Gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás


Gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket okoz.

Emellett a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat tapasztalhatunk Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata és az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt.

Az új adatok szerint a szélsőséges időjárási események az utóbbi 36 évben gyakoribbak, mint korábban. Az áradások, villámárvizek, part menti áradások száma csak az utóbbi öt évet tekintve is szignifikánsan nőtt – derül ki az Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből. A jelentés egy 2013-as tanulmány frissített kiadása. Az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. A szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok (a szárazság) és az erdőtüzek több mint kétszer olyan gyakran fordulnak elő 1980 óta, mint azelőtt. A zivatarok, viharok száma pedig megkétszereződött 1980 óta.

 

A szélsőséges időjárás eseményei jelentős károkat okoznak.A szélsőséges időjárás eseményei jelentős károkat okoznak.

Az EASAC által felkért szerzők friss adatsorai szerint a zivatarkárok megkétszereződtek az Egyesült Államokban: míg 1980-ban 10 milliárd dollár kár keletkezett a viharok miatt, addig 2015-ben majdnem 20 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg. Pozitívabb fejlemény, hogy ezzel szemben Európában ugyanezen időszak alatt alig emelkedtek a folyók áradásai miatt bekövetkezett károk, annak ellenére, hogy gyakrabban történtek áradások. Ez azt jelenti, hogy az árvízvédelmi intézkedések hasznosnak bizonyultak.

Leállhat-e a Golf-áramlat?

A Golf-áramat az atlanti áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation) része. Folytatásával, az Észak-atlanti-áramlással együtt a Mexikói-öböl meleg vizét szállítja északra. Az EASAC-jelentés 2013-as és 2018-as kiadásában is foglalkozik azzal a kockázattal, amelyet az áramlat meggyengülése vagy leállása jelentene, hiszen emiatt egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozna.

A klímakutatók között jelenleg is szakmai vita folyik arról, hogy okozhatja-e az áramlat teljes leállását az, hogy több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba – egyrészt, mert a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, másrészt, mert olvad a grönlandi jég. Az EASAC-jelentés szerint az oceanográfiai adatgyűjtés bővülő eszköztára segítségével megbízhatóbb előrejelzéseket kell készíteni a felmelegedésnek az áramlatra gyakorolt hatásáról. A jelentés továbbra felhívja a figyelmet arra, hogy a gyengülő és kanyargósabb vonalú futóáramlásnak bizonyíthatóan szerepe van az Arktisz gyors felmelegedésében, egyszersmind a Sarkkörtől jóval délebbre eső vidékeken – Európában és az USA keleti részén – bekövetkező kemény fagyok kialakulásában.

 



Previous Újra filmklub az Akadémián
Next Melegben félelmetesebbek a pókok?

No Comment

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.