Egy új növényevő, kacsacsőrű dinoszauruszt fedeztek fel a Hátszegi-medencében magyar paleontológusok.

A munkát nehezítette, hogy az azonosítást lehetővé tevő, összetartozó csontvázak rendkívül ritkák a térségben. Az új dinoszauruszfaj felfedezése rávilágított, hogy a „Hátszeg-sziget” egyedi élővilága sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a szakértők korábban gondolták.

Az ELTE, a MNMKK-Magyar Természettudományi Múzeum, a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falucskájának közelében. Az ásatások során több, korábban ismeretlen, gerinces állattól származó maradványokat is tartalmazó lelőhelyet tártak fel a paleontológusok. Ezekből már több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek be. Az ásatások során talált leggyakoribb dinoszaurusz maradványok az Ornithischia csoportba tartoznak. Ezek közül való az új fajként azonosított növényevő Hadrosauroid – kacsacsőrű dinoszaurusz – maradványa is.

Dr. Botfalvai Gábor, az ELTE Őslénytani Tanszékének adjunktusa, a kutatócsoport vezetője arról tájékoztatott, hogy a lelőhelyet, ahonnan az új faj származik, 2022-ben találták meg, egy akkor frissen kialakított erdészeti útnak köszönhetően. Mindez annak keretében történt, amikor új gerinces fosszíliákat tartalmazó kőzetrétegek reményében geológiai térképezést végeztek a Valiorától északra található területeken. A domboldalba vágott útnak köszönhetően kerültek felszínre azok a sötétszürke homokrétegek, amelyeket a Hátszegi-medencében korábban felfedezett más lelőhelyeinken is megtalálható csonttartalmú rétegekként ismertek. Az új lelőhelyen folytatott ásatások során nem csak különálló csontokat, hanem egy Hadrosauroid dinoszaurusz összetartozó részleges csontvázát is megtalálták.

Az erdélyi lelőhelyekről már korábban is ismertek voltak a Hadrosauroid dinoszauruszoktól származó maradványok. Ezek többségét eddig rutinszerűen a több mint 130 éve megtalált Telmatosaurus transsylvanicus nevű fajhoz sorolták be.

Dr. Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezetője, a tanulmány egyik társszerzője hozzátette, hogy az olyan összetartozó csontvázak, amelyek koponya elemeket, csigolyákat és végtagcsontokat is tartalmaznak, nagyon ritkák a Hátszegi-medencében. Ez különösen igaz a Hadrosauroid maradványokra. A legtöbb lelőhelyről általában csak egy-egy izolált csontelem kerül elő ettől a dinoszaurusz csoporttól. Ez volt az oka annak, hogy azokat a leleteket is, amelyek sokszor nem viselnek magukon határozó bélyegeket általában a már korábban ismert Telmatosaurus-hoz tartozónak gondolták. A kutató szerint az elsődleges feladat volt a Telmatosaurus és ennek maradványainak újradefiniálása, hogy aztán részletesen össze lehessen hasonlítani vele az újonnan előkerült csontvázat.

Kiderült, hogy a valiorai csontváz egy teljesen új dinoszaurusz fajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta.

Valamivel (akár 1-2 millió évvel) korábban létezett, mint a Telmatosaurus. Az újonnan bevezetett névből a „Kryptohadros” arra utal, hogy közel 130 évig csak egy hadrosauroid fajt ismertünk Erdélyből, és ez a második „rejtve” maradt a Telmatosaurus árnyékában. Míg a „kallaiae” névvel a fajleírást végző, Magyar János, az ELTE Őslénytani tanszékének doktorandusza és a MNM KK- Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa korán elveszített édesanyjának, Kállai Csillának állít emléket, aki mindig bátorította fiát természettudományos érdeklődésében.

Az új dinoszauruszfaj és a Telmatosaurus közötti hasonlóság, közeli rokonokról lévén szó, elég magas fokú. A különbségek leginkább csak a koponyaelemek morfológiájában mutatkoznak meg.

A kutatás másik fontos eredménye, hogy a filogenetikai vizsgálataink alapján a Kryptohadros legközelebbi rokona az Észak-Olaszországban talált Tethyshadros. Ezzel közösen a három említett faj egy ázsiai eredetű, de Délkelet-Európára jellemző külön fejlődési ágat képvisel.

Dr. Csiki-Sava Zoltán, a Bukaresti Egyetem docense, a kutatócsoport romániai vezetője szerint a vizsgálat során kapott törzsfák alapján úgy tűnik, hogy az Ázsiában kifejlődött Hadrosauroid dinoszauruszok legalább 7 külön vándorlási esemény során jutottak el Európán keresztül Afrikába és Észak-Amerikába. Ezek egyikének eredményeként került a Kryptohadros és rokonai közös őse Európa délkeleti részébe.

Az új dinoszauruszfaj felfedezésével a kréta időszak legvégén létezett úgynevezett „Hátszeg-sziget” egyedi élővilágának egy újabb darabkája vált ismertté.