Olvasási idő: 10 perc

A kertészek, botanikusok és gyógynövények iránt érdeklődők számára a latin növénynevek tanulása egyszerre kihívás és óriási segítség.

A köznyelvi elnevezések gyakran félrevezetők, régiónként változnak, sőt, egyazon növényt többféleképpen is nevezhetik. A latin, vagyis pontosabban fogalmazva, a tudományos elnevezés ezzel szemben nemzetközi „útlevelet” ad a növénynek, így az bárhol a világon pontosan beazonosíthatóvá válik. Latin növényneveket, tudományos növényneveket – jócskán vannak köztük görög szavak is – tanulni semmivel sem másabb, mint idegennyelvű szavakat tanulni. Csak más nyelvek esetében talán nagyobb a motiváció és több a körülöttünk lévő inger, nagyobb a megalapozás. Ebben a cikkben most mégis azzal fogunk foglalkozni, hogy leendő kertészeknek segítsünk. Mert a kérdés állandó a kezdőknél, hogyan tanuljunk latin növényneveket, tudományos növényneveket és hogyan rögzítsük a sokszor bonyolultnak tűnő növényneveket a hosszútávú memóriánkban?

Hogyan tanuljunk latin növényneveket? A lehetetlen megvalósításához indítsunk egy kis motiválással!

Ha körbenézünk a világban, gyorsan belátható, hogy a latin nyelv láthatatlanul van jelen a mindennapjainkban. Minden elkeseredett, latin szavakat tanuló diák elmondhatja magáról, hogy sokkal több latin szót ismert, mint azt hiszi. Mivel a latin gyökerű szavakat észrevétlenül is használjuk nap mint nap. Ez azt jelenti, hogy a latin nem egy távoli, poros őskövületek által használt nyelv, hanem olyan alap, amely átszövi kultúránkat, gondolkodásunkat. Ha felismerjük ezeket a kapcsolódásokat, könnyebben tanulunk új szavakat, és jobban megértjük a nyelvek logikáját. Néhány szó legyen ennek bizonyítéka:

• kollégium – latin collegium (társulás, közösség)
• univerzum – latin universum (az egész világ)
• maximum – latin maximum (legnagyobb)
• minimum – latin minimum (legkisebb)
• kreatív – latin creare (alkotni)
• video – latin video (látok)
• iskola – latin schola (tanulás, tanhely)
• vakáció – latin vacatio (mentesség, szünidő)
• modern – latin modernus (újabb, korszerű)
• muzsika – latin musica

Hogyan tanuljunk latin növényneveket, tudományos növényneveket? – Rövid történeti áttekintés

A növények tudományos rendszerezésének mérföldköve Carl von Linné (1707-1778) svéd természettudós nevéhez fűződik. Fő műve a Species Plantarum. A 18. században ő dolgozta ki a ma is használatos binomiális nevezéktant (kettős nevezéktan). Eszerint minden faj két részből álló nevet kap: a nemzetségnév (pl. Rosa) és a fajnév (pl. canina). Így jön létre a Rosa canina – a gyepűrózsa neve. Ez a rendszer áttekinthető, nemzetközileg egységes, és a tudományos kommunikáció alapja. Mivel a kettős nevezéktan kialakulásakor a tudomány nyelve a latin volt, érthető, hogy a növények tudományos nevei is általában latin vagy görög eredetűek.

Miért jó, ha megtanuljuk a latin növényneveket?

A világban számontartott növényfajok száma, akár 500 ezer is lehet. A rossz hír az, hogy nemcsak a számuk hatalmas, hanem mérhetetlenül változatosak is. Emiatt igen nehéz eligazodni közöttük. Ebben segít a rendszertan tudománya, amely rendszerbe foglalja a dolgokat.

Pontosság

A magyar köznyelvben a Zinnia elegans neve számos változatban előfordul. Hívják rézvirágnak, cigányvirágnak, legényvirágnak, legényrózsa, vasrózsa, sőt egyes kertészeti kiadványokban zinniának is. Ezek a nevek mind ugyanarra az egynyári dísznövényre utalhatnak, de a változatosság könnyen okozhat félreértést. Ha azonban a latin nevet használjuk – Zinnia elegans –, nincs bizonytalanság. Bárhol a világon említjük, minden szakember és kertész pontosan tudja majd, hogy erről a színpompás, nyár közepétől őszig virágzó növényről van szó.

