Városklíma és a városlakók hőérzetének kutatása

Már tudjuk a budapesti állatkertben született tigriskölykök nemét

A Magyar Tudományos Akadémia új doktorai

Világszínvonalú díjat nyert a Gazdaságtudományi Kar vizsgarendszere

Hortobágyról telepítenek vissza vadlovakat Kazahsztánba

Okos város, okos bérbeadás: hogyan változik a lakáspiac?

Bölcsességfog: mit tehetünk, ha nem nő ki vagy, ha kinő?

Mátyus Edit nyerte az idei Ignaz L. Lieben-díjat

Japán kertkultúra – a csend és a harmónia művészete

Munkahelyváltás tudatosan – hogyan segíthet a Jooble?

2025-ös Akadémiai Aranyérem

Üzletet nyit? Akkor ezt ne feledje, mert engedélyköteles lehet!

Tigriskölykök születtek a Budapesti Állatkertben

Elindultak a budapesti Állatkert főszezoni élményprogramjai

A Magyar Tudományos Akadémia mint sztálinista intézmény?

Katajjaq – inuit női torokéneklés

A hazai innovációk levédetése

Szegedi fotoakusztikus kutatások – metaanyagokkal tökéletesítik a mérőműszert

Kollár János, az MTA külső tagja kapta a Bolyai János Nemzetközi Matematikai Díjat

Ragadós száj- és körömfájás

A hunok eredete és egy évszázados vita vége

Nyolc éve hunyt el Oláh György, a klímabarát kémia Nobel-díjas magyar tudósa

Fényérzékeny jelölési módszer a gyógyszerkutatásban

Mi a magas patogenitású madárinfluenza és miért szerepel gyakran a hírekben?

Temetik a jövőt az EASAC friss jelentésében

EGÉSZSÉG ÉS ÉLETMÓD

Mert egészség nélkül nincs tudomány sem
Idén Roska Botond neurobiológus kapja a Körber-díjat

A Svájcban kutató magyar neurobiológus, Roska Botond kapja az idén a Körber Európai Tudományos Díjat, a hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díját. A díjjal minden évben egyetlen európai tudóst ismernek el az összes tudományterületről. Az elismeréssel egymillió euró jár. Az indoklás szerint a magyar orvos munkájával forradalmi változást hozott a szemészetben. A vakság gyógyításán dolgozó tudóst …

0 277
Share
A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában

A kígyók hőlátó képessége, azaz annak mechanizmusa segítségével akár a látás is visszanyerhető. „A humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv. Az elmúlt évtizedben egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy az állatokon elért eredményekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni. A kísérletek emberi szöveten történő elvégzése épp ezért alapvető fontosságú, ennek …

0 526
Share

UNIVERZUM

A világ, ami körülvesz minket
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását adta hírül az MTA.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati Intézetének kutatói a Kepler-űrtávcső segítségével a világon elsőként mérték meg sikeresen két nagyon távoli, a Neptunuszon túl keringő égitest forgását adta hírül az MTA. A kutatás eredményeiről, amely új módszert adhat az úgynevezett Kuiper-objektumok megismeréséhez, az egyik legrangosabb csillagászati folyóirat, az Astrophysical Journal Letters is beszámolt. A Kepler-űrtávcsövet eredetileg a …

0 327
Share
A Nap a Tejútrendszer gyermeke

A Nap a Tejútrendszer kései gyermeke mondják a Texasi A&M Egyetem csillagászai, akik csaknem kétezer, a mi galaxisunkhoz hasonló csillagvárost térképeztek fel. A kutatásról a The Astrophysical Journal legújabb számában jelent meg egy tanulmány, amely arról számol be, hogy a projekt keretében egyaránt végeztek vizsgálatokat a látható fény, az ibolyántúli és az infravörös tartományban, a felvételeket …

0 1k
Share

ÉLŐVILÁG

Nem vagyunk egyedül
Az almakártevők szabályozása és a vadászpókok

Az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók a pókok. Ezek az állatok tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelmet alkalmazó vagy ökológiai almaültetvényeken. A környezetkímélő növényvédelmi technológiák alkalmazása mellett egy-egy almaültetvényen akár több mint 70 pókfaj, köztük a vadászpókok is, több tízezer egyede fordulhat elő a lombkoronában. Bár meghatározó jelentőségük lehet …

0 299
Share
Aranysakálok feltérképezése kutyák segítségével

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét. Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került. A szakértők szerint kiemelten fontos az aranysakálok feltérképezése és, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a …

0 481
Share

KÖRNYEZET

Ismerd meg a világot!
A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájékoztatása szerint az egyik leggyakoribb özöngyom a fügekaktusz (Opuntia ficus-indica).

A Duna-Ipoly Nemzeti Park tájékoztatása szerint az egyik leggyakoribb özöngyom a fügekaktusz (Opuntia ficus-indica). De más Opuntia fajok (O. phaeacantha, O. stricta), illetve más kaktusznemzettségek fajai, mint a Cylindropuntia imbricata is özöngyommá váltak. A horvát tengerparton és Bulgáriában már jelentős Opuntia humifusa kivadulás van, sőt Bulgáriában már veszélyes inváziós fajként és legelőgyomként tartják számon. Őshonos növény- és állatfajainkat nemcsak az élőhelyek eltűnése, …

0 1,000
Share

Váratlan forrásból sikerült rekonstruálni a világ népei mitokondriális DNS haplocsoportjainak eloszlását. Az ELTE TTK Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék fiatal kutatóinak, Pipek Orsolya és Medgyes-Horváth Anna Csabai István témavezetésével egy kutatás során városi szennyvízminták DNS szekvenálásával határozták meg a gyűjtési területen élő lakosság összetételét. A kutatók a COMPARE Global Sewage Surveillance Project keretében 2016 óta a világ 60 …

0 431
Share

A TudományPláza kis kikapcsolódás, kis tudományshopping hajszínre való tekintet nélkül.

MENU

Back