Az intelligencia mérése. Mit árulnak el az IQ-tesztek?


Az intelligencia mérése. Mit árulnak el az IQ-tesztek?
Olvasási idő: 4 perc

Az elmúlt hónapokban robbanásszerűen került be a köztudatba a mesterséges intelligencia.

Habár maga a mesterséges intelligencia nem annyira újkeletű dolog, most az emberek igen nagy hányadát foglalkoztatja a téma. Mi a hagyományos értelemben vett intelligencia? Az intelligencia, egyes szakirodalmak szerint az ember egyik szilárd alaptulajdonság-jegye, ami felnőttkorban már csak csekélyebb mértékben tornázható feljebb. Mégis nagyon nehéz körülhatárolni, pontosan mi is maga az intelligencia. Az IQ-tesztek népszerűségéből azonban ez kicsit sem vesz el. Nemcsak azért, mert az ember alapvetően kíváncsi saját magára és képességeire, hanem azért is, mert sok tudós munkájának hála, ma már sikerül olyan intelligenciamérésre alkalmas teszteket megalkotni, amik többségében egységes eredmények kimutatására alkalmasak.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában a Kommunikációs és PR Szakosztály PRaliné Klub rendezvényén találkoztunk Chrobacsinszky Eszterrel. Ő maga is a világnépesség felső 2 %-ba tartozik az IQ-szintje szerint (intelligencia kvóciens) és amellett, hogy a Mensa HungarIQa aktív és lelkes tagja, a szervezet egykori elnöke is. Ő válaszolta meg az IQ-tesztek kapcsán felmerülő kérdéseinket.

Eszter szerint először is sokféle IQ-teszt van, még az egyes Mensák is eltérnek abban, hogy milyen fajta teszteket használnak. „Mi, a Mensa HungarIQa-nál egy olyan tesztet használunk, ami az úgynevezett fluid intelligenciát méri (tehát nem a megszerzett tudás alkalmazása, hanem az új problémák megoldása a mért készség). Tesztünk kultúrafüggetlen, tehát nincsenek benne se szavak, se számok, nem szükséges semmilyen előképzettség a kitöltéséhez. Howard Gardner pszichológus többféle intelligenciát határoz meg (pl.: matematikai, nyelvi, mozgásos, interperszonális, stb.), de létezik egy úgynevezett g faktor, egy általános kognitív kapacitás, ami az összes többi intelligenciatípussal korrelál. Ezt igyekszik mérni a mi tesztünk.”

Mindez azt jelenti, hogy ha a magyar Mensa intelligenciatesztjét töltjük ki, a Gardner-féle g faktorunkat mérettetjük meg igazán.

Más elméletek szerint a g faktor mellett vannak még más intelligenciafaktorok is, amik a Chrobacsinszky Eszter által felsoroltak után még kisebb területekre bonthatók. Ugyanakkor, ahogy Eszter válasza is alátámasztja, az általános kognitív kapacitás a többi faktorral korrelál, tehát ha az embernek valamelyik intelligenciatípusa magas, a többi területen is hasonlóan magas értékekkel rendelkezhet.

Az IQ-tesztek, amellett, hogy saját magunk szórakoztatására is alkalmasak tudnak lenni, fontos szerepet kaphatnak a gyerekek fejlődésekor. A magas intelligenciával rendelkező fiatalok sokszor kívülállónak érezhetik magukat, nem jönnek rá, hogy az intelligenciájuk kimagasló vagy éppen nehezen találják meg a közös hangot saját kortársaikkal. Azt általában a hozzáértők sem ajánlják (ahogy ezt a Mensa oldalán is olvashatjuk), hogy a gyereket kortársaiktól elválasszák, de a rájuk szabott képességfejlesztés mégis fontos. A számukra megfelelő fejlesztéssel lehetne a saját intelligenciaszintjük potenciáljának maximumát elérni.

A Mensa szervezetén kívül vannak még más olyan szervezetek is, amelyek tagjai kiváltságos intelligenciával rendelkeznek. Egyik közülük a Triple Nine Society szervezet, amelyek tagjai az intelligencia felső 0,1%-át képviselik. De még e fölötti tagozódás is létezik, a szinte elképesztőnek tűnő Mega Society-be az emberek 99.9999%-ánál magasabb IQ-val rendelkezők lépnek be.

Az IQ, a kompetenciáink megismerésében és kihasználhatóságában is nagy szerepet játszik.

De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ez nem árul el mindent egy emberről és a természetéről. „Azt gondolom, hogy a helyükön kell kezelni az IQ-eredményeket. A hivatalos tesztek jól mérik azt, amit IQ-nak hívunk. Viszont ez semmit nem mond el arról, hogy milyen személyiség az ember, mennyire jó barát vagy munkaerő, szívesen söröznék-e vele – mondja Chrobacsinszky Eszter. Aki azt is hozzá teszi, hogy a Mensa célja sem az, hogy a világ intelligencia szintjének felső 2 százalékába tartozó emberek a szervezet tagjaiként az IQ-jukkal foglalkozzanak azt és egymással összeméregessék. A kitöltött teszt eredménye hozza össze a tagokat. De ezután az összes többi érdeklődési körük és tulajdonságuk alapján barátkoznak és érzik jól magukat együtt.