Nemzetközi közös nyelv

Tehát könyvekben, kertészetekben, gyógynövényboltokban bárhol megérthető.

Többletjelentés

A latin növénynevek gyakran leírják a növény tulajdonságát (albus = fehér, pendula = csüngő). Így egy név önmagában is információt hordoz.

Kulturális tudás

A latin nevekben gyakran történelmi, mitológiai utalások rejlenek (Narcissus, Iris).

Memóriafejlesztés

Ha valakinek nem kötelezően kell tanulnia, akkor a szavak tanulása edzi az emlékezetet és a rendszerező képességet.

Hogyan ejtsük ki a latin neveket?

Az első fontos dolog tudni, hogy van nő-, hím- és semlegesnem. A második, hogy a latin növénynevek tanulása sokkal könnyebb, ha először megtanuljuk néhány betű és betűkapcsolat kiejtését. Ha ezek az alapok rögzülnek, a hosszabb és bonyolultabb nevek is könnyebben olvashatók, kimondhatók és megjegyezhetők lesznek. Így a latin név nem idegen kódnak tűnik majd, hanem érthető és tanulható rendszerré válik.

Betűk, betűkapcsolat	Kiejtés	Példa
c+magas magánhangzó	az esetek 98%-ában: c	Cicero
c+mély magánhangzó vagy mássalhangzó	mindig k	Cactus – kaktusz
ch	k	Chrysanthemum – krüszantémum
ae	é	Caesalpinia – cézalpínia
oe	é vagy ő (de ő-re kevesebb a példa)	Aloe – aloé, Foeniculum vulgare – főnikulum vulgáre
i	szó elején j	Ilex – Jilex
i+magánhangzó	j	Iupiter – Jupiter
g	mindig kemény g	Geranium – geránium
gu+magánhangzó	gv	lingua – lingva
ph+magánhangzó	f	Philodendron – filodendron
qu+magánhangzó	kv	aqua – akva
y	ü	hyda – hüdra
x	ksz	Fraxinus excelsior – frakszinusz ekszcelzior
s	sz	Sedum acre – szédum ákre

(Ha valakinek nem menne, akkor a magas magánhangzók a magyar nyelvben: i, í, ü, ű, e, é, ö, ő. Mély magánhangzók: a, á, o, ó, u, ú.)

Persze, mint minden nyelvben, itt is lesznek kivételek! De ezek száma, a szabályokkal megtanulhatóakhoz képest, elenyésző!

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van, ha az hosszú; ha rövid, akkor a harmadik szótagon.

Magnolia → „Magnólia” (hangsúly a „-nó-” szótagon).
Aquilegia → „Akvilégia” (hangsúly a „-lé-” szótagon).
A két szótagú szavak estében az első szótagon van a hangsúly.

A latin növénynevekben található, hibridekre utaló „x” jelet nem ejtjük ki.

A tudományos növénynevek írásmódjának szabályai alapot jelentenek ahhoz hogyan tanuljunk latin növényneveket

