Moore törvénye és a jövő lehetőségei


Moore törvénye és a jövő lehetőségei
Olvasási idő: 2 perc

Idén március 24-én, 94 éves korában halt meg az Intel legendás alapító atyja, Gordon Earle Moore.

Ez az igazán haladó szellemű ember, egyike volt azoknak, akiknek köszönhetően megjelentek a személyi számítógépek, okostelefonok és más okos dolgok. Ő volt a Moore-törvény megalkotója. Bár valójában nem is egy törvény, hanem egyfajta tapasztalati megfigyelés, amit Moore 1965-ben az Electronics Magazine egy cikkében publikált. Bármennyire is híres ma a cikk, akkoriban nem keltett sok visszhangot. A Caltech kutatója, Carver Mead lett az igehirdető, aztán egy ponton a prófécia diktátummá változott, amely meghatározta a céltempót, így született Moore törvénye. A leggyakoribb első megfogalmazása szerint egy integrált áramkörön található alkotóelemek száma évente megduplázódik, amíg 1975-re el nem éri majd a 65 ezres számot.

Ezt 1975-ben update-elte arra, hogy kétévente duplázódni fog a tranzisztorok száma egy chipen. Onnantól számítva ez hajtotta a félvezetőipart. Bár az első mikroprocesszort 1971-ben adták ki – Intel 4004 néven, azóta a mikroprocesszor-ipar Moore előrejelzésének megfelelően fejlődik. Az első félvezető tranzisztorok akkorák voltak, mint egy radír a ceruza végén, ma pedig már a szem számára is láthatatlanok.

Moore törvénye több mint fél évszázada határozza meg a mikroelektronika fejlődésének ütemét – köszönhetően annak, hogy oly régóta megfigyelhetően, szemünk előtt zajlik le a digitális forradalom – az élet és a társadalom nagy átrendeződése. Az egészet a mezőgazdasági és az ipari forradalomhoz szokták hasonlítani, csak a digitális forradalom sokkal gyorsabban halad, mint az előbb említett másik kettő. Moore törvénye pedig, mint egy karmester, szinkronizálja a technológiai evolúció különböző aspektusait – ennek megfelelően ezek a fél évszázados számítógépek fantasztikus ütemben zsugorodtak és olcsóbbak lettek, így most mindenhol körülvesznek bennünket, ezáltal okos és egyre fontosabb láthatatlan részévé válnak mesterséges környezetünknek.

Mióta ezt a törvény köztudott, a tranzisztorok száma és a számítógépek teljesítménye milliószorosára nőtt, a tranzisztorok ára pedig milliószorosára esett.

A mikroprocesszorok olcsóbbá válása gyors előrelépést jelent azokon a területeken is, ahol széles körben használják őket. A legcsodálatosabb az, hogy Moore törvényét semmilyen elmélet nem támasztja alá, csupán empirikus megfigyelés – olyan korszakban élünk, amikor a gyakorlat megelőzi az elméletet. Maga Gordon Moore sem gondolta, hogy a törvénye ilyen sokáig működni fog. Sőt, évekig ő maga sem tartotta helyénvalónak a törvény szó alkalmazását. Hogy mikor lassul le a robbanásszerű fejlődés azt senki sem tudja, bár minden évben eltemetik Moore törvényét. A 2010-es években már Maga Moore is azt vetítette előre, könnyen lehet, hogy az általa felfedezett szabályszerűség nemsokára érvényét veszti.

Előbb-utóbb minden jónak vége szakad, különösen az exponenciális növekedésnek. A tranzisztorok nem csökkenhetnek a végtelenségig. Stephen Hawking szerint az integrált áramköri technológia határait a fény véges sebessége és az anyagok atomi természete jelenti. Most az elektronika teljesítménye tovább növekszik a számítások párhuzamosítása, a többmagos processzorok létrehozása miatt. A további növekedéshez vagy új fizikai adathordozókra, vagy új számítási elvekre lesz szükség. Ám a mesterséges intelligencia máris megmentette – a generatív modellek és új neurális hálózati eszközök lehetővé teszik a meglévő infrastruktúra nagyságrendekkel hatékonyabb működését. Továbbá az is lehet, hogy hamar eljön az új infrastruktúra: fotonika, spintronika, szén nanocsöves tranzisztorok, kvantumszámítógépek …

Kíváncsian várjuk, igaz lesz-e az a jóslat, hogy végül minden technológia telítődik.



Previous Gondolkodjunk kritikusan a kritikai gondolkodás módszeréről!
Next Globális villámtevékenység

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

öt × 4 =