Az IQ-tesztek kiválasztásakor sokfajta áll rendelkezésre.

A Online IQ-próbateszt – Mensa HungarIQa próbateszt ingyenes, és bárki kitöltheti név nélkül, otthon. Arra a kérdésünkre, hogy ez milyen fajta teszt, azt a választ kaptuk, hogy ez egy úgynevezett adaptív teszt. „Tehát nem egy állandó feladatsorból áll, hanem egy feladatbankból sorsol a rendszer egy véletlenszerű kérdést. Ebben az a nagy újdonság, hogy a válasz helyességétől függően könnyebb vagy nehezebb kérdést ad következőnek. Így a papírtesztekhez képest sokkal kevesebb kérdésből el lehet jutni a pontos eredményig. Viszont mivel ezt a tesztet eredetileg 17-18 éves fiatalokon sztenderdizáltuk. Aki ennél idősebb, az lehet, hogy rosszabb eredményt fog kapni a valósnál. Akinek 125 fölötti tartomány jön ki, annak javaslom az igazi Mensa-tesztet is, mert igen jó esélyekkel indul.”

Azt is megtudtuk, hogy a dán Mensa oldalán is van egy teszt (IQ Test – Mensa Danmark), amit 30 éves korig sztenderdizáltak, viszont ebben 39 kérdés van és 40 perc kell a kitöltéséhez. A különböző országokban lévő Mensa szervezetek is eltérő típusú IQ-tesztek segítségével mérnek, de ezek a tesztek is sztenderdizáltak. A Mensa nemzetközi felügyelő pszichológusa (Dr. Kovács Kristóf | ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar) dönti el, hogy melyik tesztet fogadhatják el a különböző nemzetek Mensa-szervezetei. Így, az ő feladata gondoskodni arról is, hogy mindegyik „egyformán nehéz” legyen. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy ha valaki készít egy új tesztet (ami egyébként hatalmas vállalkozás és nagyon sok pénzbe kerül), akkor azt a már meglévő, bevált IQ-tesztekhez képest kell sztenderdizálni. Azért, hogy ugyanannak az embernek ugyanolyan eredményt adjon az új teszt is.

„A Mensa HungarIQa tesztjei 18 éves kor felett mindenkit megbízhatóan mérnek, ugyanis ezekre a korosztályokra sztenderdizálták. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy minden korosztályból több száz vagy ezer ember töltötte ki. Így meg tudták határozni, hogy abban a korosztályban hány kérdésre kell helyesen válaszolni az adott IQ-eredményhez – tájékoztat Chrobacsinszky Eszter, majd hozzá teszi: Ha még soha életünkben nem volt dolgunk intelligenciaméréssel és mindenképpen jó eredményt szeretnénk elérni, akkor a jó hír az, hogy ha valaki szeretne biztos lenni abban, hogy az izgulás vagy a feladatok ismeretlensége miatt a valós eredményénél rosszabb eredményt ér el, akkor érdemes gyakorolni. Továbbá a nyugodt, kiegyensúlyozott lelkiállapot is segít, hogy kicsivel jobb eredményt kapjunk.” Így lehetőleg ne egy fáradt, agyonhajszolt munkanap után tegyük ki magunkat ilyesminek.

Arra a Mensa oldala és Eszter is külön felhívja a figyelmet, hogy az IQ felnőttkorban már nem változtatható jelentősen. Gyerekkorban viszont még nagyon is. Tehát sokféle ingerrel, a gyerekkori kíváncsiság kielégítésével, közös alkotással, kézműveskedéssel, könyvekkel, hangszerekkel, mozgással és még sorolhatnánk, el lehet érni, hogy egy gyerek IQ-ja elérje a genetika által számára kisorsolt maximális IQ-szintet.

A gyerkőcök részt vehetnek különböző tehetséggondozó programokon és foglalkozásokon is a tanévek során. Erre van lehetőség például a LogIQa Stúdiónál is, amely távoktatás és jelenléti oktatás keretein belül is segíti a gyerekeket kibontakozni. Egy IQ-felmérés után az eredmény némelyek számára pozitívan vagy éppen negatívan meglepő lehet. Ezért Chrobacsinszky Esztert arra kértük, hogy motiválja a magukat elveszettnek érző, átlagon felüli intelligenciával rendelkező egyéneket.

„Higgyenek a saját képességeikben akkor is, ha a környezetük nem, és próbálják meg elérni a legmerészebb álmaikat! Az, hogy másnak nem sikerült, nem jelenti azt, hogy neked sem fog. Természetesen azt is érdemes észben tartani, hogy a Mensán kívül is van élet, érdekes és értékes emberek. Úgyhogy azt javaslom mindenkinek, hogy ismerje meg önmagát, a saját erősségeit, és keresse meg azt a közeget, ahol jól érzi magát!”



Previous Nem mindenki érti és nem mindenki használja jól a ChatGPT-t
Next Megterhelő munka a virágpor gyűjtése a poszméhek számára

No Comment

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 × 3 =