1. Két részből áll: nemzetségnév (nagy kezdőbetű), fajnév (kis kezdőbetű). Példa: Salvia officinalis, azaz orvosi zsálya.
2. Nyomtatásban mindkettőt dőlt betűvel írjuk.
3. Fajtanév (cultivar): nagy kezdőbetűvel, egyes idézőjelben, normál betűvel: Sophora japonica ’Pendula’, azaz csüngő japánakác.
4. A név végén gyakran a növény leírójának neve (általában autornak nevezik) vagy annak rövidítése található, pl. Quercus robur L. (Linné), azaz kocsányos tölgy. Pontosabban a tudományos név után néha annak a tudósnak a rövidítése vagy teljes neve szerepel, aki a fajt megalkotta vagy az organizmust felfedezte. A tudós vagy az egyén nevét nem szabad dőlt betűvel írni.
5. Alfaj, változat, forma jelölése: Quercus robur subsp. slavonica. Ez a déli, szlavóniai változat.
6. A növények magyar nevét kisbetűvel írjuk.
7. Ha a nemzetségnév önállóan használatos, akkor a szerző nevét rövidítve feltüntetik. Ha egy növényfajnak több neve is van használatban, akkor mindig az érvényben lévőt jelölik, a többit zárójelben tűntetik fel.
8. A kisebb rendszertani egységeket a rendszertani besorolás rövidítésével használják: alfaj: ssp. (subspecies), változat: var. (varietas), forma: f. Az azonosítatlan fajokat sp. rövidítéssel kell jelölni. Többes számban spp.
9. A hibridek nevében „x” jelet találunk: Rosa gallica × Rosa moschata ‘Charles de Mills’.
10. A változat olyan növény, amely a fő fajtól természetesen előforduló eltérést mutat, amelyet a „var.” jelzővel jelölnek. Ez a varietas szóból származik, amelynek jelentése: változat. Akkor jön létre, amikor két növény kereszteződik a vadonban. Camellia japonica var. decumbens, azaz a japán kamélia egyik változata, amely leányka kamélia néven is ismert.

Konkrét segítség: leggyakoribb latin kifejezések

Színek – a latinban a melléknév megegyezik a főnévvel nemben, számban és esetben is

• albus / alba / album – fehér (Betula alba, azaz fehér nyír)
• argentus / argentea / argentum – fényes ezüst vagy csillogó (Tilia argentea, azaz ezüst hárs)
• ater / atra / atrum  –  inkáb fényes fekete (Bellis perennis ‘Ater’, azaz a százszorszép egyik változata, fekete margaréta néven is emlegetik)
• candidus / candida / candidum – hófehér ragyogó (Lilium candidum, azaz fehér liliom)
• caeruleus / caerula/ caeruleum – kékes (Delphinium caeruleum, azaz kék szarkaláb)
• carneus / carnea / carneum – hús színű, piros (Aesculus carnea ‘Briotti’, azaz piros virágú vadgesztenye Briotti nevű változata)
• coccineus / coccinea / coccineum – skarlátörös (Pyracantha coccinea, azaz tűztövis)
• cyanus / cyana / cyanum –  ciánkék (Centaurea cyanus, azaz kék búzavirág) eredetileg a görög kyanos „sötétkék, kékes” szóból származik.
• flavus / flava / flavum – fakó sárga (Forsythia flavus, azaz aranyfa)
• glaucus /glauca / glaucum – kékes-szürke (Picea glauca ‘Conica Sanders Blue’, azaz kék cukorsüvegfenyő)
• luteus / lutea / luteum –  élénk sárga (Iris lutea, azaz sárga nőszirom)
• melo –  nagyon fekete (Salix gracilistyla ‘Melanostachys’, azaz fekete barkafűz) nincs három alakja csak előtag
• niger / nigra / nigrum – fekete / sötét (Nigella sativa, azaz feketekömény vagy katicavirág)
• purpureus / purpurea / purpureum – bíbor (Echinacea purpurea, azaz bíbor kasvirág)
• roseus / rosea / roseum – rózsaszín (Primula rosea, azaz rózsakankalin)
• ruber / rubra / rubrum – vörös (Quercus rubra, azaz vörös tölgy)
• sanguineus / sanguinea / sanguineum – vérvörös (Heuchera sanguinea, azaz vérvörös tűzeső)
• viridis / viridis /viride –  zöld (Pennisetum alopecuroides ‘Viridis’, azaz zöld tollborzfű) azonos a hímnem és a nőnem alakja

