Több hír is felröppent a minap, amik alapján most már tuti biztos, hogy a környezet miatt előbb utóbb meghalunk.

Természetesen azt, hogy a hőség miatti halálozások száma 2080-ra New Yorkban eléri a milliós számot az emberiség csak magának köszönheti majd. 2000 és 2006 között éves átlagban 640 ember hunyt el New Yorkban a hőség miatt. De egy, a klímaváltozás következményeivel foglalkozó új tanulmány szerint 2080-ra évente 3300 new york-i ember veszítheti életét, mert a klímaváltozás miatt emelkedő hőmérséklet és a népesség változó megoszlása is közre játszik a hőséggel kapcsolatos halálozások megugrásában. Bár az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése ezeket a halálozással kapcsolatos becsült adatokat lejjebb szoríthatják. A szakértők szerint sokak halálát meg lehetne előzni az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásával, és azzal, ha olyan intézkedéseket hoznának, amelyek segítenének az embereknek alkalmazkodni a hőséghez. A hőséghez társul a légszennyezettség.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közelmúltban kiadott jelentésében arra hívja fel a figyelmet, hogy 2040-ig milliókkal nőhet a légszennyezés miatti halálozások száma is. Főleg akkor, ha az energia előállításában és felhasználásában nem lesz változás. Jelenleg évente mintegy 6,5 millióan halnak meg világszerte a kül- vagy beltéri levegő rossz minősége miatt, így a légszennyezettség éppen lecsúszva a dobogós helyezésről, a negyedik helyen áll az emberi egészségre legnagyobb veszélyt jelentő tényezők sorában a magas vérnyomás, a nem megfelelő étrend és a dohányzás mögött.

A környezetünk betegít meg bennünket, a legsúlyosabb károkat a kén-dioxid, a nitrogén-oxid és a gyakran savakat, fémeket, termőföld- és porrészecskéket tartalmazó finomszemcsés anyagok okozzák, hiszen a levegőben szálló apró részecskék hosszú távon tüdőrákot, agyvérzést, szívbetegséget okozhatnak, de szívrohamot is előidézhetnek. Több millió tonna szennyező anyag kerül a légkörbe évente a gyárak, erőművek, autók, teherautók, valamint 2,7 milliárd olyan ember által, akik még kályhával tüzelnek (főleg a fa, szén és egyéb biomassza), egészségtelenül főznek. Ha pedig nem történik változás, a kültéri levegő szennyezettsége miatti halálos áldozatok száma világszerte a jelenlegi évi 3 millióról 4,5 millióra növekedhet. A növekedés csaknem 90 százalékáért Ázsia felelős.

Magyarországi aktualitás, hogy néhány nappal ezelőtt lezárult az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) és az Országos Meteorológiai Szolgálatnál működő Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központ eszközparkjának megújítása. A projekt megvalósítását a Svájci hozzájárulás elnevezésű pénzügyi támogatási program segítette. A fejlesztés összköltsége 1,7 milliárd forint volt, amelynek 85 százalékát Svájc, 15 százalékát Magyarország biztosította. Magyarországon 8-14 ezerre becsülik a légszennyezettséggel összefüggő halálesetek számát. A levegő minőségének javításával a halálesetek 6-8 százaléka lenne megelőzhető. Az OLM eszközparkjának megújítása során 231 új mérőeszköz került az intézmény tulajdonába, ezekből 191 eszköz mintavételre szolgál, 40 laboratóriumi készülék pedig a Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központban üzemel majd. Az új berendezések segítségével fel lehet majd mérni a legszennyezettebb településeket az országban. Cikkünk megjelenésével egyidőben a budapesti légszennyezettség romlása és az ózonkoncentráció emelkedése várható.

Bár a károsanyag-kibocsátás mértéke a becslések szerint világszerte csökkenni fog, a jelenlegi és tervezett energiapolitikai intézkedések nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy javítsák a levegő minőségét.