok. A meteorok 35 km/s sebességgel érik el a Föld légkörét, ami más meteorrajokhoz képest közepes érték. Idén a majdnem teljesen megvilágított Hold (december 13-án 97%-os lesz) megnehezíti majd a megfigyeléseket, de a fényes meteorok miatt így is szépen fog látszódni a raj. A radiáns és a csillaghullás egész éjszaka megfigyelhető lesz, a késő esti óráktól kezdve nő a meteorszám, éjféltől hajnalig tetőzik.

Aki sok hullócsillagot szeretne látni, annak ajánlatos minél messzebb mennie a városoktól. Érdemes olyan terepet választani, ahonnan az égbolt minél nagyobb része zavartalanul látható. A teendőnk mindössze annyi, hogy keressünk magunknak egy sötét, a városi fényektől mentes területet – ilyen Budapesten például a Normafa, a Hármashatár-hegy, de jobb híján akár a városligeti Királydomb is megteszi. Öltözzünk melegen, készítsünk be takarót vagy hálózsákot, drukkoljunk a tiszta időnek és tegyünk fel forrni teavizet a termoszba! Aztán jöhet az év leglátványosabb hullócsillag-zápora.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló erre az alkalomra külön eseménnyel is készül, melyre itt lehet még jelentkezni!