Természetesen vannak még színek …

Növekedés, forma

• pendulus/pendula / pendulum – csüngő (Betula pendula, azaz nyírfa)
• nanus / nana / nanum – törpe (Gladiolus nanus ‘Amanda Mahy’, azaz alacsony növésű, piros kardvirág)
• grandiflorus / grandiflora / grandiflorum – nagy virágú (Magnolia grandilora, azaz nagyvirágú magnólia)
• multiflorus / multiflora / multiflorum – sokvirágú (Spiraea multiflora, azaz sokvirágú gyöngyvessző)
• macrophyllus / macrophylla / macrophyllum – nagy levelű (Hydrangea macrophylla, azaz kerti hortenzia)
• aquaticus / aquatica / aquaticum – vízi (Ranunculus aquaticus – nagy vízi boglárka)
• sylvestris / sylvestris / sylvestre – erdei (Malva sylvestris – erdei mályva)
• montanus / montana / montanum – hegyi (Alyssum montanum, azaz hegyi ternye)
• vulgaris / vulgaris / vulgare – közönséges (Syringa vulgaris – orgona (közönséges orgona))
• perennis / perennis / perenne – évelő (Bellis perennis – százszorszép (évelő százszorszép))
• annuus / annua / annuum – egynyári (Helianthus annuus – napraforgó)
• scandens – kúszó (Philodendron scandens, azaz kúszó filodendron)minden nemnél ugyanaz az alakja
• sativus / sativa / sativum – szelíd, termesztett, ültetett (Cannabis sativa, azaz termesztett kender)
• sempervirens – örökzöld, szó szerint örökké élő (Cupressus sempervirens ’Fastigiata”, azaz olasz ciprus) egy alakú szó

Természetesen vannak még formák…

Tulajdonságok

• edulis / edulis /edule – ehető (Boletus edulis, azaz ízletes vargánya)
• officinalis / officinalis / officinale – gyógyászati célra használt (Melissa officinalis, azaz citromfű)
• odoratus / odorata / odoratusm – illatos (Lathyrus odoratus, azaz szagosbükköny)
• spinosus / spinosa / spinosum – tüskés (Prunus spinosa, azaz kökény)
• splendens – ragyogó (Salvia splendens – paprikavirág) egyalakú szó
• magnificus / magnifica / magnificum – nagyszerű (Bougainvillea ‘Glabra Magnifica’ – murvafürt)
• maculatus / maculata / maculatum – foltos (Begonia maculata – pöttyös begónia)
• fragrans/fragrantissima – illatos/nagyon illatos (Lilium fragrans – illatos liliom) egyalakú szó
• foetidus / foetida / foetidum – büdös (Helleborus foetidus – büdös hunyor)
• tomentosus / tomentosa / tomentosum – szőrös (Paulownia tomentosa – császárfa)
• fruticosus / fruticosa / fruticosum – bokros, ágas, cserjés (Potentilla fruticosa – fehér cserjés pimpó)
• reptans – kúszó (Ajuga reptans – indás ínfű) egyalakú szó
• fastigiatus / fastigiata / fastigiatum – oszlopos, felfelé törő az ágálláson van a hangsúly (Cupressus sempervirens ‘Fastigiata’ – olasz ciprus)
• columnaris – oszlopos, de inkább a teljes alakon van a hangsúly (Pinus mugo ’Columnaris’ – törpefenyő) egyalakú szó

Természetesen vannak még tulajdonságok…

Eredet vagy élőhely

• alpinus / alpina / alpinum – alpesi (Gentiana alpina – havasi tárnics)
• chinensis / chinensis / chinense – kína (Loropetalum chinense – kínai rojtosvirág)
• persicus / persica / persicum – perzsa (Parrotia persica – perzsa varázsfa)
• japonicus / japonica / japonicum – japán (Sophora japonica ’Pendula’ – csüngő japánakác)
• maritimus / maritima / maritimum – tengerparti, tengeri (Juncus maritimus – tengeri szittyó)
• montanus / montana / montanum – hegyi (Clematis montana – hegyi iszalag)
• occidentalis – nyugati (Thuja occidentalis – nyugati tuja) egyalakú szó
• orientalis – keleti (Helleborus orientalis ’Tutu’ – hunyor) egyalakú szó
• sibiricus / sibirica / sibiricum – szibériai (Iris sibirica – szibériai nőszirom)
• sylvestris / sylvestris / sylvestre – erdei (Pinus sylvestris – erdei fenyő)
• palustris / palustris / palustre – mocsári (Caltha palustris – mocsári gólyahír)
• insularis / insularis / insulare – szigeteki, szigeti (Tilia insularis – koreai hárs)
• borealis / borealis / boreale – északi (Lonicera kamtschatika ‘Borealis’ – kamcsatkai mézbogyó)

