A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás módszereivel jelzik előre a koronavírus-járvány terjedését a Debreceni Egyetem Informatikai Karának kutatói is.

A több kar közreműködésével készült speciális szoftver folyamatosan modellezi a várható esetszámot és a járvány alakulását. Debrecenben Népegészségügyi Kar kutatócsoportja által használt módszer jelentette a kiindulási alapot az Informatikai Kar előrejelző szoftveréhez, melynek fejlesztésében az Általános Orvostudományi Kar és a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház szakemberei is közreműködtek.

A program az informatika legmodernebb módszereivel, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás eszközeinek felhasználásával jósolja meg a koronavírus-járvány alakulását.

Az időben egymást követő adatokat megjelenítő problémák megoldására vannak klasszikus matematikai modellek. Ezeknél differenciálegyenletek révén kapják meg például a görbe várható kifutásának irányát. Ezekben az esetekben a matematikusoknak kell meghatározniuk azt az egyenletet, ami leírja a vírus terjedését. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás esetében az adathalmazt kell betáplálni a programba és ő állapítja meg a járvány viselkedését. Ez alapján számolja ki a várható esetszámot.

A szekvenciális adatok feldolgozásához rekurrens neurális háló architektúrát használnak, amelyet a WHO hivatalos adataival töltenek fel.

Ebben az esetben az optimalizáció jelenti a legnagyobb kihívást, hogy minél pontosabb predikciót nyújtsanak az esetszámról. A kutatás következő fázisában további metaadatokat táplálnak a rendszerbe. Például az adott térségek regionális sajátosságairól, a meghozott egészségügyi intézkedésekről, korlátozásokról, a karanténok számáról, a népességről, a lakosság egészségügyi állapotáról. Mindezt azért, hogy még pontosabb legyen az előrejelzés.

Debrecenben az Informatikai Kar kutatói kétféle predikciót készítenek: az egyik a járvány tekintetében előrébb járó kínai adatok alapján számolják ki a vírus terjedését, míg a másik típusban a kínai adatokon kívül, az országspecikfikus jellemzőket is figyelembe veszik. A kutatás eredményeként az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, valamint Magyarország területén modellezik a járvány viselkedését.

Az már világosan látszik, hogy helytálló a népegészségügyi kutatók hipotézise, miszerint több csúcsra lehet számítani a görbén, ezt erősíti meg a már előrébb járó kínai modell is.