Az atomjégtörő hajót a Balti Hajógyárban építették a Roszatom állami atomenergetikai vállalat megbízásából.

A Csukotka atomjégtörőt még 2024. november 6-án bocsátották vízre Szentpéterváron a Balti Hajógyár dokkjában. Érdekesség, hogy a Csukotka vízre bocsátási ceremóniájáról a Balti Hajógyár a Telegram csatornáján számolt be. Bár videokapcsolaton keresztül maga Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke adta meg a jelet, az ünnepségen több mint 12 000 ember vett részt, köztük üzemi dolgozók családjaikkal, tiszteletbeli vendégek, kormánytisztviselők, gyártói és vállalkozói képviselői.

Már korábban is hét atomjégtörő üzemelt az Északi-sarkvidéken. A három univerzális atomjégtörő, az Arktyika, a Szibir és az Urál az új generációhoz tartozik, a régebbiek közül a Jamal, az 50 Let Pobedi, a Tajmir és a Vajgacs képezi a flotta további részét. A mostani nyolcadik, az orosz atommeghajtású jégtörőhajók új generációjának negyedik egysége, a Csukotka, azaz a Csukcsföld nevet viselő atomjégtörő körülbelül 4 év alatt jutott el a vízre bocsátásig. Még Vlagyimir Putyin is példaértékűnek nevezte a projektet a ceremónián, ami 2025-re készül el teljesen.

„Pontosan így kell fejlődnie az egész hazai gazdaságnak a saját fejlesztésű technológia és az áttörést jelentő saját tudományos megoldások mentén. Újfent hangsúlyozni szeretném, hogy az Északi-tenger mentén fekvő területek fejlesztése és az északi-tengeri hajózási útvonalon bonyolított teherforgalom növelésére vonatkozó terveink megvalósítása közvetlenül függ az ország jégtörő flottájának megerősítésétől. Mint tudjuk, ambiciózus céljaink vannak. Sok munka áll előttünk. Ezt szem előtt tartva javaslom, hogy a jövőben tartsunk egy külön ülést ebben a témában, hogy alaposan kidolgozzuk, előkészítsük és átfogóan megvitassuk az északi tengeri útvonal jövőbeli fejlesztésével kapcsolatos összes kérdést, és konkrét, érdemi döntéseket hozzunk.”

Általánosságban elmondható, hogy az orosz terv szerint jelentősen növelni kell a jégtörő-hajózás biztonságát, megbízhatóságát a régióban. Ennek érdekében tovább fogják javítani a műholdas navigáció, a kommunikáció és a jégviszonyok megfigyelésének minőségét. Korszerűsítik az északi-sarkvidéki kikötők infrastruktúráját és lefektetik a hozzájuk szükséges vasútvonalakat. Szó van többek között a murmanszki közlekedési csomóponthoz vezető rövid és hosszú távú vasúti megközelítések kapacitásának bővítéséről és növeléséről, valamint az északi szélességi vasútvonal megépítéséről, amely a Jamal, Tajmir és a krasznojarszki terület északi részén fekvő kikötőkhöz való hozzáférést biztosítja majd.

Mit tudunk a Csukotka (LK-60Ya) jégtörőről?

A most vízre bocsátott Csukotka és a többi, 22220-as projektszámú, 9-es jégosztályú atomjégtörő közös jellemzője, hogy kettős merülésűek. Képesek a nagy szibériai folyók torkolatának sekély vizén is törni a jeget, használhatóvá téve télen is a kikötőket, illetve tavasszal a jégzajlás idején is bevethetők az áradásokat okozó jégtorlaszok ellen. A most vízre bocsátott Csukotkát 2020-ban kezdték el építeni. A meghajtást biztosító két RITM-200-as reaktort, illetve a főegységeket már a szárazdokkban beépítették. 

• A munka megrendelője a Roszatomhoz tartozó FSUE Atomflot.
• A Csukotka jégtörő hossza: 173,3 m (160 m a tervezett vízvonal mentén),
• szélessége: 34 m (33 m a függőleges vonal mentén),
• oldalmagassága a hajó közepén: 15,2 m,
• vízvonaltól a főárbocig való magassága az összes munka befejezése után 57 méter, ami összehasonlítható egy 20 emeletes épület magasságával.
• Merülése: (10,5 m/8,65 m), amely lehetővé teszi a működést mind a sarkvidéki vizeken, mind a sarki folyók torkolatánál, beleértve sekély vizű területeket is.
• Vízkiszorítása: 33,54 ezer tonna,
• teljesítménye: 55-60 MW (tengelyeken).
• 2 reaktoros erőmű RITM-200 működteti, amelynek telepítése körülbelül 3,5 hónapig tartott a hajóépítőknek.
• A gőzfejlesztő erőművi blokkok mindegyike 175 MW hőteljesítményű és 147,5 tonna tömegű.
• Összesen három hidroelektromos motorja van – kettő fedélzeti és egy központi. Mindegyik villanymotor teljesítménye 20 MW.
• Az atommeghajtású hajó törzse strapabíró, korrózióálló acélból készült, védve van a jégképződéstől és a jégtapadástól.
• Maximális jégtörése: 2,9 m (ebben az esetben 1,5-2 csomós sebességgel képes haladni).
• Sebessége: 22 csomó (tiszta vízben).
• A reaktorok élettartama: 40 év,
• legénység létszáma: 54 fő.