Természetesen vannak még …

Viszont nincs értelme a Lewisia latin eredetét keresni, mert nem is igazi latin név, hanem latinosított angol. Az amerikai felfedező, Merriweather Lewis előtt tiszteleg, aki felfedezte. A Rudbeckia egy svéd apa és fia botanikusoknak állít emléket, akiknek családneve Rudbeck volt. Az óriási tavirózsa, a Victoria amazonica pedig Viktória királynő előtt tiszteleg. Sőt vannak nevek, amik gyakran nem embereket, hanem mitológiai alakokat tisztelnek meg, azoknak állítanak emléket.

Még egyszer a latin növénynevekben gyakran előforduló leggyakoribb és fontos rövidítések jelentése

• sp. – species: faj (spp. – species (többesszám): fajok)
  Ha nem tudjuk, vagy nem fontos a faj neve és elég a nemzetség Iris sp. = valamelyik nőszirom.
• subsp. / ssp. – subspecies: alfaj (subspp. – subspecies (többesszám) = alfajok)
  Azonos fajhoz tartozó egyedek csoportja, amik többé-kevésbé eltérnek azoktól (Tamias sibricus subspp.)
• v. / var. – varietas: változat
  Egy faj öröklődő változata (Betula utilis var. ‘Jacquemontii’ / fehértörzsű himalájai nyírfa)
• x – hibrid: keresztezett taxon
  Természetes módon létrejött vagy mesterséges hibrid. Állandósult hibrid esetében a x-jel gyakran elhagyható.)
  Intergenerikus, azaz két külön nemzetségbe tartozó fajok közötti hibridek esetében a nemzetségnév elé kerül az X. (Ez egy nagy X.) Azt jelzi, hogy a két nemzetségnév egybeolvad: X Chitalpa tashkentensis. Tehát: X Chitalpa tashkentensis = X Chilopsis linearis X Catalpa bignonioides
• lus. / l. – lusus: színváltozat
  Általában virágok esetében színbeli eltérést jelez.

Hogyan tanuljunk latin növényneveket? Javaslatok a hosszú távú tanuláshoz

• Győződjünk meg róla, hogy helyesen írtuk le a neveket!
• Nagyon hasznos a tanulás során a rendszeresség! A napi 10 perc is sokat számít.
• Fontos, hogy le tudjuk írni és ki is tudjuk ejteni a nevet! Ha segít, akkor a kiejtését is érdemes felírni, a leírását meg gyakorolni.
• Címkézzünk! Ha van kert vagy szobanövény tehetjük a latin neveiket a kert növényeire. Ez az aktív használatban is segít.
• Tanuljunk közösségben vagy baráttal! Egymás kikérdezése közös tanulás, előnyös lehet.
• Értsük meg a nevek jelentését! Amikor megértünk valamit, jobban emlékszünk rá. Például a dendron fát jelent, ebből egyértelmű lehet, hogy a Rhododendron rózsafát jelent (a görög rhodo szóból, ami rózsát jelent). Továbbá, hogy a Philodendron „fakedvelőt”jelent, mert a philo szeretet.
• Kapcsoljuk a latin növénynevek tanulását élményhez! Séta vagy kirándulás során mindig használhatjuk a latin elnevezéseket.
• Kapcsoljuk valamihez a latin növénynevet, amiről fel tudjuk idézni! Lehet ez egy ritmus, egy kép, egy esemény, egy élmény. Indul a mandula – Betula pendula, Gingko biloba ’Mariken’ a surikenről juthat az eszünkbe.
• Ha valakinek az tetszik, felbonthatja a neveket kisebb szavakra.
• Van, aki a növény latin nevét rövidítésekre bontja: Hebe pinguifolia ‘Sutherlandii’ Heb-ping-suth.
• Ma már az internet is segít, használhatunk alkalmazást, ha megbízható.
• Ismételjük el hangosan a szavakat! A kertészeti egyetem közelében azt lehet észre venni, hogy a diákok magukban beszélnek. Valószínűleg ezzel foglalkoznak.
• Tanuljuk meg a gyakori elő- és utótagokat, mellékneveket, színeket!
• Kép társítása is hasznos lehet, mert a vizuális emlékezet is sokat segít.
• Memóriatechnikák: memóriapalota, hangzás szerinti asszociáció.
• Tanulókártyák (forgatható): papíron vagy alkalmazással (Anki, Quizlet, Quizizz vagy Wayground).
• Vannak helyek, ahol próbálkoztak képes szótárral, de kevés a növény (Terra, Kerti kalauz) 

Zárásként, csakhogy lehessen miért morcoskodni!

