Az ellenszerek és vakcinák fejlesztése számos laborban egyszerre folyik most a világban.

A tudományos életben példa nélküli összefogás zajlik a fejlesztések, a munkafolyamatok és a megszerzett tudás tekintetében a világ országai között. Úgy tűnik, hogy a többség célja az, hogy időben és minél több megoldást adjanak a járvány leküzdéséhez, a SARS-CoV-2 elleni szer megtalálásának.

A vírusfertőzést sejten kívül és sejten belüli területre lehet osztani, ezért a lehetséges gyógymódokkal több ponton is be lehet avatkozni. A világban zajló SARS-CoV-2 kutatások arra irányulnak, hogy a vírust sejten kívül vagy azon belül kíséreljék meg blokkolni. A sejten kívüli blokkolás általában vakcinák segítségével létrehozott antitestekkel, mesterségesen előállított antitestekkel vagy például receptor-blokkolók közreműködésével érhetjük el. Sejten belül gátolhatjuk például a SARS-CoV-2 vírus replikációját.

A mostani koronavírus-járvány során a potenciális antivirális szerek és kezelés közül az Egészségügyi Világszervezet kiválasztotta a négy legígéretesebbnek tűnőt. Ezek klinikai hatékonyságát jelenleg egy világméretű teszt során vizsgálják, amely SOLIDARITY néven vált ismertté.

A WHO által kiválasztott négy ígéretes terápiás lehetőség a következő:

• Remdesivir antivirális szer, amely a vírus másolását végző enzimet blokkolja. A Gilead Sciences fejlesztette ki az ebola- és a marburg vírusfertőzések kezelésére, de rájöttek, hogy más egyszálú RNS-vírusok ellen is mutat antivirális aktivitást.
• Maláriaellenes szerek, melyek a vírus „érését” befolyásolják közvetett módon, a gazdasejt bizonyos folyamatainak pH-változásával.
• HIV-vírusellenes szerek (ritonavir/lopinavir) – ezek úgynevezett proteáz gátlók. A proteázok kulcsfontosságú enzimek, melyek a vírus fehérjéinek végső érését segítik. Ez egy klinikai vizsgálat során már elbukott, de a WHO szakértői szerint a betegség korai fázisában még hatásos lehet – ezt tesztelik most.)
• Ritonavir/lopinavir interferon-béta kezeléssel kombinálva – az interferon-béta a vírusfertőzés korai szakaszában adagolva segítheti a korai védelmet, ezt kombinálva az előző párossal jó eredményekre számít a szakma.

Sokak abban a tévhitben élnek, hogy ezek a szerek otthoni körülmények mellett alkalmazhatóak lesznek. De mivel ezek általában véve toxikus szerek, így a nem szakszerű adagolásuk komoly problémát okozna. Ráadásul kifejezetten kórházi körülmények közt adható gyógyszerekről van szó, preventív szedésük sem javallott. Kulcsfontosságú az időzítés és a dózis, amit minden esetben orvosnak kell eldöntenie. Továbbá a klinikai tesztelések is hátravannak még.

Ha megelőzésről beszélünk, akkor a még nem fertőzött emberek védelme érdekében vakcinákról beszélhetünk. A vakcinák hatására, célzott, vírusra specifikus antitestek termelődnek a szervezetben, melyek a későbbi vírusbejutást gyorsan és célzottan hatástalanítják. Jelenleg több ígéretes és modern vakcina prototípus készül a világ több laboratóriumában. Ezek közül van, amelyik már a klinikai tesztelések fázisában jár (Oxfordi Egyetem).

A CEPI nevű tudományos és technológiai összefogás tájékoztatása szerint 2020. április 8-áig 115 oltóanyag-jelölt volt különféle fejlettségi stádiumokban.

Ebből 78 aktív, 37 pedig megerősítetlen. A tanulmány szerint a technológiai platformok széles skáláját vizsgálják, ideértve a hagyományos és az új megközelítéseket is.

Az aktív projektek nagy része feltáró vagy preklinikai szakaszban van. A közelmúltban azonban öt jelölt került a klinikai fejlesztésbe, köztük az mRNA-1273 (Moderna), az Ad5-nCoV (CanSino Biologicals), az INO-4800 (Inovio), az LV-SMENP-DC és a patogén-specifikus aAPC (Shenzhen Geno-Immunical Medical Institute). Nevezetesen, a Moderna csak a szekvencia azonosítása után 63 nappal kezdte meg mRNS-alapú oltása klinikai vizsgálatát.

Az is látszik, hogy a vakcinák kidolgozásában alkalmazott specifikus SARS-CoV-2 antigénekkel kapcsolatos nyilvános információk korlátozottak, és hogy a legtöbb oltóanyagjelölt – amelyről információ áll rendelkezésre – célja a vírus felszíni. fehérje elleni semlegesítő antitestek indukálása. A 78 megerősített aktív oltóanyagjelölt közül 56-ot (72%) magán- vagy céges gyógyszeripari fejlesztők dolgoznak ki. A megerősített aktív oltóanyagjelöltek közül 36 (46%) fejlesztő Észak-Amerikában, 14 (18%) Kínában, 14 (18%) Ázsiában (Kína kivételével) és Ausztráliában, és 14 (18%) Európában van.