A hagyományoknak megfelelően a jégtörőt vízre bocsátásakor „megkeresztelik”.

Azaz egy üveg pezsgőt törnek el az atomjégtörő orrán, amelynek szétáradó habja jelképezi a hajó első érintkezését a tenger hullámával. A „keresztelést” ezúttal Jelena Smeljova, a Szíriusz Egyetem Tehetség és siker elnevezésű alapítványának vezetője végezte el. Emlékeztetett rá, hogy a hajózás biztosítása mellett az Északi-sarkvidék kutatói, köztük a Szíriusz tudósai is nagy hasznát veszik az atomjégtörőknek. Mint mondta, 45 nap után épp most tért vissza az egyik tudományos expedíció, amely azt tanulmányozta, hogy miként hat az örök fagy a tengerek szén-dioxid-szintjének változására. Emellett rengeteg talaj- és vízmintát vettek az expedíció során. Smeljova hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha az atomjégtörők a jövőben még inkább be tudnának kapcsolódni a tudományos kutatásokba. Ez fontos annak érdekében, hogy megerősítsék pozícióikat az Északi-sarkvidék tudományos feltérképezése terén. Főleg, mert ez Oroszország tudományos és technológiai fejlesztési stratégiájának egyik fő prioritása.

Miután vízre bocsátották a Csukotka atomjégtörőt, folytatódik a hajótest és a felépítmények, illetve a gépészeti berendezések szerelése. A legújabb orosz atomjégtörő 2026-ban kezdi meg a szolgálatot. Várhatóan a Barents-, Pechora- és Kara-tengerben, valamint a folyó torkolatának sekélyebb területein teljesít majd szolgálatot. Az északi-tengeri hajózási útvonal a legrövidebb utat biztosítja Eurázsia nyugati része és az ázsiai-csendes-óceáni térség között. Az útvonal a Barents- és a Kara-tenger határán kezdődik (a Kara-kapu-szorosnál), és a Bering-szorosnál (Gyezsnyov-foknál) ér véget. Az útvonal teljes hossza 5600 kilométer. Az Északi-sarki-óceán, ismertebb nevén a Jeges-tenger (a Kara-, Laptyev-, Kelet-Szibériai- és Csukcs-tenger) mentén húzódik és az Északi-sarkvidék kikötőit és Szibéria nagy folyóit szolgálja ki. Az Oroszoroszági Föderáció sarkvidéki területein hat jelentős kikötő működik: Szabetta, Dikszon, Dugyinka, Hatanga, Tyikszi és Pevek. Leegyszerűsítve tehát a Csukotka atommeghajtású jégtörő az Északi-sarkvidék nyugati részén fog munkába állni.

További jégtörőként pedig a Sztálingrád (jövőre vízre kerül), a Jakutyija (95%-os állapot) és a Leningrád is készül a vízrebocsátásra, de a Zvezda hajógyárban épül az új generációs Leader atomjégtörő is.

A Balti Hajógyárban egyidejűleg három új atomjégtörő hajó készül. Az év végén várhatóan felvonják a zászlót és átadják a Jakutyiját. Idén januárban Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében megkezdődött a Leningrád névre keresztelt atomjégtörő építése és a távol-keleti Zvezda Hajógyárban folytatódik a legnagyobb teljesítményű orosz atomjégtörő, a flotta majdani zászlóshajója, a 10510-es projektszámú Rosszija építése is.

A Roszatom egyik stratégiai célja, hogy az északi-tengeri útvonalat olyan hatékony közlekedési artériává tegye, amely összeköti Európát, Oroszországot és az ázsiai-csendes-óceáni térséget. Jelenleg zajlik az úgynevezett nagy északi-tengeri hajózási útvonal projekt kidolgozása, amely egy Kalinyingrádtól és Szentpétervártól Vlagyivosztokig terjedő közlekedési folyosót biztosít majd.