Ki az Év Természetfotósa 2019-ben?

Olvasási idő: 4 perc

Idén 27. alkalommal a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége által létrehozott legrangosabb Magyarország és Közép-Európa természetfotós pályázat díjait november 5-én adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban.

A „Lenergy – Az Év Természetfotósa 2019” verseny a korábbi megmérettetésekhez hasonlóan ezúttal is izgalmas eredményeket hozott. A zsűrinek több mint 3300 képből kellett válogatnia. Az utolsó fordulóban pedig még mindig 103 mű versengett az értékes és komoly szakmai elismerést jelentő díjakért. A díjátadó mellett megnyitották a pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítást és bemutatták a döntőbe jutott fotókból összeállított „Az év természetfotói – Magyarország 2019” című kötetet is, ami két nyelven (magyar és angol) jelent meg az Alexandria kiadó jóvoltából.

Zeller Péter – Hajnali hófúvás kép — „Egy decemberi hajnalon elindultam a kedvenc fámhoz, egy téli ködös kép reményében. Útközben már láttam, hogy arrafelé egyre jobban felhősödik. Mire odaértem, a köd felszállt, erősen fújt a szél, és elkezdett szakadni a hó. Fotó nélkül nem akartam hazamenni. A hosszú expozíció közben mobiltelefonom vakujával világítottam meg a hóesést néhány másodpercig.” (Zeller Péter – Hajnali hófúvás)

A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége 28 évvel ezelőtti megalakulása után első feladatának tekintette egy olyan fotópályázat kialakítását,

amelyen a magyar természetfotósok összemérhetik képességeiket és bemutathatják legszebb alkotásaikat a nagyközönség számára. Azóta is ebben a szellemben írja ki a szövetség évről évre „Az Év Természetfotósa” pályázatot, amelynek névadó támogatója idén is a Lenergy Magyarország Kft.

Dr. Kalotás Zsolt a zsűri elnöke szerint:

„Több mint két évtizede veszek részt a naturArt – Az Év Természetfotósa pályázatra beérkezett képek zsűrizésében és az ott szerzett tapasztalataim alapján, valamint zsűritársaim velem megegyező véleményét is tolmácsolva bízvást állíthatom, hogy a 2019. évi pályázatra beérkezett fotóanyag minden eddiginél színvonalasabb.”

A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetségének célja, hogy jobbá és magasabb színvonalúvá tegye a természetfotózást Magyarországon. Az igazi természetfotós teljesítményt szeretnék kiemelni és azokat a képeket előtérbe helyezni, amelyek a fotós természetismeretét, kitartását és technikai tudását tükrözik.

„A kép Raja Ampaton Cape Mansuar merülőponton készült. Többszöri próbálkozás után, a nehéz körülmények ellenére sikerült ezt a felvételt elkészíteni a sweetlips-rajról (édesajkú halak, Plectorhinchus sp. – a szerk.), ahogy az áramlattal szemben úsztak. A fotóhoz két darab külső vakut használtam.” (Földi László – Kötelék)

A pályázat során idén is nagy hangsúlyt helyeztek a transzparenciára, ami az alábbi elveken nyugszik:

Minden beérkezett kép egyedi kódszámot kap, így a zsűri nem ismeri a pályázó személyét.
A „minimum-maximum” szabály szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámú kép mindig kiesik a részrehajlás esélyeit is kizárva.
Az utolsó fordulóba jutott képek (idén 385 db) esetében bekérik az eredeti kép kamera-RAW file-t és az technika ellenőrzésen megy keresztül.
A zsűrizés élőben történik.

Fáth Péter, a naturArt elnöke elmondta, hogy:

„A végső győzelemért idén is a mai hazai természettotózás két gigásza Daróczi Csaba és Máté Bence csapott össze. Az idén Daróczi Csaba lett Az év természetfotósa. Ezúttal is igazolódott, hogy Csabának kimeríthetetlen a kreativitása. Tíz képe került a falra (ebből három kategóriagyőztes) egy olyan kiállításon, ahol egy-egy képpel szerepelni is dicsőség! Csaba egyébként ebben az évben a világ legeredményesebb természetfotósa!”

