A tárlat, mely a Néprajzi Múzeumban 2024. december 13-ától látogatható, a polihisztornak állít emléket születésének százkilencvenedik és halálának száztizedik évfordulója alkalmából.

A Néprajzi Múzeum és az Országgyűlési Múzeum közös kiállítása 2024.12.13.-ától egészen 2025.06.30.-áig látogatható. A kiállítás fő törekvése, hogy a Néprajzi Múzeumban őrzött és Herman Ottóhoz köthető közel háromezer-ötszáz darabot számláló tárgyi anyag (egy része) figyelmet kapjon a nagyközönség által. Sajnos ezt a mennyiséget teljes egészében nem lehet bemutatni, de a tárlat olyan válogatást ad a kollekcióból, amely tükrözi Herman Ottó tárgyszemléletét, gyűjtési módszereit, múzeumi gondolkodását. A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak politikai pályafutásának mérföldkövei, a képviselőházban kifejtett tevékenysége, sajátos gondolkodása és beszédstílusa is.

Herman Ottóról tudható, hogy korának még csak kibontakozóban lévő néprajzi tevékenysége terén maradandót alkotott. Megteremtette az anyagi kultúra kutatásának alapjait, ami összefüggésbe hozható az önálló néprajzi múzeum létrejöttével. Az elsők között foglalkozott a halászattal kapcsolatos etnográfiával, de a pásztorkodás és más témák megismerése céljából utazta be szinte az egész Kárpát-medencét, illetve azon túlra, Norvégiába is eljutott.

Nála lesz először hangsúlyos az a fajta terepmunka, amelyet az utána jövő kutatók is elsajátítanak és alkalmaznak.

Ha áttekintjük a Herman Ottóhoz köthető műtárgyakat, akkor láthatjuk, hogy egy tekintélyes része sorozat. Munkásságára jellemző volt, hogy egy-egy tárgyféléből nagyobb számú változatot – ahogy ő emlegette „egy sor”-t, „egy egész sor”-t – gyűjtött be. Mert ezekből az adott helyszínen mindent meg akart szerezni. Ezeken keresztül tovább körvonalazódik Herman néprajzitárgy-szemlélete is, amiből kiolvasható, hogy mi volt számára érdekes, mit tartott érdemesnek megőrizni, múzeumba elhelyezni. A Néprajzi Múzeum archívumában fennmaradt gyűjtőnaplói, amelyeket az útjai során vezetett, és nemcsak írt bele, de rajzokat is készített, szintén láthatóak lesznek a kiállításon.

Herman Ottó alapította meg Magyarországon a tudományos madártant, ez azért sem lehet véletlen, mert sebészorvos apja is lelkes hobbi-ornitológus volt. A madárvonulás megfigyelésére országos hálózatot szervezett, és 1891-ben megrendezte Budapesten az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát. Ennek nyomán a Magyar Nemzeti Múzeum égisze alatt 1893-ban létrehozta a Magyar Ornitológiai Központot (a későbbi Madártani Intézetet). De ő volt az őskorkutatás és a tudományos barlangkutatás megindítója is. Annak ellenére lehetünk rá büszkék, hogy anyanyelve mellett csak 7 évesen kezdett magyarul tanulni és 12 éves koráig németül beszélt.

A néprajzi témákhoz mindvégig hozzákapcsolódnak – ahogy Kossuth Lajos fogalmazott – a „legzseniálisabb és legmagyarabb tudósunk” politikai pályafutásának mérföldkövei. Továbbá kirajzolódik Herman Ottó egyedi jelleme, megjelenése és viselkedése, amelyeknek köszönhetően a korabeli karikaturisták kedvelt figurájává vált. A kiállítás narrátoraként Mikszáth Kálmán mellett – aki szellemes karcolataiban, tudósításaiban többször ír Hermanról – végigkíséri a látogatót tanítványa, későbbi kollégája és életrajzírója Lambrecht Kálmán is.

Az időszaki tárlathoz országos vetélkedő kapcsolódik majd a Néprajzi Múzeum, a Herman Ottó Múzeum és a Herman Ottó Intézet szervezésében. Ezen a Herman Ottó nevét viselő oktatási intézmények diákjai vehetnek részt. A többfordulós, levelezős, több száz diákot érintő verseny eredményhirdetése a Madarak és fák napján, 2025. május 10-én lesz a Néprajzi Múzeumban.