Új magyar számítási rekord és szuperszámítógépes szimulációs modell


Új magyar számítási rekord és szuperszámítógépes szimulációs modell
Olvasási idő: 2 perc

Bonyolult biokémiai összefüggéseket is segít megoldani az új magyar szimulációs modell.

Új számítási rekordot állított fel, bonyolult kvantumfizikai rendszerek szuperszámítógépes szimulációi terén, két magyar kutató. Az ELTE doktorandusza, Menczer Andor és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Legeza Örs AI-gyorsítókkal elért eredménye új mérföldkövet jelent a kvantumos anyag számítógépes modellezése terén. Továbbá nagy segítséget nyújthat olyan kísérletek és ipari fejlesztések során, amelyek korábban rengeteg időbe és pénzbe kerültek.

Kétszázötvenezer milliárdnyi elemi műveletet képes megoldani másodpercenként az új szuperszámítógépes szimulációs program. Segítségével csökkenteni lehet például a gyógyszerfejlesztés, vagy épp az energiaszállítás hatékonyságának növelésére irányuló kutatások költségeit. A csaknem negyed PetaFlops teljesítményről szóló eredményt a közelmúltban publikálták legújabb tudományos cikkükben az amerikai Pacific Northwest Nemzeti Laboratóriummal, illetve az NVIDIA és SandboxAQ Google startup ipari partnerekkel közösen.

„Ez az AI-gyorsítókkal elért eredmény új mérföldkövet jelent a kvantumos anyag számítógépes modellezése terén, és a klasszikus és kvantumszámítógépek teljesítményharcában egy újabb megdöntendő határt támaszt” – értékelte az eredményüket Legeza Örs.

Az NVIDIA DGX-H100 eszközön elért 246 TeraFlops teljesítmény egy csaknem 80 darab 128 magos számítógép, avagy 700-1000 darab modern laptop teljesítményével egyenértékű. Ez majdnem a fele a hazai Komondor nevű szuperszámítógép mesterséges intelligencia (AI) partíció teljesítményének (0,6 PetaFlops). Mindez igen komoly áttörést jelent az új hardver eszközök által biztosított teljesítmény kiaknázásra a nem kifejezetten mesterséges intelligenciára épülő algoritmusok esetén.

Az elérhető teljesítmény még tovább növelhető az egyedi számítógépek összekapcsolásával.

Így az úgynevezett multinode-os variánssal a több PetaFlops-os tartomány elérése sem jelent akadályt. (2015-ben a világ akkori egyik legnagyobb japán szuperszámítógép teljesítménye 10 PetaFlops volt.) Legeza Örs szerint ezek az újabb matematikai algoritmusok és az információtechnológia szinte felfoghatatlan ütemű fejlődése együttesen olyan bonyolult kvantumos rendszerek vizsgálata előtt nyitja meg az utat, melyek korábban csak a kutatók álmaiban léteztek.

A számítási bravúr mellett a közös kutatás példátlan pontosságú eredményeket hozott az átmenetifém-metalloenzimeket tartalmazó összetett biokémia rendszerekre is. A fémtartalmú katalizátorok számos ipari és biológiai folyamatban kulcsfontosságúak és alapvető szerepet játszanak a kémiai reakciók elősegítésében. Az energiaátalakítás ezen „kiserőművei” továbbá létfontosságúak több iparág számára is, beleértve az orvostudományt, az energiatermelést és számos fogyasztói terméket. A katalizátorok felgyorsítják a kémiai reakciókat, csökkentve a kémiai átalakuláshoz szükséges energiát, hatékonyabbá és fenntarthatóbbá téve ezáltal a kapcsolódó folyamatokat. Megértésük és optimalizálásuk elengedhetetlen napjaink nagy globális kihívásainak kezeléséhez, mint például a zöldenergia-termelés vagy a környezeti fenntarthatóság.

Az új kutatási irány egyre nagyobb figyelmet kap ipari körökben is mivel a tenzorhálózat algoritmus AI-alapú módszerekkel való ötvözése egy egészen új szimulációs környezetet teremt a gyógyszeripar és vegyipar számára is. Az óriási teljesítménynövekedés révén pedig a korábban több hónapig tartó számítások jelenleg már akár napi szinten is megvalósíthatók. Ez  pedig a kvantumkémiai modellezéshez biztosít egy egészen új eszköztárat.



Previous A Magyar Tudomány Ünnepe, idén is lesz
Next Hangtompító selyem

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

thirteen − nine =