Néhány éve az agyi képalkotó vizsgálatok már kimutatták, hogy a zenehallgatás megváltoztatja az emberi agy szerkezetét és működését.

De a molekuláris mechanizmusok még a mai napig sem tisztázottak. Egy új vizsgálat azt bizonyította, hogy egy mágneses rezonancia gép segítségével megmondható milyen zenét hallgat egy ember. Maga a  tanulmány hozzájárul a technika javításához és elősegíti az új kutatást a hallási képzelőerő, a belső beszéd újjáépítésére és az agy-számítógép interfészek fokozására.

A D’Or Kutatási és Oktatási Intézetben végzett új kísérlet egy mágneses rezonancia (MR) gépet használt a résztvevők elméjének olvasására. Hat önkéntes hallgatott 40 darab klasszikus, rock, pop, dzsessz és más zenéket, ezalatt a résztvevők agyában azonosították a dalok neurális ujjlenyomatát egy MR gép segítségével és közben egy számítógép megtanulta azonosítani az egyes zenei darabok által kiváltott agyi mintákat. A számítógép figyelembe veszi a zenei jellemzőket, mint a tonalitás, a dinamika, a ritmus és a hangszín.

A feltevés az volt, hogy a számítógép képes lesz azonosítani az agyi aktivitások alapján, hogy melyik résztvevő melyik dalt hallgatta – ez az agyi dekódolás. Amikor a számítógép csak két lehetőséggel szembesült, 85%-os pontosságot mutatott a helyes dal azonosításában, ami nagy teljesítmény, összehasonlítva a korábbi tanulmányokkal. A kutatók ezután még nehezebbé tették a tesztet és nem két, hanem 10 opciót (például egy helyes és kilenc hibás) adtak a számítógéphez. Ebben a forgatókönyvben a számítógép 74%-os pontossággal azonosította a dalt.

A jövőben a gépek képesek lesznek lefordítani a zenei gondolatokat – véli Sebastian Hoefle, a D’Or Intézet kutatója és a Braziliai Rio de Janeiro-i Szövetségi Egyetem hallgatója. Hoefle szerint az agykódoló kutatások alternatívákat kínálnak az idegi működés megértéséhez és a mesterséges intelligenciával való összefüggés vizsgálatához. Arra számítunk, hogy olyan kérdésekre kapunk választ, mint például: „milyen zenei jellemzők tesznek kedveltté egy dallamot? Az agyunk alkalmas-e arra, hogy kedveljen egy bizonyos fajta zenét?”

Azt már sokan hangoztatták, hogy zene hat a légzésre, a vérnyomásra, az immunrendszerre, a hangulatra és befolyásolja az emésztést is.

Ideális zenék álmatlanság ellen: 
Szimfóniák lassú tételei, Beethoven: Holdfény szonátája, Bach: csembaló darabjai, Schumann: Álmodozása, Gershwin: Nyáridőben.

Sokk ellen:
Feszültség oldásra olyan zenét lehet ajánlani, amelyet jól ismer és szeret a beteg. Ravel: Bolerója, Mendelssohn: e-moll hegedűversenye, vagy a „Hair” című musicalből a „Let the Sunshine In” című szám segíthet abban, hogy ismét talpra álljon, maga is akarja a gyógyulást.

Depresszió ellen:
Minden barokk zenének hangulatjavító hatása van. De jó lehet még: Vivaldi: Négy évszaka, Bach: I. brandenburgi versenye és Beethoven: VIII. szimfóniája.

Fáradtság ellen:
Vivaldi: C-dúr versenymű két trombitára, Rimszkij-Korszakov: Spanyol capriccio, indulók.

Fejfájás, migrén ellen:
Mozart: 39. (Esz-dúr) szimfóniája és A-dúr zongoraversenye.

Éles fájdalom ellen:
Hacsaturjan Kardtáncát javasolják.

Gutaütés esetén:
Az utókezelést megkönnyítheti minden ritmikus, könnyen érthető zene, továbbá a metronóm ritmusa, rap, népdal vagy bármely kedvenc zeneszám.

Gyermek sérülése esetén:
A dúdolás felszárítja a könnyeket.

Koncentrációs zavar esetén:
Mozart: D-dúr szonáta két zongorára, halk barokk háttérzene, hangos felolvasás Händel: Vízi zenéjének lassú tételei.

Magas vérnyomás ellen:
Gregorián énekek, Mozart: Versenymű fuvolára és hárfára, Simon és Garfunkel: Bridge Over Troubled Water című száma.

Meghűlés esetén:
Mozart: Varázsfuvolája, a Rolling Stones: honky tonk Womanje, Rod Stewarttól: You Are the Star. Torokfájásra legjobb az „m” hangot zümmögni.

A szívműködés és a vérkeringés erősítésére:
Bach: D-moll concerto csembalóra és vonósokra, Adagio tétele, Beethoven: 4.(G-dúr) zongoraversenye, Mendelsson: E-moll hegedűversenye, Gregorián énekek, country- és westerndalok, popzene (Whitney Houston: Where Do Broken Hearts Go, Tina Turner: On Silent Wings).

Terhesség esetén:
Mozart: D-dúr szimfóniája, Kis éji zenéje, Vivaldi: Négy évszaka, gyermek- és altató dalok.

Továbbá úgy tartják, hogy:

• Blues: önbizalom, kreativitás, nyitottság, szelídség, nyugodtság.
• Jazz: nagyobb önbizalom, kreativitás, nyitottság, nyugodtság.
• Klasszikus zene: önbizalom, kreativitás, befelé fordulás, nyugodtság.
• Rap és hip hop: önbizalom, társaságközpontúság.
• Opera: nagyobb önbizalom, kreativitás, nagylelkűség.
• Country: nagy munkabírás, nyitottság.
• Reggae: nagy önbizalom, kreativitás, hajlam a lustaságra, társaságkedvelő, szelíd, nyugodt.
• Dance: kreativitás, társaságkedvelés.
• Rock és heavy metál: alacsony önbizalom, kreativitás, lustaságra való hajlam.
• Soul: nagy önbizalom, kreativitás.