A Magyar Nemzeti Múzeum 2018 áprilisa óta országosan, a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinációját végzi és – szükség esetén –, a területileg illetékes múzeumokat feltáró régész csapatokkal segíti ki.

Sok más munka mellett 2018. április 1-jétől a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXV. törvény alapján a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti feladatellátást a Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja. Tevékenységével segíti a beruházók és a megelőző feltárások ellátását végző megyei hatókörű városi múzeumok közötti kapcsolattartást, szerződéskötést és a jogszabályban előírt határidők betartását. Egyezteti a feltárások ütemezését, a rendelkezésre álló szaktevékenységi és bontómunkás kapacitást, illetve az elfedés lehetőségét a kiviteli tervek alapján.

A 2018. évi munkákat „Régészet: együtt, gyorsan, hatékonyan” című interaktív kiállítással egybekötött konferencián mutatták be. 2018-ban 13,5 hektáron, 16 helyszínen végzett feltárást a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága. Közülük több helyszínen a mai napig tartanak a feltárások.

A legjelentősebb a leendő Miskolc-Kassa autópálya nyomvonala,

ahol nem csupán egy-egy lelőhely feltárása történt, hanem egy teljes mikrorégió, a Hernád-völgy kutatása. A számos helyszín közül talán leginkább egy bronzkori földvár emelkedik ki Méra Forrás-hegyen, illetve ugyanitt az első hitelesen feltárt honfoglaló temető a Hernád-völgyben.

Hasonlóan kiemelkedő jelentőségűek a korai földművesekre utaló nyomok a mai Garadnán. Ahol előkerült egy germán, vandál település részlete, akik talán az elsők voltak a sok évszázadon át a környékre jellemző szénégetők közül.

A szintén épülő 76-os gyorsforgalmi út leendő területén egyetlen lelőhelyet tárt fel

a Múzeum Balatonszentgyörgyön, az azonban szinte az összes régészeti és történeti korszakot felvonultatta. Ugyanott találtak ideális helyet maguknak elődeink a rézkor, a bronzkor és a népvándorlás-kor idején a Kr. e. 4. évezredtől a Kr. u. 11. századig, több ezer éven át újra és újra.

Két kisebb feltárást végeztek az intézmény régészei Győrben, amelyek gyönyörű római kori tárgyakkal gazdagították a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum gyűjteményét és pontosították a győri várról szóló ismereteinket.

Végül az egyik legkiemelkedőbb feladatnak

a Nyergesújfalun a Sánc-hegy és annak lábánál elterülő római település kutatása bizonyult. A mintegy háromszáz éve ismert lelőhelyen első alkalommal nyílt lehetőség tervszerű kutatásra a római limes világörökségi nevezése kapcsán. Váratlanul több, kőalapozású római épület maradványai kerültek elő az erőd kiszolgáló településén.