Daróczi Csaba – Háború és béke kép - Az Év Természetfotósa – Daróczi Csaba — „2018-ban a szomszéd falu mellett találtam véletlenül egy üreginyúl-kolóniát. Sosem fotóztam még azelőtt őket, így nagyon megörültem a lehetőségnek. Néhány napig csak figyeltem a viselkedésüket, és az a jelenet tetszett a legjobban, amikor a homokos talajon a nyulak egymásnak ugrottak, amit szerencsére elég sűrűn műveltek. A fényviszonyok és a háttér csak a reggeli órákban, nagyjából másfél órán keresztül volt ideális. Pontosan hetvenkét alkalommal voltam kinn fotózni, és összesen csak három-négy alkalommal készült olyan kép, amivel elégedett vagyok.” (Daróczi Csaba – Háború és béke – **Az Év Természetfotósa – Daróczi Csaba**)

„Ha látnánk, pontosan mivel etetnek meg bennünket, teljesen átalakulna az étrendünk. Legyen az állati vagy növényi eredetű táplálék, a 21. századi ember nem sokat tud annak keletkezéséről, a gyártók pedig értelemszerűen igyekeznek a kényes részeket minél apróbb betűk közé rejteni. Ez a felvétel erre a problémára hívja fel a figyelmet. Furcsa jelenség, hogy míg a békák combjának levágását elkövető embereket a legtöbben elítélik, addig étlapról békacombot rendelni nem kelt felháborodást.” (**Az Év Természetfotója – Máté Bence: Békacomb**)

„A kép a mórahalmi Nagy-szék-sóstónál készült, késő délután, a gólyatöcsök romantikus nászáról. A fotó aktualitása, hogy a gólyatöcs 2019-ben az év madara!” (**Koncz-Bisztricz Tamás: Szerelem, Az Év Ifjú Természetfotósa – Koncz-Bisztricz Tamás, Uniqball Kft. különdíja**)

„2018-2019 telén folyamatosan kerestem a drónnal megörökíthető, izgalmas kompozíciókat a befagyott tavak jegén. Nagy kedvenceim ezek a látszólag éppen osztódó sejtek voltak. A kép további érdekessége, hogy a jobb oldali „sejt” több ezer madárlábnyomból tevődik össze. Külön köszönet Dorcsák Gábornak, hogy kölcsönadta a 4 Pro-t, aminek a felbontása lehetővé tette, hogy ezek nagy méretben is szépen láthatók legyenek.” (**A Magyar Fotóművészek Szövetsége különdíj – Ravasz Balázs: Sejtosztódás**)

„Egy fokozottan védett madár, a tavi cankó kutat hajnalban élelem után a Mórahalomhoz közeli Nagyszék sóstó sekély vizében. A tavi cankó rendszeres vonuló, de már jó ideje nem költ Magyarországon. A kép készítésekor álcaháló alatt rejtőztem; a madár az objektív közelpontja körül mozgott. Mesterséges megvilágítást nem alkalmaztam.” (**A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület különdíja – Dr. Honti Viktor: Keresgélő**)

2. helyezés és a A Természetbúvár magazin különdíja – Horesnyik Ervin — „Az apró róka érdeklődve figyelte, mi is történik a feje fölött. Másfél hónapig minden egyes délutánt a kotorékuknál töltöttem, bizalmukba fogadtak, így el tudtam csípni érdekes jeleneteket.” (**2. helyezés és A Természetbúvár magazin különdíja – Horesnyik Ervin: Szúnyogokkal suttogó**)

„Az esti szürkületben is nagyon jó vadmozgás volt az egyik kedvenc gemenci leshelyemen. Barátom javaslatára megpróbáltuk vakuval fényképezni a vaddisznókat. Szerencsére egyáltalán nem zavarta őket a vaku villódzása. A vadkan szemében megcsillanó fény és a mozgást is érzékeltető fotó méltó zárása volt ennek az eredményes napnak.” (**Dr. Tildy Zoltán-díj – Krizák István: Erdei Fantom**)

„Sok éve figyelem a tiszavirágzást, a rajzás idején minden egyes nap leutazok a tőlünk 45 kilométerre fekvő folyóhoz. Megannyi szúnyogcsípés és még több várakozás után sikerült elkapnom, ahogy a ragadozó éppen elkap egy hím tiszavirágot. Életem eddigi legizgalmasabb pillanata volt ez! Nem megrendezett jelenet, nem beetetett hal, így aki már próbált hasonló természeti jelenséget lencsevégre kapni, tudja, hogy nem kis türelem és szerencse kell hozzá. A történés annyira gyors, hogy érzékszerveiddel már csak a csobbanást látod és hallod. Remélem, hogy a fotóm még jobban felhívja a figyelmet erre a csodálatos természeti jelenségre, a tiszavirágzásra, amit óvnunk és őriznünk kell az utókor számára.” (**A Magyarországon készült legszebb természetfotó – Botos Éva: Ugró bajszos balin**)

A pályázat utolsó fordulójába jutott 103 fotográfia megtekinthető 2019. november 6-tól 2019. december 31-ig a Magyar Természettudományi Múzeumban megrendezett kiállításon.

A kiállított képeken QR kód található, aminek használatával mindent megtudhatunk az adott kép fotósáról és a kép készítésének körülményeiről. Ezenkívül lehetőségünk van ezeket a fotókat elküldeni ismerősünknek, véleményt formálni róla és megosztani bármelyik social média felületen.