Diverfarming – Új mezőgazdasági módszer


Diverfarming - Új mezőgazdasági módszer
Olvasási idő: 3 perc

A talaj a növények fejlődésének természetes közege. A felelős mezőgazdasági szereplők szerint a talaj, azaz a föld termékenysége nagyon fontos kérdés.

Bár már a középkortól ismerünk egymezős földművelési rendszert, vagyis olyan területeket, amikor a földeket állandóan használták, de azért a régebbi időszakokban is figyeltek rá, hogy megőrizzék a talaj termőképességét. Ezért hallhattunk olyan fogalmakról, mint:

  • köztes művelés (sávos, vegyes, váltó): két vagy több növényt egy időben és térben együtt termesztenek, sor közé vetéskor a főtermény sorai közé kerül a köztes vetemény;
  • vetésforgó: különböző termények termesztése éves egymásutánban ugyanazon a helyen;
  • többszörös vetés: különböző termények termesztése évszakos egymásutánban (ugyanabban az évben);
  • korábbi évszázadokban volt a két- (az egyikbe gabonát vetettek, a másikat ugaron hagyták) és háromnyomásos földművelés (elsőbe ősszel búzát, rozsot vetettek, a másodikba tavasszal árpát, zabot vagy zöldséget (babot, borsót, lencsét), a harmadikat ugaron hagyták, a vetéstervet pedig évente forgatták.

A diverzifikált termesztési rendszer olyan gazdálkodás, amely többféle növény és állat, valamint termékeik előállítását szorgalmazza egy adott földterületen. Szemben a monokultúrával vagy a nagymértékű specializációval. A diverzifikált termesztési rendszerek nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatások (közvetlenül vagy közvetve támogatják túlélésünket és életminőségünket): produktivitás, biodiverzitás, talajtermékenység, talajminőség, csökkent erózió, vízminőség, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése.

A felelős mezőgazdasági szereplők szerint a talaj, azaz a föld termékenysége nagyon fontos kérdés.

Képesek-e a kis ráfordítású diverzifikált termesztési rendszerek növelni a gazdálkodók versenyképességét és a hosszútávú fenntarthatóságot?

A diverzifikált termesztési rendszerek nem függenek egyetlen terménytől. Az árak, a piac, az éghajlat ingadozása, a növényi betegségek nem járnak drasztikus hatással a helyi gazdaságra. A diverzifikáció révén a gazdálkodók az élelmiszereken és takarmányokon kívül sok másféle árut is előállítanak. A diverzifikált termesztési rendszer fajtájától és bonyolultságától függően. Csökkentik kiadásaikat, növelik az új piacokra jutás lehetőségeit és a gazdasági hasznot. A beruházások rövidebb idő alatt megtérülnek például, ha fákat kombinálnak rövid tenyészidejű mezőgazdasági terményekkel. Továbbá, a diverzifikált rendszerek nagyobb stabilitást engednek meg a termelésben.

Mindezt a Diverfarming projekt is összefogja Európában. Magyarországról hárman képviseltetik magukat: a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Természettudományi Kar (TTK) Földrajzi és Földtudományi Intézetének kutatói, Gere Attila Pincészete és a Nedel-Market Kft. Tag még Európa-szerte további huszonnégy szervezettől több mint ötven kutató, szakember, gazdálkodó és vállalkozó. A projekt az Európai Bizottság Horizon 2020 programjának finanszírozásában valósul meg.

A Diverfarming projekt mérési eredményekkel szemlélteti azokat a környezeti és gazdasági előnyöket, melyeket egy új, többféle terményen és alacsony ráfordításon alapuló mezőgazdasági módszer bevezetése eredményezne a hagyományos monokultúrás gazdálkodással szemben.

Ennek érdekében a csoport huszonöt földterületen végez méréseket hat ország hat fő klímaterületén:

Észak Mediterrán, Dél Mediterrán, Atlanti, Kontinentális, Boreális és Pannon, összehasonlítva ezeket a monokultúrás területek méréseivel. A PTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének képviseletében Lóczy Dénes egyetemi tanár és Dezső József adjunktus vesz részt a kutatásokban, mérésekben.

A végső cél egyrészt, hogy az európai és nemzeti hatóságokat és szervezeteket megfelelő adatokkal lássák el saját agrárpolitikai döntéseik megalapozott meghozatalára. Valamint hogy a jó gyakorlatokat a gazdákhoz is eljuttassák. A projekt célja emellett a Diverfarming elvei szerint gazdálkodó közösségek építése. A “Légy Diverfarmer” szlogen alatt a Diverfarming belekezd egy civileket mozgósító tudományos projektbe. Bevonva a mezőgazdasági közösségeket a döntéshozatalba és a kísérletezésbe egyaránt.

Céljuk

  • a különböző diverzifikált termesztési rendszerek kifejlesztése és kipróbálása (vetésforgók, többszörös és köztes vetemény élelmiszer, takarmány és ipari növények termesztésére) kis ráfordítású műveléssel, hagyományos és biogazdálkodási rendszerben esettanulmányok számára a termőföld termékenységének és a növények minőségének fokozása céljából, csökkentett gépesítési, műtrágya, növényvédő szer, energia és vízigénnyel;
  • annak feltárása, hogyan képesek a diverzifikált termesztési rendszerek kis ráfordítás mellett fokozni az ökoszisztéma szolgáltatásokat (talajtermékenység, a talaj és a vizek szennyezésének elkerülése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése, a szénmegkötés, a vízellátottság, az erózió elleni védekezés, a felszín feletti és alatti biodiverzitás, valamint a növényi betegségek megelőzése);
  • olyan új szervezeti struktúrák ajánlása a gazdálkodótól a fogyasztóig, amelyek műszaki, társadalmi, kulturális és közgazdasági szempontból alkalmazkodnak az új termelési modellekhez;
  • olyan agro-ökoszisztéma modellek kifejlesztése, amelyek feltárják, hogy a diverzifikált termesztési rendszerek hogyan befolyásolják a föld termékenységét és a talaj-növény rendszert, annak érdekében, hogy a végfelhasználók és a döntéshozók számára is megjelölhessük a legmegfelelőbb változatot az egyes pedoklimatikus régiók és gazdaságméretek számára.


Previous Debrecen - Tudományos kikapcsolódás a nyárra
Next Szúnyogok - nyári ellenségeink

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

5 × három =