Régen a növényeket a megjelenésük alapján osztályozták, de két faj DNS-ének hasonlósága tökéletes útmutató arra, hogy mennyire közeli rokonok. Ahogy a DNS-szekvenálás egyre olcsóbb és könnyebb lesz, gyakran azt tapasztaljuk, hogy a korábbi osztályozási elképzelések nem voltak teljesen helyesek. Tehát egyes neveket meg kell változtatni. A Sedum-ot például mára több nemzetségre osztották, köztük a Hylotelephium-ra és a Rhodiola-ra, valamint a Sedum-ra. Aztán azt sem kell elhinnünk, hogy minden név pontosan a növény eredetére utal. Néha a névadók nem voltak biztosak a növény eredetében, vagy a név egyszerűen csak tévedés. Senki sem tudja pontosan, honnan származik a japán mahonia (Mahonia japonica), de úgy tűnik, nem Japánból. Még akkor sem, ha ott évszázadok óta termesztik. A legjobb eddigi tudományos tipp: Tajvan.

Aztán ott van a most divatos érzékenyítés téma! 2024-ben a latin növénynevekben található, gyarmati múltra utaló, nagy érzelmi problémákat okozó rasszista becsmérlésére hívták fel a figyelmet tudósok. Akit érdekel, nézzen utána az Erythrina caffra növénynek. Tudósaink ezt felismerve, nosza rajta és hipp-hopp, a botanikus közösséggel (Nemzetközi Botanikai Kongresszus) egyetemben történelmi lépést tettek. 2024. július elején több mint 200 növény átnevezését valósították meg. A caffra tagot tartalmazó becsmérlő nevek megváltoztatására irányuló javaslatot 63%-os támogatással szavazták meg, ami alig haladta meg a szükséges 60%-os küszöböt. Ennek ellenére a döntés sorsdöntő pillanat a botanikában és a biológiában, mivel sok fajnév vitatott, és sokan szorgalmazzák az átnevezésüket. A sikerhez kellhet talán egy nemzedékváltás. Lásd egy nem teljesen idevágó példán a budapesti Moszkva tér elnevezést.

Csak halkan jegyezném meg, hogy a begóniák és a hibbertia fajták is egy rabszolgatartóról kapták a nevüket. Hogyan tanuljunk latin növényneveket ezekkel a kíhívásokkal? Kitartással.

Mindezek ellenére a latin növénynevek megtanulása nem csupán szakmai tudás, hanem élmény is.

A pontos kiejtés és helyesírás magabiztosságot ad, a szótövek felismerése gyorsítja a tanulást, a nevek jelentése pedig betekintést enged a növények tulajdonságaiba és történetébe. Ha megtanuljuk a latin neveket, akkor a kert, az erdő és a természet új dimenzióban tárul fel előttünk.

A vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben tanultam, hogy a török eredetű „kök” (kék) szóból ered a leánykökörcsin magyar neve, ami egy hazánkban honos, védett növény és 2011-ben az év vadvirága volt. Latin neve Pulsatilla grandis, ami harang alakú virágaira utal (pulsare – rázni, harangozni), amiket a koratavaszi hidegtől sűrű, selymes szőrök védenek.

Ha pedig valaki nagy spíler lett, a hogyan tanuljunk latin növényneveket témakörben, akkor érdemes megnézni, milyenek voltak a régi magyar növénynevek egy latin füveskönyvben!

 

Források még:

• N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelvkönyv Tankönyvkiadó 1987.
• Dr. Orlóczi László: Növényismeret Herman Ottó Intézet Budapest 2016.
• Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára