Marina Sztarovojtova a világ első női atomjégtörő kapitánya.

A kapitányi jelvényt az Atomflotta veteránszervezetének tiszteletbeli elnöke, Alekszandr Barinov tűzte ki az első női kapitány zubbonyára, aki a jövőben a Jamal atomjégtörőt irányítja majd. Kinevezése alkalmából Marina Sztarovojtova a Roszatomhoz tartozó atomjégtörő-flotta hagyományainak folytatásáról beszélt, ami számára azt jelenti, hogy nap-nap után gondoskodik a hajó legénységről és az atomjégtörőről. Mint mondta, reméli, hogy megbirkózik a feladattal és rászolgál a bizalomra.

A Jamal atomjégtörő női kapitánya a brjanszki állami egyetem tanári karának elvégzése után orosz nyelvet és irodalmat tanított egy vidéki iskolában, amikor ismerőseitől arról értesült, hogy a murmanszki tengerhajózási társaság nőket toboroz a hajóira. Igen, mindenki jól olvasta orosz irodalom tanárból atomjégtörőkapitány! Marina a tengert csak Ajvazovszkij festményeinek reprodukcióin, Hemingway és Stevenson könyveiben látta gyerekkorában. Édesanyja ápolónő, édesapja vasúti mérnök volt, ó maga pedig csak negyedéves hallgatóként látta először a tengert, a Pedagógiai Egyetemen.

Ez ám az elhatározás, ez ám a karrier! Tulajdonképpen nagyon is büszke lehet magára a hölgy. Mert egyik nap még Mihail Lermontov versét olvasta fel a diákjainak: „Vitorla fehérlik, magányos, / A tenger kék ködein át.”, másnap huszonhárom évesen friss pedagógusi diplomával jelentkezett szolgálatra. Így lett tisztiszolga a Szevmorputy nevű atomkonténerhajón. Feladatai közé tartozott a szobák takarítása, a mosogatás és az ételek felszolgálása a legénység étkezdéjében. Majd külön engedéllyel nőként matróz lehetett. A ranglétrát végig járva beiratkozott a Szentpétervári Makarov tengerészeti akadémia levelezős navigációs szakára. Akkoriban nem vettek fel lányokat nappali tagozatra, így hamar kiderült, hogy a szakmai gyakorlat elvégzése is gondot fog okozni. Ezért úgy döntött, hogy tengerészként tanul tovább.

„2007-ben a hajónk hosszú időre kikötött, a legénységet feloszlatták, én pedig a szállítócsoportnál kötöttem ki. Továbbra is ügyeletes tisztként dolgoztam, szabadidőmben pedig kimentem a fedélzetre és együtt dolgoztam a matrózokkal. Bebizonyítottam magamnak és a legénységnek is, hogy mindent én is ugyanúgy tudok csinálni, mint ők. Így kaptam másodosztályú matróz oklevelet, majd elsőosztályút is. A matróz munka kemény fizikai munka, és ha az Északi-sarkon végzed, amikor a szél -50°C-os, elzsibbad a kezed, és nem érzed az arcodat… Nehéz mindent szavakkal leírni. Legalább egyszer ki kell próbálni, hogy értékelni tudd egy matróz életét.

Ha azt szeretné valaki, hogy egyenlő félként, szakemberként tekintsenek rá, akkor nőként férfimunkát kell végezni, mert te magad érdemled ki a tekintélyedet. Csak akkor számíthatnak rád, csak akkor vagy a legénység teljes értékű tagja.”

Élete második fordulópontja az volt, amikor 2019-ben állást kapott az FSUE Atomflotnál.

Húsz, tengeren töltött év után a Jamal atomjégtörőn a kapitány munkáját segítő három senior segédtiszt egyike volt. Tengerésztől a főkapitány-helyettesi rangig jutott. Kinevezését augusztus 20-án kapta meg az oroszországi nukleáris ipar 80. évfordulójának jubileumi rendezvényeit megnyitó hivatalos ünnepségen.

Aki pedig hüledezve olvassa a világ első női atomjégtörő kapitánya történetét, annak még azt is elárulhatjuk, hogy Marinának van egy 15 éves fia is. Igaz, az Atomflotnál kényelmes a munkaidőbeosztás – négy hónap munka, négy hónap szabadság, azaz négy hónapig vannak a hajó fedélzetén, majd négy hónapig szabadságon. Korábban a szállítmányozási flottánál hat-nyolc hónapig kellett dolgoznia, de ezt is teljesítetette.

Az Atomflotnál dolgozom, és büszke vagyok arra, hogy a Roszatom állami atomenergetikai vállalat munkatársa lehetek, és a világ egyetlen nukleáris jégtörő flottáját képviselem az Északi-sarkvidéken. Minden alkalommal, amikor tengerre szállok, új kihívásokkal és lehetőségekkel nézek szembe. Egy jégtörő, ennek a 75 000 lóerős gépnek az irányítása, amely képes áttörni a nehéz jeget, felelősségérzettel és csodálattal tölt el. Az atomjégtörők nem állnak mozdulatlanul. Állandó mozgásban vagyunk. Nélkülünk lehetetlen elképzelni a biztonságos jégtörő kíséretet az Északi-sarkvidéken. Mi, a békés atom, nyitjuk meg ismét az Északi-tengeri útvonalat az ország és a világ számára.