2020. december 8-án 20 óráig volt visszahallgatható, a Magyar Villamosművek oldalán egy igen érdekes kerekasztal-beszélgetés.

A Future-talk esemény még – akár magyar szinkrontolmácsolásban is – meghallgatható az MVM Zrt. YouTube csatornáján. Először ült egy virtuális asztalnál Neil deGrasse Tyson amerikai asztrofizikus, milliók által követett tudománykommunikációs személyiség, Stuart J. Russell, a UC Berkeley professzora, Tilesch György nemzetközi AI-szakértő, Buzsáki György világhírű agykutató és Kishonti László, az AImotive vezérigazgatója, akik talán a legtöbbet tudják a mesterséges intelligencia (AI) fejlődési lehetőségeiről!

A panel-beszélgetés egyértelmű sztárja az amerikai Neil deGrasse Tyson, aki rendszeres nyilatkozataival nagyban hozzájárul a tudományos ismeretterjesztéshez, különféle áltudományos tévhitek eloszlatásához, illetve a tudományt illető jövőbeni trendekhez. Nem kevésbé híres Steve J. Russel, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora, aki talán a mesterséges intelligencia témájának legszakavatottabb képviselője.

A Future-talk beszélgetésnek nagyon jót tett további három magyar vendég, akik közül ketten a nemzetközi tudományos vérkeringés részei, míg egyikük a napi, gyakorlati alkalmazásban járatos.

Utóbbi, Tilesch György a beszélgetés házigazdája is volt egyúttal, aki már a bevezetésben feltette a sokakat érdeklő kérdéseket. Mit jelent az a digitalizáció, amely fokozottan az érdeklődés homlokterébe kerül a pandémia alatt? A mesterséges intelligencia az új ébredő erő, a jövő hajtóereje? Kié ez a jövő? A kérdéseket, szintén a bevezetés részeként a különböző korcsoportú személyekkel reprezentált utca emberének is feltették.

A Future-talk moderátora először, a small-talkok után, arra kért néhány beszélgetőt, hogy definiálják a – mesterséges – intelligenciát és oszlassák el a bizonytalanságokat a fogalom körül. Russel professzor szerint, az utca embere jár a legközelebb a tökéletes meghatározáshoz. Az intelligencia tulajdonképpen azt fedi le, amit mi, emberek csinálunk, ahogyan alkalmazkodunk, majd célelemzést végzünk. Ennek fontos eszköze a matematika. A gépi intelligencia viszont, egy jóval szűkebb mezsgyén mozog, ebben az esetben nincs szó képfelismerésről, se nyelvről. Tehát szakadék van az emberi és gépi intelligencia között. Utóbbi definíciója nem feltétlenül a tanulási képesség. Például nagy tudású sakk és GO-automaták vannak, mindennemű tanulás nélkül.

Másodikként, Tyson asztrofizikus egy megvilágító erejű megállapítással nyitott.

Nevezetesen a gépek – és ezalatt minden ,,okosítható” szoftver és hardver értendő – teljesen az internetre és a digitális világra utaltak. Csak azokon az információkon keresztül okosodnak, amelyek elérhetőek számukra, ugyanakkor koránt sincs minden tudásanyag feltöltve a világhálóra. További definíció helyett inkább a saját élményeit osztotta meg, amelyben az ELIZA-ra hivatkozva utalt. Szerinte egzakt definíció nem azért nem lehetséges, mert a mai AI jelentősen változott volna az ELIZA-hoz képest, hanem mert az intelligencia fogalmait mi alkottuk – magunkra – és mi is mérjük, szintén magunknak. De az szinte biztos, hogy az AI túlnő rajtunk, már a fiziológiai korlátaink miatt is.

Buzsáki György agykutató szerint különbséget kell tenni a biológiai és a gépi intelligencia között.

Fontos szerepe van a mértékegységnek a tudományos definíciókban. Maga az intelligencia, az IQ is egy felméréses teszt során munkálódott ki, egzakt számok rendelkezésre állásával. Ezután a beszélgetés kötetlenebb mederben folyt, egyre jobban ásva az AI mélységeibe! Tyson fontosnak tartotta megjegyezni a beágyazottságot, mint ami az első találkozás emberi és gépi intelligencia között. Ma már evidencia, hogy életünket átszövi a digitalizáció. Ráadásul ennek befogadása, elfogadása jobbára teljessé vált világunkban. Viszont az AI-t még mindig körbelengi egyfajta titokzatosság – tette hozzá Kishonti László vezérigazgató.

Russel professzor idecitálta a deep-learning fogalmát, amelyet algoritmusok finomhangolnak. Ha utóbbiak nem fejlődnek, maga a gépi tanulás nem fejleszthető. Buzsáki agykutató szerint a gyorsaság, a mozgás és a kapacitás nem pont az AI forradalma, sokkal inkább az emberé.

A mesterséges intelligencia valóban elveszi a munkát?

Az AImotive vezérigazgatója szerint 20 év alatt az okos gépek elterjednek, ami számos hagyományos állás megszűnéséhez fog vezetni, különösen az autóvezetésben. Egy önvezető autó számára a legfontosabb az utasa biztonsága, csak ezután jöhet a cél optimális elérése. Ehhez nanoszekundum alatti döntési potenciál kell. Ha ez sikeres, akkor ezek a kocsik gyorsan elterjednek, hiszen sokkal precíziósabban tudnak 360 fokban pásztázni. Mégis kérdéses a gép döntése, ha rólunk vagy egy járókelőről van szó. A döntés még az utas számára sem egyértelmű, hiszen koránt sem vagyunk annyira önfeláldozó hajlamúak, mint azt hinnénk magunkról. De ez a dilemma elkerülhető, ha az AI betanul minden közlekedési szabályt nemzetközileg, beleértve az időjárásbeli és egyéb nehézségeket.

Az önvezetés mellett fontos kiugrási pont még a gyógyászat, ahol elsődlegesen a diagnosztikában terjedhetnek el a gépek, a pontosabb, gyorsabb és precízebb mintázatfelismerés és falszifikációs képességek által. – vallja a radiológia, onkológia, pszichiátria és sebészet jövőbeli lehetőségeiről Buzsáki. Ugyanakkor a fejlődés irányát a kereskedelem penetrációja, valamint a profitérdekek is nagyban befolyásolják.

Ezzel a Future-talk beszélgetői rá is tértek a lehetséges veszélyekre!

Mind egyetértettek abban, hogy minden nemzet számára szükséges egyfajta AI-stratégia, mert a technológia dezinformációra és káros beavatkozásokra is alkalmas. Russel professzor szerint az AI fegyver és megfigyelés. Előbbi esetében a fegyver felismeri, megtalálja, majd kiiktatja a célpontot, emberi közreműködés nélkül. A valós veszély viszont nem egyfajta Skynet, hanem a tévedések, ami a gép kvázi dogmatikusságából fakadhat. Utóbbi pedig valós veszély, főleg, ha Kína rugalmatlanságára gondolunk. Tyson asztrofizikus csak annyit tett hozzá, hogy a befolyásolás a hirdetéseken keresztül már ,,buta” formában is jelen van és a mérleg még mindig pozitív az AI javára.

Az ember versenyelőnye nem a kreativitása – ahogyan azt eddig gondolhattuk –, hanem az érzelmi átélés képessége – vonta le a végső következtetést ebben a szakaszban Russel professzor.

A Future-talk kerekasztal-beszélgetés előrehaladtával a moderátor szerepe fokozatosan háttérbe szorult és a beszélgető partnerek igazán érdekes eszmecserét folytattak. Közbekérdeztek, esetenként vitáztak a másik gondolataival. Az eseménynek igencsak jót tettek a közönség által beküldött kérdések, amelyek beválogatásával a szervezők tovább tudták stimulálni a diskurzust, miközben – akár egy egyetemi előadóban – az átlagember is választ kaphatott arra, ami őt a leginkább foglalkoztatja a témában. Mindezt gyorsan és célratörően, akár egy google-keresés!

A résztvevők megszólalásait, észrevételeit, érdemes továbbra is figyelemmel kísérni, legalább a következő közös Future Talks-konferenciáig. Ezt és a jövőbeli beszélgetést is, mindenkinek, mindenképpen ajánljuk!